A PricewaterhouseCoopers saját ügyfélkörében végzett felmérést, ebbõl kiderült, hogy a cégek általában elégedettek a magyar gazdasági környezettel, a kö-zeljövõben a vezetõk jelentõs része százmillió forintot is meghaladó beruházást tervez, a többségnek viszont kényelmetlen az EU.

Magyarország kellemes hely
Magyarország alapvetõen kellemes hely, ahol a politikai kurzusváltás nem befolyásolja a gazdasági mûködés stabilitását, jó pontnak számít az infrastrukturális fejlettség, valamint a munkaerõ képzettségi szintje, az adórendszert azonban a beharangozott módosításokkal sem sikerült kitornászni a „sem kiemelkedõen jó, sem kiemelkedõen rossz” pozícióból – derült ki a PricewaterhouseCoopers (PWC) ügyfélkörében végzett beszélgetésekbõl.

Nem tömegeknek
A tanácsadó cég 120 személlyel beszélgetett a befektetési tervekrõl, és a reprezentatívnak ugyan nem mondható minta 60 százaléka jelezte beruházási szándékát – nagyrészt 100 millió forintot meghaladó értékû beruházásokról van szó – mondta Erdõs Gabriella, a PWC adópartnere egy sajtóbeszélgetésen.
Arról nem nyilatkoztak ugyan sokan, hogy milyen típusú beruházásról van szó, az erre a kérdésre válaszolók többsége egy-egy speciális vállalati funkció Magyarországra telepítésérõl beszélt. Erdõs szerint ez megfelel az ország fejlõdési irányának, vagyis a képzett munkaerõt felszívó tercier szektor bõvülésének. A szakértõ ugyanakkor megjegyezte, hogy a PWC látókörébe került beruházási szándékok, bár komoly értéket képviselnek, viszonylag csekély foglalkoztatásbõvülést jelentenek, egy-egy ilyen vállalati egység ugyanis tipikusan 30–40 embert vesz fel.

Inkább régióban gondolkodnak
A beruházási döntések zöme nem kifejezetten Magyarországot, hanem a régiót célozza, s egy alku-, illetve versenyfolyamat eredményeképpen szólhat a többnyire 3-5 évre tervezett beruházásokkal kapcsolatos választás Magyarország mellett. Pusztán a magyar piac miatt nem jönnének a külföldi befektetõi csoportok, õket leginkább a felvevõpiacaik közelsége, az infrastruktúra fejlettsége, a képzettségi szinthez képest olcsó munkaerõ vonzza, s itt léphet be az adórendszer versenyképessége is.
A megkérdezettek zöme összességében nem értékelte pozitívan a tavalyi és a beharangozott módosításokat e téren, ezekben inkább újabb adminisztratív nehézséget látnak. Az áfa csökkentését és a iparûzési adó megszûnési dátumának kitûzését mindenképpen pozitívumként értékelik a cégek, egyértelmûen negatívan értékelik viszont a bérre rakódó terhek alakulását – a természetbeni juttatások adóterheinek növekedését és az elszámolás bonyolódását, amivel a válaszadók szerint nõtt a jogbizonytalanság e kérdésben.

A többség véleménye negatív
A felmérés meglepõ eredménye, hogy a többség inkább negatívumként élte meg eddig az EU-csatlakozást, az avval fokozódó versenynyomást és a növekvõ adminisztrációs terheket. Az euró bevezetésének dátuma pedig jószerével szóba sem került, vélhetõleg a beruházások tervezett – 3-5 éves – idõtartama miatt sem, noha a legtöbben egyértelmûen negatívumként élik meg a magyar valuta volatilitását.

Forrás: Napi Gazdaság