Egyszerûsödik az uniós pályázati rendszer

Az Európai Bizottság jelentõsen csökkenti a kis- és közepes nagyságú vállalatokra az uniós támogatások kapcsán nehezedõ adminisztrációs terheket, ugyanakkor megõrzi a közösségi pénzalapok magas szintû védettségét.

A bejelentett intézkedéscsomag az egyszerûsítések révén eleget tesz annak a régóta szorgalmazott követelménynek, hogy a támogatásokkal kapcsolatos adminisztráció legyen arányban az elnyert összeg nagyságával. A kis szervezeteknek és az egyszerûbb projektek megvalósítóinak ezentúl egyszerûbb adminisztrációs folyamaton kell túljutniuk. Ez természetesen rövidíti a pénzhez történõ hozzájutás idejét is.
Brüsszel elismerte: sok kis szervezetet – kis- és közepes vállalatot, civilszervezetet, oktatási intézményt – elriaszt a pályázástól a szükséges iratcsomag összeállításához szükséges rövid határidõ és a pályázat költsége. Az új javaslatok egyszerûsítik a pályázók dolgát, ugyanakkor megkönnyítik a pályázatokat elbírálók munkáját is. A folyamat így felgyorsulhat, és hatékonyabbá válhat. Az intézkedések természetesen biztosítják a pénzalapok felhasználásának szigorú ellenõrzését. Az új szabályozás 2007-ben léphet életbe.

A fõbb egyszerûsítések
– egyszerûbb tendert írnak ki a 60 ezer eurónál kisebb összegû szerzõdések esetében (az eddigi 50 ezres küszöb helyett), s eltekintenek az anyagi háttér igazolásától;
– a kis szervezetek eddig komoly nehézségekbe ütköztek annak igazolásakor, hogy nem érintettek mûhibaperekben, nem jutottak csõdbe és naprakészen fizetik adó- és társadalombiztosítási kötelezettségeiket. Az új javaslat jelentõsen kitolta azt a küszöböt, amely alatt a kérelmezõk saját felelõsségükre aláírt egyszerû nyilatkozattal helyettesíthetik ezeket az igazolásokat;
– testre szabott feltételeket alkalmaznak a 60 ezer eurót meghaladó kutatási és kommunikációs szerzõdések esetében.
– még egyszerûbb lesz a pályázati eljárás, és kevesebb iratra lesz szükség a 25 ezer eurónál kisebb összegû szerzõdések esetében;
– míg jelenleg a kedvezményezettek bizonyos önrésszel vehetnek részt a támogatott projektekben, ezután az önrész nem feltétlenül anyagi hozzájárulást fog jelenteni, hanem természetben is nyújtható, például az illetõ szervezet dolgozóinak munkája révén;
– kezdeti szakaszában a projektek ma csak úgy juthatnak jelentõsebb támogatáshoz, ha pénzügyi garanciát tud vállalni, s ez gyakran akadályt jelent. Az újabb rendelkezések szerint a kockázatfelmérést követõen a 60 ezer eurónál kisebb elõtámogatás esetében eltekinthetnek a pénzügyi garanciáktól.
– a támogatásért folyamodó oktatási intézmények pénzügyi képességeit a jövõben nem ellenõrzik;
– más szervezetek esetében külsõ vizsgálatra speciális projektek esetén az eddigi 300 ezer helyett csak 750 ezer eurós határértéktõl lesz szükség, a szervezetek mûködési költségeinek fedezését célzó projektek esetében pedig az eddigi 75 ezer helyett a jövõben csak 100 ezer eurótól kezdõdõen végeznek vizsgálatot.
(forrás:eurohirek)

Egyszerûsödik a mikrohitelhez jutás

Közel 2,5 ezer pályázó egyenként átlagosan 3,5 millió forint mikrohitelt igényelt az idén, egymillióval többet, mint 2004-ben; a jövõben egyszerûsítik az egyre népszerûbb hitel rendszerét – közölte a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) ügyvezetõ igazgatója.

A témáról szóló zalaegerszegi konferencián hétfõn Braun Márton elmondta: a mikrohitel népszerûsége a megemelt összeghatár, az 5 évre bõvült törlesztési idõ, a részben forgóeszközökre való felhasználhatóság és a kapcsolódó tanácsadások hatására növekedett. Az idei, közel 2,5 ezer pályázó többsége kereskedelmi és szolgáltató kis- és középvállalkozás, ugyanakkor az igénylõ kezdõ vállalkozások 20 százalékos aránya jóval alacsonyabb a vártnál – mondta az MVA igazgatója. Braun Márton tájékoztatása szerint még bonyolult, hosszadalmas a mikrohitelhez való hozzájutás, ezért továbbfejlesztik a rendszert: jövõre egyszerûbb lesz a pályázati eljárás; nem havi, hanem csak éves üzleti terv készítendõ és a megszûnõ pályázati bizottságok helyett a megyei irodák szakemberei döntenek a támogatásról. Hozzátette, hogy így jövõre kifogástalan üzleti terv esetén már 15 napon belül hozzájuthatnak hiteleikhez az igénylõk.

25 milliárdos hitelprogram indul

Várhatóan november 15-tõl új beszállítói hitelprogram indul, amelyben kiemelt terület lenne az elektronika és az autóipar. Célegyenesben van a beszállítói hitelprogram – mondta Vápár József, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) fõosztályvezetõje.

A konstrukcióra a Sikeres Magyarországért csomag vállalkozásfejlesztési hitelprogramjának 310 milliárd forintos keretébõl 25 milliárdot különítettek el. Az öt- és egymilliárd forint között nyújtható beszállítói hitel futamideje maximum 15 év, legfeljebb két év türelmi idõvel. Ezalatt csak a kamatot kell fizetni, s ehhez a GKM 1,5 százalékos támogatást nyújt. Ez automatikusan jár mindazoknak, akik megkapják a kölcsönt, amelynek kamatszintje a Sikeres Magyarországért program árfolyam-garanciájának köszönhetõen kedvezõ, jelenleg 6,1 százalék, s a támogatással 4,6-re csökken. A hitelt a nagybefektetõknek, multiknak direkt (elsõ körös), vagy integrátoron keresztül (második körös) beszállító kis- és középvállalkozások vehetik igénybe. Feltétel, hogy a hitelt kérõ kkv-knak szándéknyilatkozatuk legyen arról, hogy beszállítóként kívánják bevonni õket.
A Suzukinál – amely jelezte, hogy évi 150 ezres magyarországi kocsigyártását két éven belül megkétszerezné – indul a pilot projekt. A társaság 18 beszállítót kiválasztott már. A gazdasági tárca tárgyal az Audival is. Ott is meghatároztak egy kört, amelynek tagjait be lehetne vonni beszállítóként, szándéknyilatkozat azonban még nincs. A program az autóipar mellett az elektronikait célozná meg.
 A gazdasági tárca november 15-tõl szeretné indítani a programot. A terméket – az ügyfélbarát jelszó jegyében – kereskedelmi bankok forgalmazzák majd. A GKM mintegy tíz pénzintézettel tárgyal, a szerzõdések megkötése a finisben van, aláírásukat követõen startol az új konstrukció.
Forrás: Világgazdaság

Jövõre 3,7 milliárd jut a kkv-k támogatására

A kis- és középvállalkozói célelõirányzatra (kkc) a jövõ évi költségvetési törvénytervezet alapján az ideinél mintegy félmilliárddal többet, 3,731 milliárd forintot szánnak. Ezt a GM hat program megvalósítására kívánja felhasználni.
 
A legnagyobb tételt a kis- és középvállalkozások népszerû programja, a Széchenyi-kártya teszi ki. Az idei tapasztalatok figyelembevételével a 2006. évre várható keretlekötés 2,026 milliárd forint lesz. A 2002-ben indult programban a hatályos kormányhatározat alapján 2006 végéig valamennyi kártyához tartozó hitel kamattámogatása két százalékpont, azt követõen pedig nincs kamat- és garanciadíj-támogatás. Az e-kereskedelem mint a kkv-fejlesztés eszköze címû PHARE-program eredményeként létrejött www.kkvportál.hu szolgáltatás jövõbeni hasznosítására és továbbfejlesztésére 2006-ban 110 millió forintot kívánnak fordítani. A romák által mûködtetett hazai mikro- és kisvállalkozások piaci esélyeinek és versenyképességének növelése, a roma közösségen belül a vállalkozóvá válás elõsegítésének támogatására a szaktárca ismét ki szeretné írni a romapályázatot. A pályázat folytatásához jövõre 250 millió forintos keretet terveztek. A Szülõföld program keretében a határon túli magyar vállalkozások versenyképességét növelõ EU-tapasztalatátadás és -tudástranszfer keretében az általános és szakmaspecifikus oktatási-képzési programok, a „szakmai tudáslánc” megvalósítására a kkc-bõl várhatóan 155 millió forintot használnak fel 2006-ban, az EU-megfelelési és tudásközpont-hálózatra pedig 120 millió forint jutna jövõre.
Forrás: Világgazdaság