Az Alap legfontosabb feladata, hogy a tagintézeteinél elhelyezett betétek befagyása esetén a felügyelet betétbefagyást megállapító határozatát követõ 15 napon belül megkezdje a betétesek részére a biztosított betétek utáni kártalanítási összeg kifizetését. A biztosítási kifizetés értékhatára (a tõke- és kamatösszeg együttes figyelembe vételével) hitelintézetenként és betétesenként jelenleg hatmillió forint.

Kártalanítás, megelõzés
A betétbiztosítás kiterjed minden olyan betétre, amelyet természetes vagy jogi személy nevére szólóan helyeztek el az Alap valamely tagintézeténél és a betétes személye a hitelintézet nyilvántartásából egyértelmûen azonosítható. Kivételt jelentenek a költségvetési szervek, a hitel- és biztosító intézetek, befektetési alapok stb. által elhelyezett betétek, mivel ezektõl az intézményektõl joggal elvárható a szakszerû kockázatmérlegelés. Védettek továbbá a 2003. január 1-je után váltott kötvények és letéti jegyek, amelyeket hitelintézet bocsátott ki.
Az Alapnak a kártalanítási kifizetéssel azonos fontosságú feladata a problémákkal küzdõ tagintézetnél a kártalanítási kifizetés megelõzése. A törvényi elõírások szerint ilyen beavatkozásnál az Alapnak kötelessége a legkisebb hosszú távú veszteséggel járó válságkezelési megoldást választania és törekednie kell ráfordításainak lehetõ legteljesebb körû megtérülésére.

Tagintézetek
A törvény elõírásai szerint kötelezõ jelleggel az Alap tagja minden olyan Magyarországon mûködõ bank, takarék-, ill. hitelszövetkezet, lakás-takarékpénztár (közös szóhasználattal hitelintézet), amely a felügyelet engedélye Alapján betétgyûjtéssel foglalkozik. 2002. december 31-én összesen 211 tagintézete volt az Alapnak, ezen belül 32 bank, 172 takarékszövetkezet, 5 hitelszövetkezet és 2 lakástakarék-pénztár.

Források
Az Alap bevételi forrásai az egyszeri csatlakozási díj (a tagintézetek jegyzett tokéjének 0,5 százaléka), valamint a tagintézetek által teljesített rendszeres, illetve rendkívüli éves befizetés. Ezeket a bevételeket az Alap által felvett hitelek és egyéb bevételek (köztük az Alap állampapír-befektetéseinek hozama és a betétbiztosítás keretében az Alapra átszállt követelésekbõl megtérülõ hányad) egészíthetnek ki. Az éves rendszeres befizetési kötelezettség törvényben rögzített felsõ határa a tagintézeteknél a tárgyévet megelõzõ év december 31-én meglévõ, az Alap által biztosított betétállomány 2 ezreléke. 2003-ban a tagintézetek a betét nagyság szerint három díjfizetési kategóriába sorolt betéteik után fizetendõ díjkulcs 0,5 és 0,05 ezrelék közé esik. Az átlagos díjkulcs nagysága 0,2 ezrelék.

Stratégia
1999. óta az Alap ellenõrzései során különös hangsúlyt fektet a tagintézetek betétbiztosítással kapcsolatos törvényi kötelezettségeinek betartására. Az Alap továbbra is kiemelt feladatának tekinti a betétesek megfelelõ tájékoztatását. Ezt különösen indokolttá teszik a 2003. január 1-jén hatályba lépett jogszabályváltozások, elsõsorban az egy millió forintról hárommillió forintra történõ kártalanítási értékhatár emelkedés, másrészt a 10% mértékû betétesi önrész bevezetése. A hazai betétbiztosítás elõtt álló rövidtávon megoldandó feladatok között szerepel a díjfizetés új alapokra helyezése, azaz egy kockázat szerint megkülönböztetett díjstruktúra kidolgozása és elfogadtatása.

Hazai pénzintézeti kapcsolatok
Az MNB, a Magyar Bankszövetség, valamint az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség egy-egy taggal képviselteti magát az Alap igazgatótanácsában. Ezen túlmenõen rendszeres a szakmai egyeztetés, véleménycsere a tagintézetek érdekképviseleti szövetségeivel, valamint a hazai bankrendszer szabályozásáért felelõs meghatározó állami intézményekkel, mint a Pénzügyminisztérium és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete).

Nemzetközi kapcsolatok
A hazai betétbiztosítási rendszer kialakítására nagy hatással voltak a nemzetközi tapasztalatok, melyekre az OBA azóta is folyamatosan támaszkodik, sõt, az utóbbi idõben egyre inkább gazdagítja is azokat. Kormányközi megállapodás alapján a kanadai betétbiztosítási intézmény (angol nevének rövidítésével: CDIC) segített létrehozni az OBA-t. A jogszabályi keretek, mûködési elvek és a gyakorlat fejlesztéséhez jelentõs szakmai hozzájárulást a nagy múltú amerikai Szövetségi Betétbiztosítási Társaság (angol nevének rövidítése: FDIC) szakértõitõl kaptuk. Az OBA alapító tagja a 2002. május 6-án létrejött Betétbiztosítók Nemzetközi Szövetségének (angol nevének rövidítése IADI), melynek a végrehajtó tanácsában az OBA ügyvezetõ igazgatója is helyet foglal. A szövetség oktatási és konferencia bizottságának elnöki posztját pedig az OBA ügyvezetõ igazgató-helyettese tölti be. Az OBA alapítóként csatlakozott a 2002. végén alakult meg az Európai Betétbiztosítók Fórumához is (angol nevének rövidítése EFDI), amely 25 európai ország részvételével jött létre. Az EFDI célja az európai pénzügyi rendszerek stabilitásához való hozzájárulás.

Törvényi szabályozás
Az Alap mûködését, szervezetét és feladatait részletesen taglaló jogszabály a többször módosított Hitelintézetekrõl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.). A Hpt. határozza meg egyebek között a biztosított betétek körét és a biztosítottság feltételeit, és a tagintézetek kötelezettségeit. A hitelintézeteknek kötelezõ csatlakozniuk a betétbiztosítási rendszerhez, mivel ez egyben a feltétele is annak, hogy valamely hitelintézet betétgyûjtési tevékenységet folytathasson Magyarországon.

Honlap: www.oba.hu

Új ügyvezetõ igazgató az OBA élén

Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) Igazgatótanácsa a 2005. október 3-i ülésén Dr. Székács Pétert választotta az OBA ügyvezetõ igazgatójává.

Az új vezetõ október 15-étõl irányítja a hitelintézetek betéteseinek védelmét ellátó intézményt. Az igazgatótanács az OBA szervezeti struktúrájának átalakítása miatt 2005. június elején jelentette meg nyilvános pályázati kiírását az Alap vezetõi tisztségének betöltésére. Az OBA igazgatótanácsa elismerését fejezi ki Jánossy Dánielnek, az Alap leköszönõ ügyvezetõ igazgatójának több mint egy évtizedes, a betétvédelem érdekében végzett munkájáért.
Az OBA igazgatótanácsa tavasszal jelentette be, hogy több területen – szervezet, díjrendszer, vagyonkezelés – változtatásokat lát indokoltnak. Így az alap jogosítványa a jövõben leszûkül majd a betétesek kártalanítására, nem lesz lehetõsége arra, hogy a betétbefagyás elkerülése érdekében pénzügyi kötelezettséget vállaljon.

Dr. Székács Péter (1951) közgazdász (MKKE, 1975); egyetemi doktor (1981).

Fõbb munkahelyei: Monimpex Külkereskedelmi Vállalat, külkereskedõ; Külkereskedelmi Minisztérium, területi referens, tokiói kereskedelmi képviselõ; Budapest Bank, ügyvezetõ igazgató; Corvinbank Rt. befektetési igazgató; Pénzügyminisztérium, fõosztályvezetõ; ÁPV Rt.Tõkepiaci Igazgatóság.