2007-13 között, uniós társfinanszírozással jellemezhetõ beavatkozási területeket (prioritásokat) és azok tartalmát, a források belsõ felosztását ún. Operatív programok határozzák meg.  Ezen operatív programok egyfelõl ágazati, ún. Tematikus vagy Szektoriális (SOP), másfelõl területi, ún. Regionális Operatív Programokat (ROP) jelentenek. A ROP-ok egyikeként, várhatóan 2006. tavaszára véglegesítendõ önálló, Közép-Dunántúli Regionális Operatív Program (KD ROP) kialakítása érdekében Régiónk megkezdte a regionális szakértõi bázis kiépítését és a KDRFÜ Kht koordinálásával, e szakértõi bázis közremûködésével 2005. júliusában elkészítette a KD ROP-ot megalapozó regionális vitaanyagot.

A tervezés során a kapcsolódó, folyamatosan pontosodó, aktualizált dokumentumok elérhetõsége folyamatosan, elektronikus úton, a KDRFÜ Kht. honlapján (www.kdrfu.hu) biztosított – mindenkori véleményezés, kiegészítés céljából ajánlva Régiónk fejlesztésében érdekelt szereplõinek szíves figyelmébe.

A dokumentum Régiónk számára az alábbi Jövõképre tesz javaslatot:

 „A Közép-Dunántúl, mint európai szinten versenyképes régió az innováció régiójává válva
magtérségként meghatározó szerepet tölt be a hazai modernizációban. Mindez az innováció, a megújulás régión belüli kiterjesztésével, és ezáltal a régióban élõk életminõségének folyamatos javításával párosul.”

A régió Átfogó Céljai a következõkben foglalhatók össze:

A KÖZÉP-DUNÁNTÚL, MINT VEZETÕ HAZAI INNOVÁCIÓS TÉRSÉG
A régió prosperáló nagyvállalatai mellett a hazai és nemzetközi környezetben versenyképes, elsõsorban KKV-in alapuló régiós gazdaság innováció-orientált fejlesztése. A fejlett területek gazdasági dinamizmusának kiterjesztése az elmaradott térségekre. Komplexen értelmezett innovációs törekvések végrehajtása a turisztikai vonzerõkkel rendelkezõ és az agrártérségekben, a termelési és szolgáltatási tevékenységek minõségének emelése, modernizációja, diverzifikálása.

A RÉGIÓ TÁRSADALMI-GAZDASÁGI MEGÚJULÁSÁT SZOLGÁLÓ MINÕSÉGI HUMÁNERÕFORRÁS-FEJLESZTÉS
Összehangolt humánerõforrás és foglalkoztatási fejlesztések, vele kompatibilis innovatív szociális ellátórendszerek kialakítása. A felsõoktatással rendelkezõ városokban a felsõoktatási K+F humán kapacitások, közép- és felsõfokú szakképzési, felnõttoktatási rendszerek fejlesztése.

VONZÓ, FENNTARTHATÓ ÉLETMINÕSÉG MEGTEREMTÉSE
A környezetvédelmet, infrastruktúrát, a közlekedést és az információs társadalmat érintõ életminõség-fejlesztés a régióban: a kiemelkedõ karsztvízkincs-készletének védelme, a természeti értékek fenntartható turisztikai hasznosítása, és a fenntartható agrárgazdasági fejlesztések, a környezeti infrastruktúra fejlesztése, a part- és vízrendezés különösen a régió tavai esetében, valamint a települések hálózatos fejlesztése, egyúttal elérhetõségi kapcsolatok javítása és az információs infrastruktúra fejlesztése.

HATÉKONY REGIONÁLIS KAPCSOLATOK ÉS ARCULATI RENDSZER
A regionális és a régión belüli kistérségek közötti együttmûködések elindítása és fenntartása kiemelt cél, külön figyelemmel a külföldi vagy akár más magyarországi régiókkal való közös együttmûködések sikeres megvalósítására, amit kiegészít a helyi közigazgatási szint felkészítésére a régiós területfejlesztés egyéb szereplõivel való együttmûködésre valamint a regionális identitás fejlesztése.

A dokumentum Régiónk Területi Céljait tekintve összesen hét térségkategóriára tesz javaslatot:

· A regionális központok hálózatszerû fejlesztésének vonatkozásában a régiószervezõ központ Székesfehérvár nemzetközi szinten is versenyképes, a technológiai innovációk fogadására és terjesztésére képes nagyvárossá fejlesztése.
· A legfontosabb a regionális decentrumok (Dunaújváros, Tatabánya, Veszprém) és az agglomerálódó-urbanizálódó térségek szolgálhatják a régiószervezõ központtal való funkció- és munkamegosztást segítõ innovációs környezet megteremtését, a K+F alkalmazások és az adaptív KKV-k elterjedését, valamint terei a felsõoktatás-fejlesztésnek. E fejlesztésekhez kiváló alapokat nyújthatnak logisztikai és humánerõforrás tartalékaik is.
· A régió növekedésre, specializációra képes középvárosainak (Bicske, Esztergom, Komárom, Mór, Ajka, Pápa, Tata) innováció fogadására és térségük dinamizálására közvetítésére alkalmassá tétele. Az idegenforgalmi vonzerõkkel rendelkezõ városok és térségük (királyi városok: Esztergom, Tata, Székesfehérvár, Veszprém, valamint Balatonalmádi, Balatonfüred, Gárdony) turisztikai és kulturális versenyelõnyeinek kihasználása. A városhálózaton belüli elérhetõséget javító észak-déli és kelet-nyugat irányú hiányzó közlekedési kapcsolatok fejlesztése. A régió fõvároshoz közeli nagyvárosainak alkalmassá kell válniuk Budapest funkciókoncentráló hatásának az ellensúlyozására, és lezárására.
· A régió speciális táji adottságaik alapján kiemelt térségei elsõsorban idegenforgalmi térségek, ill. a fenntartható vidékfejlesztés térségei:
· A régió területére esõ balatoni térségek (északi part és a Balaton-felvidék)és a Duna-kanyar érintett területének az új minõségi idegenforgalmi szempontokat és a sajátos adottságaikat szem elõtt tartó fejlesztését a szomszédos területek és országos fejlesztési célokkal összhangban kell megvalósítani, a környezeti fenntarthatóság szigorú érvényesítésével.
· A Velencei-tó és Vértes térsége a tó és a mögöttes középhegységi térség ökológiai stabilitásának fenntarthatóságát, környezetvédelmi feladatok összehangolásán alapuló fejlesztést kíván, melyek kiemelt része a turisztika.
· A régió magasan erdõsült hegy- és dombvidéki területei fenntartható fejlesztésének része a falusi és aktív turizmus, ökológiai alapú mezõgazdaság, helyi jelleggel bíró termékeket elõállító mikrovállalkozások, többcélú integrált és fenntartható erdõhasználat
· További kiemelt térségeink:
· Az M4-M8 tengely régiónkra esõ 8-as fõút térsége elsõsorban közlekedés- és gazdaságfejlesztési jelentõséggel bír.
· Az Ister-Granum kisrégió és a Vág-Duna-Ipoly eurorégió együttmûködés a Közép-Dunántúl határon átnyúló fejlesztési lehetõségeit kínálják fel.
· A szocialista iparosítás gazdasági, szociális és környezeti örökségével küzdõ térségekben – mint a Dunántúli-középhegység „Energiatengelye” illetve a Komárom-Esztergom közötti Duna menti ipari települések – elsõsorban az ipari szerkezetváltásra, a beindult pozitív folyamatok erõsítésére valamint a még meglévõ környezeti károk felszámolására kell helyezni a hangsúlyt.
· A leszakadóban lévõ vagy stagnáló, elsõsorban agrár hagyományú Kisbér, Sümeg, Tapolca, Aba, Adony, Ercsi térségében, ill. a Dél-mezõföldi térségekben a gazdasági tevékenység diverzifikálása, az alternatív jövedelemszerzési módok és az ökológiailag fenntartható agrárgazdálkodás kereteinek megteremtése jelenthet kiutat, de törekedni kell az elõnyös mezõgazdasági térségek fokozott versenyelõnyének kihasználására is.

A dokumentum szerzõiként úgy érezzük, a megalapozó tervdokumentum készítésének keretein belül induló és a jövõben célszerûen fenntartandó folyamatok eredményeként egyrészt a mindenkori regionális tematikus tervdokumentumok pontosítása, másrészt a horizontális szinten érvényesítendõ regionális igények hatékony alátámasztása révén egyaránt tágabb teret nyithatunk régiónk fejlesztésének.