– Milyen fejlesztések történtek az elmúlt évben Berhidán?
– A legnagyobb esemény, ami a település életében eddig történt, a várossá nyilvánítás volt, az azóta eltelt idõ legfontosabb eredménye az új okmányiroda megnyitása volt. Várakozáson felüli az iroda forgalma, szerencsére még így is nagyon gyorsak tudnak lenni az ott dolgozó kollegák, munkájukról nagyon pozitívak a visszajelzések.
– Természetesen a költségvetésbõl az idei évben is biztosítottuk a szükséges erõforrásokat intézményeink részére, mind a mûködéshez, mind pedig a felújításokhoz. Mindemellett járdákat építettünk, szilárd burkolatú, aszfaltos járdákat. Útfelújításra pedig támogatást kaptunk a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácstól pályázat útján, s természetesen köztéri bútorok kihelyezésével ezek mellet több helyen szépítettük a várost. Lehetõségeinkhez mérten folytattuk intézmények, középületek, járdák akadálymentesítését. Új helyre költözött a Település Ellátó és Szolgáltató Szervezet, a Családsegítõ Központ és kmb iroda.
– Részesei vagyunk a Közép-dunántúli Régió kompetencia alapú oktatást megvalósító kísérleti rendszerének is az Ady Általános Iskola és a Süni Óvoda révén. Az eddigiek alapján úgy ítéljük meg, hogy van ebben ráció: mind a tanárok, mind pedig a gyerekek számára érdekes.

– Mirõl szól ez a rendszer?
– Az oktatás központjában a gyerek van, erre hangolódik a tananyag és az eszközrendszer is. Ez egy nyugat-európai módszer, (dánok, finnek által kifejlesztett oktatási rendszer, melyet a magyar viszonyokra adaptáltak) és nagyon hatékonynak tûnik. Mindig csak akkor haladnak elõre, ha már a többség érti a feladatokat. Egyenlõre kétéves ez a program, de nagyon bízunk a meghosszabbításban, a folytatásban. Jó módszernek tûnik a diszlexiás és a diszgráfiás tanulási zavarok leküzdésére, az írás-olvasás vonatkozásában. Életviteli mintát ad a felsõ tagozatosoknak, az iskolai tanórai munka révén személyiségfejlesztõ is.

– Kistérség, külföldi kapcsolatok?
– Igazodva az uniós elvárásokhoz, az önkormányzatok jövõjét alapvetõen a kistérségi rendszerben látjuk. Létrehoztuk a Várpalota Kistérség Többcélú Társulását. Összességében mindenképpen eredményesnek mondhatjuk azt az együttmûködést.
Két és fél év alatt pályázati pénzbõl mintegy 217.000.000 Ft-ot tudtunk a térséget alkotó 6 településre fordítani. Különösen az oktatás, az egészségügyi, szociális- és gyermekjóléti alapellátás területén biztosít jobb lehetõségeket az elnyert támogatás.
Négy évvel ezelõtt hívtuk életre az ún. TEMÁ-t, (Trans-european Municipaliti Association – az Önkormányzatok Szövetsége Európában)
Indulásként négy ország – Ausztria (Lavant-völgyi kistérség), Olaszország (Fermoi kistérség), Szlovénia (Koroska) és Magyarország (Várpalotai kistérség) – vett részt a munkában, azóta bõvültünk a romániai Zsil-völgyével és a legutóbbi ausztriai közgyûlésen már a lengyelországi Zaglebie térség is megfigyelõi státuszt kapott.
– A kapcsolatépítés elsõdlegesen az alap és középfokú iskolákba járó gyermekekre épül. A Szókratész program keretében, nyelvi táborokban, nemzetközi kórusfesztivál keretében szövõdtek a kapcsolatok az elsõ idõkben. Késõbb sport vonalon is bõvült a kör a különbözõ társadalmi és civilszervezetek együttmûködésével. Szerencsére mostanában a gazdasági kapcsolatok is jó irányban kezdenek elmozdulni, érezhetõ ez élénkülés ezen a téren is. Évenként expók, vásárok vannak a TEMA alapítói között, de szeretnénk mindezt tovább bõvíteni.

– Kulturális rendezvények?
– Legfontosabb rendezvényeink közé tartozik a szeptember második hétvégéjén megrendezésre kerülõ Berhidai Napok, az ún. Kisze-járás, az arató felvonulás. Meg kell említenünk az ún. Szomszédolást, amelynek keretében az egymással kapcsolatot tartó mûvészeti csoportok, felváltva hol az egyik, hogy a másik településen adnak számot népzene és néptánc iránti elkötelezettségükrõl. Ez a kör ma már közel 20 település részvételét jelenti. A Berhidai Napokról részleteiben is szólnék néhány szót. A hagyományoknak megfelelõen 2005-ben is nagy sikerrel zajlott a rendezvény, immáron a XIII. alkalommal. A péntek-szombat-vasárnap megrendezett fesztivál elsõ napján a protokolláris rendezvények kaptak helyet hagyományosan. Ekkor adtuk át a helyi kitüntetéseket, megnyitottuk a helyi kertbarátkör évek óta nagy érdeklõdésre számot tartó bemutatóját, képzõmûvészeti kiállításunk keretében pedig Vágfalvi Ottó festõmûvész (a Balaton festõjének) kiállításmegnyitójára kerül sor. Este az Old Boys együttes adott fergeteges koncertet, és az azt követõ utcabált is õk muzsikálták végig.
– A szombat délelõtt a gyermekeké volt, a kreatív játékok és a mozgalmas programok szép számmal vonzották a kicsiket és szüleiket. Délután a helyi amatõröknek biztosítunk fellépési lehetõséget a Miénk a színpad címû programunk keretében. A Sramli Kids, Soltész Rezsõ, Zséda után a Bikini élõkoncertje következett, majd fergeteges tûzijátékkal zárult a szombat este, amiben nem kis szerepet játszik, hogy a városban három ilyen profilú gazdasági vállalkozás is mûködik. A vasárnap hagyományosan a népzenéjé és a néptáncé. Többségében az elõbb említett hagyományõrzõ népdal és néptánccsoportok lépnek fel, akik már komoly eredményekkel dicsekedhetnek. Õket követõen Bangó Margit mûsorát láthatta a közönség, a sikert az is mutatta, hogy a korábban fellépett együttesek is itt maradtak, és végignézték az egész mûsort.

– Önök minden évben több kitüntetést is átadnak az arra érdemeseknek. 2005-ben kiket ért a megtiszteltetés?
– A legnagyobb elismerésünket, a Berhidáért címet minden év március 15-én adjuk át, a díszpolgári cím (amennyiben adott évben kiérdemli valaki), valamint a Nívódíj és az elismerõ oklevelek átadására a Berhidai Napok keretében került sor.
– 2005-ben dr. Éllõ Máriát választottuk díszpol-gárunkká, az állampolgárok iránti segítõkészségéért, a közigazgatási ügyekben való segítõ munkájáért. Nívódíjat Kiss Lászlóné kapott az egészségügyben végzett kiemelkedõ munkájáért, valamint Neso László, magas szintû tetõfedõ tevékenységéért. Számtalan magyar és külföldi verseny gyõztese, sokat tett a Bramac-tetõk elterjesztéséért. Mindenképpen meg kell említenünk Tudós Gábor 17 éves fiatalembert, aki az ökölvívásban szerzett magyar bajnoki címet, mégpedig a felnõttek között.
Oklevelet Skobrák Gáborné és Szabóné Matika Julianna kapott, elõbbi a közéleti tevékenységéért illetve a nyugdíjasklubban végzett munkájáért, utóbbi pedig a nyugdíjasklub és az énekkar érdekében, valamint a nyugdíjas mazsorett csoportért végzett kiemelkedõ tevékenységéért.

Cseh Teréz