Eppel János: „Közösen építjük a jövőt”
A kormányzattal a gazdaságpolitikáról jó és konstruktív párbeszéd zajlott az elmúlt 13 évben – mondta nyitóbeszédében Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke. „2010 óta olyan kormány van, amely gazdaságélénkítésben és beruházásokban, munkalapú társadalomban gondolkodik. Az elmúlt időszak kézzelfogható eredménye az adók és járulékok csökkentése” – fogalmazott. A VOSZ elnöke szerint a magyar gazdaság fejlődésének szűk keresztmetszete a munkaerő és az energia kérdése. A VOSZ a külföldi munkaerő tömeges behozása helyett a belső tartalékok mozgósítását és a képzést támogatja.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is a partnerség és összefogás fontosságát hangsúlyozta beszédében. Ennek az egyik legjobb példája éppen a Széchenyi Kártya Program, melyre a Kamara a VOSZ-szal, mint legfontosabb partnerével közösen fogott hozzá. Az Orbán-kormány és az MKIK együttműködéséről azt mondta, hogy az „szemérmetlenül jól működik”, például Európa egyik legjobb szakképző-rendszerét hozták létre meglehetősen nagy ellenszélben. A munkaerőkérdéssel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy itthon kell boldogulni és dolgozni.
Az MKIK elnöke kiemelte: a magyar gazdaság akármilyen kihívással szembesült – mint például a koronavírus-járvány, az orosz-ukrán háború, a háború a Közel-Keleten -, azokra a magyar vállalkozói társadalom válaszolni tudott. A magyar gazdaság mostani állapotáról úgy fogalmazott: szeptember környékén fordulóponthoz érkezett, kijött a technikai recesszióból, elindult a növekedés. 
Orbán Viktor miniszterelnök beszédében reményét fejezte ki, hogy a vállalkozók sikeresek lesznek, és ebből az ország felemelkedése, a közhaszon növekedése áll majd elő. A kormányfő négy pontban foglalta össze, hogy a vállalkozó magánérdekei, magánhasznai és üzleti ügyei milyen módon járulnak hozzá a közérdekhez. A legfontosabb hozzájárulásnak azt nevezte, hogy a vállalkozók munkát adnak az embereknek. Emellett a vállalkozók adót fizetnek, hozzájárulva a közös kiadásokhoz, tőkéjükkel képesek stabilizálni a magyar gazdaság működését, a negyedik fontos hozzájárulás pedig, hogy ha a magyar vállalkozók nem működtetnének vállalkozásokat, akkor azt megtennék a külföldiek, a haszon pedig kimenne az országból.
A mostani kormány csupa lehetetlen dologra vállalkozik rendszeresen, és vállalkozott 2010-ben a válságkezelés megtervezésekor: egyszerre növelni a magyar gazdaság méretét, elérni a magasabb foglalkoztatottságot, leszorítani az államadósságot, ugyanakkor csökkenteni az adóterheket.
„Megpróbáltuk, és sikerült is” – tekintett vissza, kiemelve: a GDP nominális értékben megháromszorozódott 2010 óta, a foglalkoztatottak számát 1 millióval növelték, az adóék mutatószáma 41 százalékkal csökkent, de a cél a további csökkenés.
Orbán Viktor hozzátette: a fogyasztás lassúbb ütemben tér majd vissza a régi szintre. Kiemelte: a kormánynak nem dolga, hogy mesterséges eszközökkel kibillentse az embereket a normális gondolkodás ösvényéről. Ma több az indokolatlan félelem a gazdaság jövőjét illetően, mint a valóság azt indokolná. Ezért a kormánynak óvatosan, de egyértelműen azt az üzenetet kell küldenie a magyar lakosságnak, hogy a 2024-es év reményteljes év lesz.
A Magyar Vállalkozók Napja rendezvényén idén is díjazták a kiemelkedő teljesítményeket elérőket. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium újonnan alapította a Magyar Vállakozói Nagydíjat, melyet posztumusz Demján Sándornak, a VOSZ Örökös Elnökének ítéltek. A Magyar Gazdaságért Díjat idén is négyen vehették át, ugyancsak négyen részesültek a VOSZ által alapított Kiemelkedő Társadalmi Szerepvállalásért Díjban. A szövetség által létrehozott Év Vállalkozója Díjat 20-an érdemelték ki 2023-ban, közöttük 2 határon túli magyar vállalkozó.
VK