125 éves a tûzvédelem Nyergesújfalun
– Mit lehet ma tudni az alakulás éveirõl, körülményeirõl?
– Pontosan tudjuk, hogy 125 évvel ezelõtt, május 25-én alakult elõször tûzoltó egyesület Nyergesen, 69 fõvel. A falut pusztító nagy tûzvészek hívták életre a Nyerges-Újfalu Tûzoltó Egyletet, mely egészen 1986-ig fennmaradt Nyergesújfalui Önkéntes Tûzoltó Egyesületként.
– Megszûnésének alapvetõen az volt az oka, hogy az 1949 óta létezõ Nyergesújfalui Üzemi Tûzoltó Õrsparancsnokság 1976-ban átalakult Nyergesújfalui Üzemi Tûzoltóparancsnoksággá és gyors fejlõdésnek indult. A Magyar Viscosagyár PAN programjának megvalósításával párhuzamosan ugyanis döntés született a Nyergesújfalui Állami Tûzoltóság fejlesztésérõl, új tûzoltólaktanya építésérõl és a tûzoltóság technikai ellátottságának korszerûsítésérõl. A vegyi gyár mind a mai napig a felsõ küszöbértékû veszélyességi kategóriába tartozik, és ma is van létesítményi tûzoltósága.
– Az új laktanyát, amely a Viscosa területén épült meg,1980-ban vette használatba a parancsnokság, amely hatósági jogkört is kapott a megalakulásakor. Illetékességi területe Nyergesújfalu és Lábatlan nagyközség majd 1988-tól ezt már Süttõ és Bajót községek közigazgatási területére is kiterjesztették.
– 1994. január 1-jével az „üzemi” megjelölést a névbõl törölték, és a szervezet Nyergesújfalui Tûzoltóparancsnokság néven mûködött tovább.
– Nyergesújfalu Városi Önkormányzata 1995 júniusában az önkormányzati tûzoltósági feladatok ellátására „Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóság, Nyergesújfalu” megnevezéssel költségvetési intézményt alapított, s ma ebben a formában mûködünk.
– Az elmúlt 125 esztendõ alatt számos parancsnok állt a tûzoltóságok élén, de közülük három munkája mindenképpen kiemelendõ: õrsparancsnokként Ughy Pál, üzemi parancsnokként Egeresi Sándor, önkormányzati tûzoltóparancsnokként pedig Hornyai Béla tett igazán sokat a tûzoltóságok mûködéséért.
– Ma 51-en vagyunk, s ebbõl 43 fõ a beavatkozói állomány.
– Az a tapasztalatom, hogy a vonulós tûzoltók nem egy könnyen vállalnak vezetõi feladatokat. Ön szívesen vállalta a parancsnoki feladatokat?
– A tûzoltók életére barátokon, ismerõsökön keresztül láttam rá, s alapvetõen vonzónak találtam, fõleg az idõbeosztás miatt: 24 óra munka, 48 óra pihenõ. 1987-ben szereltem fel, de akkor még eszembe sem jutott, hogy a parancsnoki posztra kerülhetek. Tíz évvel késõbb kezdtem el tanulni, leérettségiztem, majd Pécsett, a Pollack Mihály Mûszaki Fõiskolán elvégeztem a tûzvédelmi szakoktatói szakot. Ezzel párhuzamosan már tudatosan vállaltam feladatokat. 1998-tól különleges szerkezelõ voltam az „A”- szolgálati csoportban, vagyis a vonulós tûzoltóknál. 2001-tõl megbízott, majd 2002-tõl kinevezett szolgálat parancsnokként tevékenykedtem. 2005-ben a parancsnokunk, Hornyai úr felajánlotta a tûzvédelmi megelõzési szakágvezetõ beosztást, így nyolcórás munkarendbe kerültem. Bár nem szívesen hagytam el a klasszikus tûzoltó életet – ami, a mai napig is hiányzik és megdobban a szívem mikor meghallom a „figyelem riasztás…” felhívó jelet – , de tudtam, hogy szükségem van erre a tapasztalatra is, s késõbb be is bizonyosodott, hogy ez jó választás volt. 2007-ben Hornyai úr jelezte, hogy nyugdíjba vonul, ezért úgy döntöttem, hogy beadom a pályázatomat a parancsnoki beosztásra.
– A képviselõtestület egyhangúlag szavazott, 2007. december 1-jétõl határozatlan idõre neveztek ki az állomány élére.
– Megelõzõsként nagyon jól ismertem a környék tûzvédelmét, a környezõ önkormányzatokkal pedig igazán jó kapcsolatot alakítottam ki. Igyekszem azóta is a legjobb tudásom szerint ellátni ezt a feladatot.
– Milyen a kapcsolatuk a fenntartóval?
– A várossal nagyon jó a munkakapcsolat. Meggyõzõdésem, hogy ehhez az is hozzájárul, hogy a tûzoltóság mindig nyitott a város, az emberek felé. Ott vagyunk a mindennapokban és az ünnepeken is, segítünk amiben csak tudunk – iskolai-óvodai látogatásokkal, rendezvényeken sátrak felállításával, valamint a rendezvények biztosításával.
– Az ünnepélyes csapatzászló átadás is azt bizonyította, hogy megbecsülnek bennünket, hisszük, hogy mi is hozzájárulunk a magunk módján, hogy a város jól fejlõdjön.
|
A fenti cikket is megtekintheti modern, |