„Nem elég városnak lenni, annak is kell látszani!” A sárbogárdi önkormányzat terveit röviden így foglalta össze Juhász János polgármester. Különösen nem könnyû ez egy olyan városban, ahol hét, egymástól viszonylag különálló részbõl áll. Ugyanakkor a ritkán idelátogató Sárbogárd utcáin dinamikus fejlõdésnek, a városkép folyamatos megújulásának lehet szemtanúja.

– A hét településrészen évente két-két alkalommal tartunk lakossági fórumot, ahol mindenkit meghallgatunk, közösen tervezzük meg a fejlesztés lépéseit. Nem dicsekvésbõl mondom, de a sárbogárdiak úgy fogalmaznak, hogy az elmúlt tizenkét év nem hozott összesen annyi pozitív változást, mint az utolsó három. Ez a megerõsítés ad erõt, kitartást a munkánkhoz.

– Milyen konkrét lépéseket hajtottak végre az elmúlt idõszakban?
– A befektetõk egyelõre nem kapkodnak Sárbogárd után, ezért a munkahelyteremtésben az önkormányzatra hárul a legnagyobb teher. Különösen a hátrányos helyzetûek foglalkoztatása terén értünk el látványos sikereket. A közmunka-pályázatokon évrõl-évre nyerünk, tavaly például hetven fõt tudtunk foglalkoztatni – a megyében a legtöbbet, míg például Székesfehérvár csak 41 fõre kapott támogatást. Így karöltve a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal együttmûködve a romák közmunkában való foglalkoztatását is meg tudjuk oldani, akik örülnek, ha dolgozhatnak.
– Megújult a városközpont is, 3650 négyzetméter térkõ burkolatot fektettünk le, tizenegymillióból utcabútorokat (padok, virágtartók, információs táblák, szemét- és kerékpártárolók) állítottunk fel. Az építés-szépítésre mindösszesen 56 millió forintot költöttünk. Májusban a miniszterelnök adta át a régóta áhított új postaépületet, és az OTP is felújította helyi fiókját. A központban a magánvállalkozók is csatlakoztak ehhez a tendenciához, egyre többen renoválják, korszerûsítik a régi épületeket.
– Lezárultak közmû-beruházásaink, szennyvíztisztítónk a legszigorúbb EU-s normáknak is megfelel. Nyolcvanhét utunkból harminckettõt újonnan aszfaltoztunk, ahol ez nem sikerült, ott javítottunk, felújítottunk. A pusztegresi városrészben 1300 méter hosszban aszfaltoztuk a fõutcát, míg a kislóki peremkerület öt rövidebb útját újítottuk fel. A belterületi utak fejlesztése érdekében évrõl-évre 35 millió forint pályázati önrészt különítünk el, ehhez az idén például 34 milliónyi támogatást sikerült nyerni különbözõ célokra. Az útvédelem érdekében kitiltottuk a városból a nehézgépeket, ezek most egy kiváló minõségû, kilenc méter széles, 2,5 km hosszú földúton kerülhetik ki a városközpontot. Igazából egy kb. tizenegy kilométer hosszú elkerülõ útra volna szükségünk, ám ennek megépülésére tíz éves távlatban nem látunk reményt. Lehet, hogy az M8-as autópálya elõbb fog hozzánk elérni. A tervek szerint a fõútnak két sárbogárdi leágazója is lesz, ez a logisztikai tényezõ remélhetõleg megnöveli a városunk iránti befektetõi, ipartelepítõi kedvet.

– Mit mondhatunk el a város kulturális és civil életérõl?
– Legnagyobb rendezvényünk hagyományosan a Sárbogárdi Napok, amely évrõl-évre igényesebb programokkal jelentkezik, és sokakat vonz városunkba. A kulturális élet szervezésében élenjár a könyvtár, ahol rendszeresen szerveznek kiállításokat, találkozókat, elõadóesteket. A Mûvelõdési Központ fõleg a gyerekeknek és a fiataloknak kínál programokat. Sárbogárd évi hárommillióval támogatja a rendezvényeket, így megemlékezünk a Pedagógus Napról, az Idõsek és a Fogyatékosok Világnapjáról, Gyermekszeretet karácsonyt rendezünk, mikulások járták az utcákat. Nem marad ki nemzetei ünnepeink, és a Nõnap megünneplése sem. Sportolóinknak sem kell szégyenkezni, van egy megyei elsõ és egy másodosztályú focicsapatunk, szintén megyei A osztályosak kosárlabdázóink és asztaliteniszezõink. A Sárréti Íjászklub számos csúccsal, felnõtt világbajnoki részvétellel büszkélkedhet. Korosztályos hip-hop dance csoportunk két éve világbajnok volt, harminc éve mûködik galambász egyesületünk, és a lövészklub is jól mûködik. Az öt nyugdíjas klub, a Sárbogárd és Térsége Egyesület, a városrészi faluvédõ közösségek egyaránt sokat tesznek a településért, az itt élõk szabadideje hasznos eltöltésének szervezésében.

– Végezetül ejtsünk szót a kistérségrõl is!
– Május ötödike óta mûködik a tíz települést, 26600 lakost összefogó többcélú kistérségi társulás, ahol közösen vállaltuk a területfejlesztés, a gyermekjóléti szolgálat, a logopédiai és gyógypedagógiai szakellátás, a belsõ ellenõrzés és a központi orvosi ügyelet (Cecén és Sárbogárdon mûködik) megszervezését, ellátását. Ezekhez a feladatokhoz negyvenmilliót nyertünk, így októbertõl mûködhet a munkaszervezet, melynek biztosítottak a személyi és tárgyi feltételei. Hátrányos helyzetû kistérség lévén most nyertünk egy pályázatot 29 millió ft értékben iskolabuszra, és egy szûkebb körû, négy települést (Sárbogárd, Hantos, Mezõszilas, Nagylók) érintõ összefogás a GVOP 4.4.2-es pályázaton 194 millió forintot nyertünk a szélessávú internethálózat kiépítésére.

– Mit vár a 2006-os évtõl?
– Szigorú költségvetést tervezünk, mint mindig. Szeretnénk a megkezdett beruházásokat folytatni, intézményrendszerünk fenntartását zökkenõmentesen biztosítani. Bízunk a szintentartásban, esetleg egy kisebb volumenû növekedésben is, hiszen óriási EU-s fejlesztési pénzek várnak felhasználásra. Reméljük, ebbõl Sárbogárdnak és térségének is minél több jut!

Veér Károly