Huszonöt kérelembõl tizennyolc nagyközséget nyilvánít várossá 2004. július elsejével a belügyminiszter javaslatára a köztársasági elnök. Magyarország városainak száma így 256-ról 274-re változik.
A belügyminiszter javaslatára a köztársasági elnök 18 nagyközségnek adományoz városi rangot 2004-ben. Az új városok: Abaújszántó, Adony, Badacsonytomaj, Balkány, Berhida, Bélapátfalva, Cigánd, Dunavarsány, Dunavecse, Fót, Hajdúsámson, Jánossomorja, Kenderes, Lábatlan, Örkény, Szigethalom, Tompa, Velence. (Kiemelve a Közép-dunántúli Régió települései)
Július elsejétõl így az ország 3 145 településébõl 274 lesz város, mely a települések 8,7 százaléka. A városlakók aránya hazánkban 65,3 százalékról 66,3 százalékra nõtt.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény városi színvonalhoz és térségi szerephez köti a
városi cím odaítélését azzal a késõbbi módosítással, hogy a várossá nyilvánítást csak nagyközség kezdeményezheti. A nagyközségi önkormányzatok képviselõ-testületei az önkormányzati választás kivételével minden évben január 31-ig nyújthatják be kezdeményezéseiket, melyet a belügyminiszter által felkért szakmai bizottság értékel. A városi címet a belügyminiszter javaslatára a köztársasági elnök adományozza.
Dokumentációk és helyszíni szemlék alapján három nagyközséget – Adonyt, Bélapátfalvát és Cigándot – kistérségi központnak jelölt a kormány; mindhárom nagyközség kistérségi foglalkoztatás, intézményi is kulturális feladatot lát el. Ipari foglalkoztató központnak minõsül Berhida, Jánossomorja, Lábatlan és Bélapátfalva, Abaújszántó élénk civil szervezeti és sportélete, valamint kisvárosi jellegû fõutcája miatt nyerte el a rangot. Dunavecse fejlett közmûhálózattal rendelkezõ foglalkoztatási központ, Balkány és Örkény szintén fejlett közmûhálózata miatt kapott elismerést. Kenderes intézményrendszere és gazdasága, Fót, Hajdúsámson, Szigethalom és Dunavarsány gyarapodó népessége, Tompa határátkelõhelye, Badacsonytomaj és Velence pedig az idegenforgalom miatt érdemelte ki a városi címet.
A várossá nyilvánítás feltételei
A várossá nyilvánítás legfontosabb feltételei között az alapellátásnál magasabb szintû vagy középfokú intézményi ellátórendszer, stabil gazdasági foglalkoztató létesítmények megléte, térségi szerep és kisvárosi átalagnak megfelelõ közmûhálózati kiépítettség szerepel. A városi cím építészeti feltételekhez is kötött, fontos, hogy a város megjelenésében is rendezett, központjában vagy központjaiban városias legyen. Emellett bizonyos kiemelkedõ adottságok – mint például az idegenforgalom vagy a történelmi szerep – alapján kivételként is adományozható városi cím. Így vált várossá például 2000-ben Visegrád vagy Pannonhalma.