A corpusokat késõbb a zalaszentgróti temetõben, a földre hajítva találták meg. A sümegi prépost közbenjárására 1968-ban az ottani temetõben állították fel azokat.
Tihany önkormányzata 2007-ben a IV. Károly Alapítvánnyal közösen határozta el a Kálvária helyreállítását. Erre a 2011-ben indult, összesen 793 millió forintos Tihanyi Legenda Projekt (KDOP-2.1.1/A-09-2f-2010-0001) teremtette meg a lehetõséget. A 2013 elsõ felében befejezõdõ, a település több pontját is érintõ projekthez az Európai Unió és a Magyar Állam a Közép-Dunántúli Operatív Programon (KDOP) keresztül közel 600 millió forinttal járul hozzá.
Tihany Község Önkormányzata hosszú elõkészítõ munka után indította útjára a Tihanyi Legenda Projektet, ami várhatóan 2013 elsõ felében fejezõdik be. A projekt részeként már megújult a nagyközség, immár Mádl Ferenc nevét viselõ fõtere, aminek köszönhetõen az Apátsággal vizuális kapcsolat jött létre, illetve kulturált módon vált megközelíthetõvé a Belsõ-tó. A projekt érinti az Ófalu és az Apátság között futó Pisky-sétányt is. A Kálvárián most visszaállított szobrok Hernádi Zsolt bronzöntõ fémszobor-mûves és Varga Zoltán restaurátor munkái, amelyek a régiek pontos másolatai. Jelenleg folyik a Kálvária lépcsõinek kialakítása, illetve hamarosan befejezõdik a keresztek mögötti, kis kápolna építése is.
Helyükre kerültek a tihanyi Kálvária szobrai
Az 1960-ban lerombolt Kálvária a Tihanyi Legenda Projektnek köszönhetõen újul meg, amihez a balatoni község 600 millió forint uniós támogatást nyert. A tihanyi Kálvária eredeti szobrai Siklódy Lõrinc alkotásai, amelyeket 1927-ben állítottak fel a balatoni településen. A kultúrtörténeti értékkel bíró tizennégy stációt, a három feszületet, a bronz corpusokat valamint az oszlopos teraszt 1960-ban feldúlták, a köveit építkezésekhez és gödrök feltöltéséhez használták, a kereszteket pedig elszállították.