Nem szörnyetegek laknak Bakonysárkányban
Vélhetõen maguk a bakonysárkányiak sem hiszik hogy valamikori õseik „mesebeli szörnyetegek” voltak, holott a település nevét a török eredetû sárkány fõnévbõl, de legalábbis egy kora középkori személynévbõl eredeztetik, amely csak 1902-tõl egészül ki a Bakony elõnévvel. A községet Weilandits István polgármester mutatta be.
Sarcajnból Sárkány
A hozzávetõlegesen ezer lelket számláló település a megye déli határán, Fejér megye tõszomszédságában, a Vértes-Velencei hegyvidék peremén, a Móri árok „bejáratánál” fekszik. Részben a Bakony, részben a Vértes északi lankáin terül el, az itt fakadó patakok ezért északra és délre is indulnak, hogy a Gajába, illetõleg a Concóba torkoljanak. A falu elsõ írásos említése 1193-ból ismert, amikor III. Béla megerõsítette a fehérvári kereszteseket a falu birtoklásában, amelyet ekkor „Sarcajn”-ként említettek.
A falu történetét szinte emberöltõnyi pontossággal végigkísérhetjük, mivel két okból is fontos stratégiai helyen feküdt: részben a Via Regia, azaz Királyi út mentén, részben pedig a Csókakõi vár közvetlen szomszédságában, tehát hovatartozásának dokumentálására mindig komoly hangsúlyt fektettek.
Intézmények és ellátás
A település 1000 lakosával a kistelepülések közé sorolható, nemzetiség szerinti megoszlása 94% magyar, 6% magyar kisebbségi. A község saját mûködtetésû 50 férõhelyes óvodával és nyolc osztályos Általános iskolával rendelkezik, melyben 30 óvodás, és 90 iskolás gyermekkel foglalkoznak a pedagógusok. Iskolánkban a 2005/06 tanévtõl új oktatási forma kerül bevezetésre, (kisebbségi nyelvoktatás ) mellyel még színvonalasabb szolgáltatást tudunk biztosítani a tanulók számára. A szabadidõ hasznos eltöltéséhez a lakósság rendelkezésére áll a községi könyvtár, a kábel tv hálózat, a Teleház és felújított Faluház.
A lakosság egészségügyi ellátását a háziorvosi és védõnõi szolgálattal biztosítjuk. Hétvégeken, munkaszüneti napokon valamint éjszaka központi ügyelet mûködik. A tömegközlekedést a vasút illetve a távolsági autóbusz hálózat biztosítja. A környezõ városokban (Mór, Kisbér, Székesfehérvár, stb.) megépült ipari parkok biztosítják a munkavállalás lehetõségét, a vállalatok saját jármûveikkel szállítják a dolgozókat.
Rendezvények, látnivalók
Községünkben ifjúsági és gyermek tánccsoport mûködik. Minden év márciusában megrendezésre kerül a Bakonyi Amatõr Népmûvészeti Fesztivál, májusban pedig a Folklór Nemzetiségi Találkozó. Az augusztus közepén-végén immár hagyományosan megrendezzük a „Sárkányi õrület” fantázianevû futóversenyt, amelyen minden évben több százan állnak rajthoz.
Látnivalóink közül községünk római katolikus temploma mûemlék jellegû, melyet 1774-1775 között barokk stílusban emeltek, majd 1804-1807 között romantikus elemekkel gazdagítva átalakítottak. Érdemes még meglátogatni az 1700 körül épült Wágner-házat is, melynek pincéjébõl alagút vezetett a közeli erdõbe.
Információ:
Bakonysárkány Község Önkormányzata
2861 Bakonysárkány Béke u. 100.
Tel.: 34/377-077, 34/577-002, Fax: 34/577-002
Forrás: www.bakonysarkany.hu