Energetika
– A megújuló energiaforrások hasznosítására épülõ beruházások elhatárolási szempontrendszerében ne az 5 MW-os határ szerepeljen, hanem a gazdaságosság, illetve a helyi igények figyelembevétele.
– Fõként a kapcsolt – fûtés, villamosenergia- termelés – célú közösségi rendszerek élvezzenek prioritást.
– A kialakítás alatt álló KD ROP szempontrendszerében, prioritásai között nagyobb hangsúlyt kapjon a fenntartható és komplex energiagazdálkodás. A városokban és kistérségek településein a megújuló energiák termelésének, használatának bevezetését megelõzõen, illetve azzal párhuzamosan felmérésekre alapozva is javítható az energiahatékonyság, csökkenthetõk a veszteségek, illetve a felhasznált energia. Ezzel pénzt lehet megtakarítani, sok munkahelyet lehet teremteni.

– Az „Innováció Régiójában” a KD Régió három megyéjében alakítsuk ki a hátrányos helyzetû magyar kistérségek fenntartható komplex energiagazdálkodási modelljeit: az önkormányzati intézmények energiahatékonyságát növelve
o Tata, Komárom, Tatabánya, Oroszlány bányászatai, átalakuló ipari övezeti kistérségeiben, rekultiválandó földjein termeljék meg, gyûjtsék össze a térség erõmûvei, fûtõmûvei számára a tüzelõanyagot. Hasznosítsák a komáromi gyógyvíz hulladékhõjét, mérsékeljék minimálisra szállítási veszteségeit.
o A Sümegi Kistérség gyenge földjein termelt energianövényeket, a térségben összegyûjtött biomassza-hulladékokat hasznosítsák pl. településközponti hõ és villamos energia termelésre. A kistérség feleslegét értékesítsék. Hasznosítsák ahol gazdaságos – a földhõt.
o Azonos céllal és lehetõséggel, de jó földekkel rendelkezõ, mégis stagnáló kistérségben fenntartható komplex energiagazdálkodási modell kialakítása javasolt Fejér megyében.

– Legyenek e kistérségi modellek a kutatás, felesztés „gyakorlóterei”, hogy az eddigi eredmények minnél elõbb hasznosúljanak. A tatai kistérség 5 településének, a Sümegi Kistérség mind a 21 településének polgármesterei írásban nyilatkoztak együttmûködõ partnerségükrõl.
– A média, a helyi tv, gazdasági- és napilapok szerepe kiemelt jelentõségû a tudatformálásban. Tevékenységükre forrásokat kell biztosítani.
– Csak a gazdaságosan termelhetõ megújuló energiákban szabad gondolkodni. A bányászat térségeiben a zárványos földgáz, a balatoni térségekben a nád energetikai hasznosításának lehetõségével is számolni kell.
– Nagyon fontos a napenergia felhasználásának fokozottabb támogatása.
– A kutatás-fejlesztés és a nemzetközi piaci elõrejelzések iránymutatásaira alapozva valamint az adottságokat figyelembe véve a jöve-
delemtermelés és foglalkoztatást gyors fejlesztést elõsegítõ nagyipari kapacitásokat lehetne telepíteni a régióban (húzó ágazatokban).
– A jövedelemtermelés fokozásánál azonban támaszkodni lehet a térség sokszínû földrajzi, természeti és humán adottságaira. Pl. a mezõgazdaságban átgondolandó a struktúraváltás, a biomassza energiapotenciál hasznosítása, az energianövények gazdaságos termelése, stb.

A KD ROP 3.1 Intézkedésében („Lakosság életkörülményeinek javítása, környezeti állapot javítása, környezettudatos fejlesztése”) nagyobb hangsúlyt érdemelne a tudásgazdaság közremûködése. Az ebbe a csokorba tartozó projektek sikeres elõkészítése, megvalósítása, disszeminálása nem képzelhetõ el a tudásgazdasággal (kutatási, fejlesztési, a térségi innovációt elõsegítõ képzési, tájékoztatási feladatok stb.) való szoros partnerség nélkül. Az NFT-nek a tudásalapú társadalom megteremtésére irányuló kiemelt célkitûzése nemcsak elkülönült intézkedésként jeleníthetõ meg a KD ROP-ban (pl. 2.1, 2.2 prioritások) hanem több programintézkedés tervezésénél nagyobb mértékben lehetne építeni a tudásgenerálásra (oktatás, képzés, tájékozatás) valamint a közösségi részvételen (a lakosság, a civil szervezetek) alapuló alulról építkezõ tervezésre. A fejlesztési tervek jövõbeni hatékonyabb kidolgozása, megvalósítása, mûködtetése szükségssé teszi a civil szervezetek fokozottabb bevonását.
– A társadalmi vita egyik felszólalásában élesen vetõdött fel az NFT tervezésének és megvalósításának hatékonyságát veszélyeztetõ jelenleg is fennálló probléma, hogy Magyarországon kormányzati szinten a különbözõ fejlesztési politikák („területfejlesztés”, „vidékfejlesztés”, „szociálpolitika”, „agrárpolitika” stb.) között nincs megfelelõ összhang és koordináció.

Tudósítónktól