Interjú dr. Rédey Ákossal, a Pannon Egyetem leköszönõ rektorával
– Hogyan foglalná össze az elmúlt négy évet?
– Az elmúlt négy év során a Pannon Egyetem jelentõs lépéseket tett a minõségi képzés területén. Sikeres intézmény akkreditációt valósítottunk meg 2008-ban, az azóta elvégzett szakakkreditációk pedig szintén mind sikeresen zárultak. Bõvült az intézmény oktatási portfóliója – jelenleg több mint száz szak közül válogathatnak a leendõ hallgatók, melyek közül néhány nemzetközi akkreditációval is büszkélkedhet. Szintén említésre méltó, hogy az elmúlt négy évben gyakorlatilag valamennyi alapképzési szak folytatásaként indítunk mesterképzési programot is. Fontosnak tartom hangsúlyozni azt, hogy a Pannon Egyetem által gondozott szinte valamennyi képzési terület mögött akkreditált doktori iskolák állnak. Hallgatói létszámát az egyetem 2007 óta folyamatosan növeli. Jelentõsnek tartom azt is, hogy az elmúlt négy évben a Pannon Egyetem a különbözõ rangsorokban, „ranking” rendszerekben sikeresen elõre lépett. Jól ismert tény, hogy az elmúlt idõszakban az intézmény elnyerte a Királyi Régióért díjat; valamint a Kiváló Egyetem miniszteri elismerést, továbbá az ISO9001 szerint kiépítette tanúsított minõségügyi rendszerét. A Kiváló Egyetem cím elnyerése megerõsítette a Pannon Egyetem helyzetét, ma az ország tíz meghatározó egyeteme között szerepel. Az oktatás fejlesztése mellett az elmúlt idõszakban jelentõs infrastrukturális fejlesztéseket is megvalósítottunk. Veszprémben a hallgatói önkormányzat részére alakítottunk ki helyiségeket, valamint egy új konferenciaközpontot is átadtunk. Mind Veszprémben, mind Keszthelyen számos épület, elõadó- és tanterem korszerûsítését fejeztük be.
– Mely projekteket tartja a legsikeresebbnek, melyek szolgálták leginkább a minõségi oktatás megvalósítását?
– Az egyetem elmúlt idõszakát tekintve fontosnak tartom kiemelni nyertes pályázatainkat, melyek összértéke mintegy 9 milliárd forintot tesz ki. Valamennyi projekt a magas színvonalú minõségi oktatást és a kutatás-fejlesztés-innovációs tevékenységet szolgálja. Kiemelt jelentõségû pályázataink közül a TIOP 1.3.1, a TÁMOP 4.2.1/B, illetve a TÁMOP 4.2.2 projekteket tudom megemlíteni. A TIOP 1.3.1 pályázat az egyetem infrastrukturális fejlesztését szolgálja mûszaki, természettudományos, matematikai és informatikai területen. Erre épülnek azok a kiegészítõ pályázatok, amelyek megvalósításában az ország legnagyobb és legerõsebb vállalatai játszanak szerepet – itt gondolok a MOL-ra, az Audira, de kiemelném még a Continental Teves Magyarország Kft.-t is, amelynek nagyvonalú támogatásával a tavalyi évben elindíthattuk a jármûrendszer-technikai mérnöki képzésünket. Ezek a fejlesztések az innovációs eredmények gyakorlati hasznosításán túl a minõségi oktatást is jelentõs mértékben szolgálják azzal, hogy megfelelõ infrastrukturális hátteret biztosítanak az oktatásnak, illetve kutatásnak.
– Ön szerint merre tart a felsõoktatás, s milyen irányt tart követendõnek a Pannon Egyetem szempontjából?
– Az új felsõoktatási törvény koncepciója a magyar felsõoktatás vonatkozásában rendkívül fontos alapelveket fogalmaz meg. Örvendetes az, hogy e törvénykoncepció a minõségi fejlesztést tartja alapvetõen meghatározónak a felsõoktatás területén. Kiemelt jelentõségûnek gondolom azt, hogy a minõségi oktatás területén további hatékony fejlesztéseket lehessen megvalósítani mind az alapképzés, mind a mesterképzés, mind pedig a PhD-képzés irányában. Ma már a felsõoktatás és a kutatás-fejlesztési-innovációs tevékenység elválaszthatatlan egymástól. Éppen ezért kiemelt figyelmet kell szentelnünk annak, hogy a magas szintû kutató-fejlesztõ munka hatékony, célorientált, jól fókuszált innovációs tevékenységgel kapcsolódjon össze, mely innovációs tevékenység a régiónak, illetve a nemzetnek, a nemzetgazdaságnak a fejlõdését szolgálja.
– Milyen területen hallhatunk majd önrõl a jövõben, a tudományos munka mellett vállal-e közfeladatot?
– A környezetvédelem területén az elmúlt húsz évben az általam irányított szervezeti egység, a Környezetmérnöki Intézet jelentõs sikereket ért el, többek között a graduális környezetmérnöki szak megalapítása is az intézet nevéhez fûzõdik. Mind az alapképzési szak, mind pedig a mesterképzési szak a Bologna-folyamat szellemében, az elvárásoknak megfelelõen épült ki. Tekintettel arra, hogy az országban számos helyen folyik környezetmérnök-képzés, fontosnak érzem, hogy az erre a szakra épülõ, és vele szorosan összefüggõ új területeken is megtegyük azokat a kezdeményezõ lépéseket, amelyek a fenntartható fejlõdés irányába mutatnak. Az új környezetbarát, környezettechnológiai megoldások, mint például az alternatív energiaforrások felhasználása, új kihívást jelentenek a felsõoktatás szintjén is. E szempontok alapján szeretnénk egy úgynevezett fenntartható fejlõdési mesterszakot indítani a közeljövõben. E képzés szakmai hátterét egy pályázat során hazai és külföldi professzorokból és szakemberekbõl álló tudományos bizottság digitális tananyagfejlesztés keretében alakítja ki. Bízom abban, hogy a Pannon Egyetem oktatási palettáját egy ilyen új diszciplína színesíteni tudja.
Vitkóczi Éva