– Mit tudott tenni a megyei önkormányzat 2009-ben Fejér megyéért?
– Katartikus idõszak volt, pozitív és negatív értelemben egyaránt. Nagy a pénzhiány, nincsenek saját bevételeink. Törvény- és alkotmánysértõ intézkedés volt, amikor elvették a megyéktõl az illetékbevételt. Persze gondolhatnánk ingatlanértékesítésre, ám felelõtlenül nem lehet semmit sem eladni, ráadásul az ismert gazdasági helyzet miatt komoly kereslet sem jelentkezett. Így megtartottuk a vagyonunkat. Megszorításokkal tudtuk mûködtetni intézményeinket, ám az emberekre gondolva nem történtek csoportos elbocsátások. A Fejér Megyei Önkormányzat 300 millió forint vissza nem térítendõ állami támogatásra pályázik az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok számára kiírt keretbõl, az elmaradt illetékbevételek, valamint az áfa és az infláció emelkedése miatt.
– A Szent György Kórházzal pályáztunk a póluskórház címre, ez 11,5 milliárdos nagyberuházás lett volna. Minden feltételnek megfeleltünk, ennek ellenére nagy tortúra után elutasították a pályázatunkat. A vizsgálatok egyértelmûen kimutatták, hogy a bírálók törvénytelenségeket követtek el. Még az unióhoz is fordultunk a nyilvánvaló csalás miatt, ám nem reagáltak. Nem mondtunk le a terveinkrõl, nem szabad az igazságtalanságba belenyugodni. Ezekben a hetekben várható, hogy kihirdetik egy 8,5 milliárdos kórházi pályázat eredményét, bízunk benne, hogy ebben már nem történik semmi váratlan fordulat… Egyébként április 29-én a megyei közgyûlés megerõsítette döntését, hogy a kórház indul a Korszerû regionális onkológiai hálózat kialakítása címû pályázaton. Amennyiben póluskórházat akarunk, nem tehetjük meg, hogy ne pályázzunk. A kiemelt, központi intézmény mindenképpen feltételezi e feladat kialakítását.
– Erõn felül teljesítettünk a levéltári beruházást illetõen, zajlik az építkezés. Fontos dologról van szó, hiszen az intézmény a kultúra szimbóluma, itt van minden fontos dokumentum. A levéltár szinte egy szentély, ahol csak tényeket lehet találni.
– Sikerült megakadályozni a sukorói King City beruházást, ma már kimondhatjuk, nem épül kaszinóváros a Velencei-tó partján. Ez csak egy állomása a munkának, célunk, hogy egész Magyarországon ne legyenek efféle beruházások. Mind a hét régióban terveztek ehhez hasonlót, a cél az volt, hogy kormányzati segítséggel bedarálják a társadalmat, rossz irányba vigyék a fiatalokat.
– Pozitívként értékelem a szociális és gyermekvédelmi munka területén elvégzetteket. Több pályázatot nyertünk, persze ezekhez önerõ is kellett, így 2010-ben öt újabb lakásotthon újulhat meg. Intézményeinkben egységes fûtésrekonstrukciót hajtottunk végre. Szerzõdtünk egy céggel, amely felülvizsgálja a fûtési rendszereket, lecseréli, kezeli, karbantartja a berendezéseket. Ez önerõbõl nem valósulhatott volna meg.
– 2009 nagy eseménye az ezeréves me-gyék ünnepe volt. Fejér megye igényes rendezvénysorozattal, gyönyörû könyvek és emlékérmék kiadásával ünnepelte ezeréves fennállását. Nagyon örültünk ennek, hiszen maga az évforduló is azt üzeni tartalmában, hogy az évezredes hagyományokkal rendelkezõ megyerendszernek van létjogosultsága! A régió nem közigazgatási kategória, így a kormány törvényellenesen szervezte át, hozta létre a regionális közigazgatási hivatalokat, fejlesztési tanácsokat, APEH- és ÁNTSZ-szerveket.
– Többször szóltam az elmúlt években arról is: a Fejér Megyei Önkormányzat, a megyei önkormányzatok támogatásával, 2007. május 7-én beadványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz a megyei önkormányzatokat érintõ állami finanszírozási rendszer alkotmánysértõ jellegének megállapítására. Friss hír: az Alkotmánybíróság három év elteltével tûzte e témakört a napirendjére…

– Mik a terveik 2010-re?
– Idén befejezõdik a sárbogárdi Petõfi Gimnázium teljes körû felújítása, ehhez 200 milliós önerõt biztosítottunk. Hasonló nagyságrendû önerõt igényelt a sárbogárdi rendelõintézet felújítása is. Ezek a beruházások is mutatják, hogy ez a körzet hátrányos helyzetû volt, mindent meg kell tennünk tehát  e térség felzárkóztatásáért. Szólni kell még a Velencei-tavi Vízi Sportiskola Nonprofit Kft-rõl is. A tó északi partján evezõspályát szeretnénk kialakítani (ehhez hasonló adottságokkal csak a szegedi rendelkezik). Az új kormány, a megye és az önkormányzatok összefogásával felnõttek és gyerekek számára egyaránt kiváló egészségmegõrzõ, sportolási, vízi sportolási lehetõséget biztosíthatunk. A Velencei-tó hihetetlen nagy érték, természeti adottságainkat tehát ki kell használni!

– Ön szerint mi az ország elõtt álló legna-gyobb kihívás?
– Szerintem nem gazdasági, hanem globális értékválság uralkodik ma a világban. Az emberiség hihetetlen károkat okoz. Környezetszennyezés, terrorizmus, felmelegedés, fogyóban lévõ energiák, ráadásul konfrontatív politikai kommunikáció, hogy csak néhányat említsek. A természet már fellázadt. Egyre több tudós hívja fel a figyelmet a problémákra. Ha járom a megyét, elkeseredéssel tapasztalom, hogy egyre kevesebben mûvelik a földeket. Az emberek elveszítették a hitüket. Az országot vissza kell állítani az eredeti pályára: megõrizni földjeinket, vizeinket, ezáltal a megújuló energiaforrásokat is. Ugyanilyen fontos a magyar kultúra, a hagyományok védelme, hiszen az a nép tud fennmaradni, amely óvja értékeit.