Az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar innovációs modellje

Az Óbudai Egyetem Székesfehérváron, Kaposváron, Zsámbékon létesít Tudományos és Innovációs Parkokat. Az Alba Regia Műszaki Kar modelljéhez a város ingyen biztosította a területet – tudtuk meg dr. Cser-Palkovics András üdvözlő szavaiból. A polgármester, aki egyben a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, megköszönte a kormányzati támogatást, a struktúraváltáshoz biztosított anyagi hátteret. A megyeszékhely számára fontos volt ez a tudásalapú kormányzat-város-helyi és regionális vállalatok, ipari parkok-egyetem összefogás, rögtön nyitottak voltak a kezdeményezésre, hogy Székesfehérváron összességében 21 tudományos labor kapjon helyet 2026. december 31-ig. A campusfejlesztés hosszú távú terveibe jól illeszkedik a Science Park projekt.
Az egyetem rektora, Prof. Dr. Kovács Levente azt hangsúlyozta, hogy a most átadandó négy labor a mechatronika, s a robotika- és dróntechnika fejlesztését helyezi középpontba. A Tudományos Park modell az ő megközelítésében egy kutatás-fejlesztést támogató laborinfrastruktúrát jelent. Ezekben az Ipar 4.0 folyamatok elemzése, modellezése után – többek közt – azt kutatják, milyen ötletekkel, találmányokkal, szellemi tőkével lehet a technológiai fejlesztésekkel továbblépni. Az egyetemi képzés gyakorlatorientált tehát, s az itt képzett villamosmérnöki, informatikai, geodéziai, műszaki menedzseri tudás azonnal hasznosulna az iparban. Az ipari parkok, a megye, s a régió cégei nemcsak beruházók, megrendelők, gyakorlati helyek, hanem majd akár munkahelyek is lehetnek. Nem mellékes tehát az sem, hogy ez a szellemi kapacitás a közelben marad, s az innovatív tudás elismerése a fiatalok itthon maradását erősítheti. Az egyetem pedig a vállalati igények teljesítésével bevételre tesz szert.
Varga Mihály pénzügyminiszter elmondta, hogy az egyetemek profilváltásának máris mérhető hozadéka, hogy túljelentkezések vannak, illetve a nemzetközi rangsorban előrébb léptek az intézmények. Az Óbudai Egyetem alapítványi fenntartású szervezetként például nagyobb pénzügyi szabadsággal rendelkezik, mint korábban. A jelentős vagyonnal gazdálkodás jelen esetben a projekt előfinanszírozását is lehetővé tette. A jövő a szenzor, a robot- és dróntechnikáé. A magyar gazdaságpolitika arra fókuszál, hogy a gyártás területén mindent elő tudjunk állítani. A projekt központi eleme a helyi és regionális gazdasági szereplőkkel közös kutatás-fejlesztés és innováció. A laborok új felvevőpiacot teremtenek, hogy az együttműködés a gazdaságba beépüljön, a parkbeli ipari fejlesztések pedig piaci alapon hasznosulnak, ezáltal az egyetemeket bevételhez juttatva.  Ez a körforgás annak a modellnek és szándéknak a része, hogy a kutató-fejlesztő egyetemek a gazdasági és társadalmi átalakulás motorjai legyenek. A világgazdaságra kevés a ráhatásunk, de a fejlesztésekhez vezető zöld út mérföldköveit jelenti Zsámbék, Kaposvár, Székesfehérvár. A közelmúltban két Nobel-díjas szakembert is adtunk a világnak, akik büszkék a magyarországi képzésükre. Bízunk benne, hogy ezek az létesítmények is melegágyai lesznek a kutatásoknak, s a forrásbevonások és fejlesztések révén új tehetségeket indíthatunk el ezen az úton – zárta gondolatait a miniszter.
A laborok „házigazdái”, azok az egyetemi tanárok és diákcsoportjaik voltak, akik már megismerték az új laborok technikai alkalmazásának lehetőségeit, s erről tartottak egy-egy rövid bemutatót. A vendégek működés közben láthatták a beprogramozott robotokat. A drónok típusainak felsorakoztatása mellett azok alkalmazásáról videós animációt mutattak be a fejlesztők. A virtuális világteremben Varga Mihály a Holdon járt, a polgármester úr egy csontvázat szemlélhetett meg. A kötetlen hangulatú laborbemutatókat végül – több csoportban – megtekinthette minden érdeklődő. 

Dr. Göde Andrea