Még az idén módosulhat a geotermikus energia mezõgazdasági hasznosításával kapcsolatos szabályozás. A változások jelentõsen csökkentik a termálvíz-felhasználók terheit, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a már mûködõ létesítmények gazdaságossága ne romoljon. 
Magyarország a Pannon-medence közepén, kedvezõ geotermikus adottságú területen helyezkedik el. A geotermikus gradiens másfélszerese a világátlagnak. Ennek oka, hogy a földkéreg vékonyabb, 20-26 km vastagságú és jó hõszigetelõ üledékek (agyag, homok) töltik ki a medencét. A gradiens az Alföldön és a Dél-Dunántúlon magasabb, a Kisalföldön és a hegyvidéki területeken alacsonyabb.
 
Termálvíz-kitermeléssel hatékonyan megoldható a kommunális fûtés, a használati melegvíz készítése, a növényházak fûtése, valamint a terményszárítás. A legnagyobb magyarországi beruházások a geotermikus közmûrendszer Hódmezõvásárhelyen és a geotermális villamos erõmû kísérleti projektje Iklódbördöcén. 
Gombos András, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) politikai államtitkára a témával kapcsolatban elmondta: az ország érdeke az, hogy a geotermikus energiát felhasználók élettere ne szûküljön, boldogulási lehetõségeik ne csökkenjenek. Ugyanakkor legalább ennyire fontos, hogy hosszú távon megõrizzük a termálkincset és a természeti, környezeti értékeket.
 
Módosul a szabályozás 
Jelenleg a felszíni vizek minõsége védelmének szabályairól szóló kormányrendelet alapján csak az energetikai célú felhasználás esetén nincs lehetõség egyedi határérték megadására. A kibocsátott használt termálvíz határértékének túllépése esetén vízszennyezési bírságot kell fizetni. A türelmi idõ a kibocsátási határérték csökkentésére 2010-ben lejár. 
A környezetvédelmi tárca tervei szerint a termálvizekre vonatkozó eddigi merev szabályozás helyett a jövõben a befogadó felszíni víz terhelhetõsége függvényében – a 2004 elõtt létesített kutak esetében – lehetõvé válna egyedi szennyezési határértékek megállapítása – közölte Rakics Róbert, a minisztérium helyettes államtitkára. A változások jelentõsen csökkentik a termálvíz-felhasználók terheit, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a már mûködõ létesítmények gazdaságossága ne romoljon. 
A jogszabálytervezet értelmében, amennyiben a termálvizet felhasználó mezõgazdasági vállalkozások lépéseket tesznek a szennyezés csökkentésére, terheik tovább csökkennek – közölte a helyettes államtitkár. 
Az új kutak létesítésével kapcsolatban, amelyeknél a szabályozás kötelezõvé teszi az energetikai célra hasznosított termálvíz visszasajtolását a kitermelõhelyre, Rakics Róbert kifejtette: ilyen beruházásokra ott kerülhet sor, ahol lehetõség van a rétegenergia fenntartására, hisz közös érdek a termálvízkincs megõrzése.
 
EU-jogszabályi környezet 
Felszín alatti vizek európai uniós irányelve különbséget tesz a közvetlen és a közvetett bevezetés között. Közvetlen bevezetés: visszasajtolással vagy talajon, altalajon, kõzeten való átszivárgás nélkül kerül a termálvíz a felszín alatti vízbe. Közvetett bevezetés: talajon, altalajon, kõzeten való átszivárgás után kerül a felszín alatti vízbe. Az irányelv tiltja a leginkább veszélyes anyagok közvetlen bevezetését a felszín alatti vízbe. 
A tagállamok engedélyezhetik a geotermikus célokra használt víz visszasajtolását ugyanabba a víztartóba, ahonnan kivették.

Tervezett intézkedések 
A szaktárca bõvíteni kívánja a támogatási rendszereket (hazai és uniós), valamint további cél a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) energiagazdálkodásának környezetbarát fejlesztése is. KVVM kezdeményezi, hogy a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal pályázati rendszerébe épüljön be a termálvíz-hasznosítások és a geotermikus energia felhasználásának támogatása. 
A jövõben az is feladat, hogy az illetékesek (a PM, a GKM és szervezetei) készítsenek javaslatot a kormány részére olyan gazdasági szabályozási környezet kialakítására, amely elõsegíti a hõszivattyúk széles körben történõ elterjesztésének lehetõségét. A geotermikus energia hasznosítása ne csak villamosenergia-termelés formájában kerüljön be a megújuló energiaforrások körébe, valamint a támogatási lehetõségek terjedjenek ki a termálvizek más, nem villamos energia termelésére is.

Forrás: www.magyarorszag.hu