– Polgármesterként a tavalyi volt az elsõ éve. Hogy sikerült ez az év?
– Ács polgármester úrral 1998 óta együtt dolgoztunk, nyolc éven át alpolgármestere voltam. A 2006-2010-re szóló ciklustervben összefoglaltuk a fõ célkitûzéseket, így 2009-ben sem kellett mást tennünk, mint ezeket az irányokat követnünk.
– Az egyik legfontosabb feladatunk volt tavaly az intézményi struktúrák átalakítása. Összevontuk három óvodánkat, illetve három iskolánkat egy-egy intézménnyé, aminek eredményeként jelentõs költségmegtakarítást értünk el. Ez is nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a tavalyi évet mûködési hiány nélkül tudtuk zárni.
– A beruházások, fejlesztések terén is sikerült elõre lépni?
– A Kazinczy Ferenc Általános Iskola infrastrukturális fejlesztését-eredménytelen pályázatot követõen – kizárólag saját forrásból valósítottuk meg. Emellett kisebb fejlesztési beruházásokat, útfelújításokat is meg tudtunk valósítani részben saját erõbõl, részben támogatásból.
– Több pályázatot is elindítottunk, ezek kö-zül a legnagyobb – 1 milliárd forint értékû fejlesztés – a kétfordulós városközpont-rehabilitációs projektünk. A szükséges dokumentációk már beadásra kerültek, a pályázat értékelése folyamatban van.
– Ugyancsak a nagyok között szerepel az 500 millió forintos szennyvíztelep-rehabilitációs pályázatunk, ezzel a második forduló elõtt állunk. Ez most a tisztázó kérdések, apróbb finomítások idõszaka.
– Õsszel adtuk be pályázatunkat bölcsõde felújításra – ez egy 80 milliós fejlesztés lehet – s ezeken felül 2010-re már nem is nagyon tervezünk más beruházást. Ezek a projektek – ha sikeresek lesznek a 2011-12-es idõszakunkat ki is fogják tölteni. Persze kisebb karbantartási-felújítási munkákat az idén is megvalósítunk a nagyobb projektek mellett is.
– A beruházások finanszírozásához szükséges önerõt már elõkészítettük, egymilliárd forint értékben kötvényt bocsátottunk ki ebbõl a célból. Ez az összeg eddig még nem került felhasználásra, remélhetõleg az idén azonban már elindulhatnak ezek a folyamatok.
– Mit gondol, 2010-ben nehezebb vagy könnyebb lesz a mûködés? Túl vagyunk a válságon?
– A 2010-es költségvetés is hasonló számokkal indult, mint a tavalyi. 4,5 milliárd körüli az összköltségvetésünk. 182 millió hiánnyal indultunk ugyan neki az évnek – ez kicsit több, mint a tavalyi -, de ezt elsõsorban az indokolja, hogy kevesebb normatívát kaptunk a korábbiaknál. Az intézményi struktúra ugyanaz, mégis 460 millió forintot kellett hozzátennünk az intézményeink költségvetéséhez. Ráadásul jogszabály-módosítások is történtek, aminek eredményeként a hatósági munka jelentõsen megnövekedett, ám ezek finanszírozására megoldást nem kaptunk.
– Mindenesetre arra törekedtünk, hogy a nehezebb gazdálkodás ne érintse a dolgozói létszámot, ne kerüljön senki utcára, hiszen tudható, hogy most nagyon nehéz munkahelyet találni.
– A támogatási rendszerünket – sport, kultúra, intézmények – ha szerényebb körülmények között is, de meg tudtuk tartani. Úgy gondoltuk mindenképpen kevesebbe kerül fenntartani, mintha késõbb újra kell az egészet építeni.
– Nemzetközi kapcsolataik hoztak-e újdonságokat?
– A törökországi Cine – Tapolca nagyságrendû város – egy környezetvédelmi projektben kérte, hogy osszuk meg velük a tapasztalatainkat. Meghívtak bennünket egy uniós pályázatba, mint uniós országot – ily módon is készülnek az uniós csatlakozásra -, s ennek keretében a projekt uniós zárókonferenciáján is ott voltunk. Jó kapcsolat alakult ki, s ennek eredményeként úgy tûnik, hogy egy újabb uniós projektben is számítanak ránk, amely a szõlészettel lesz kapcsolatos, illetve kulturális jellegû lesz, sõt egyfajta tudományos kapcsolat is elindulhat ennek kapcsán. Ezen kívül Szlovákiából, Erdélybõl voltak itt testvérvárosi partnereink a nyári rendezvényeinken.