A Közép-dunántúli Régió energetikai koncepciója és stratégiája
Vezetõi összefoglaló II.

HAGYOMÁNYOS RENDSZERFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
A KD Régió célpiramisában a hatékony humán erõforrások alakítása, képzése kitüntetett prioritásként szerepel, amelynek eredménye lesz az innovatív energiagazdálkodás és annak kimûvelt fõkbõl álló szervezete. Ezt az oktatást, felkészítést és folyamatos, egész életen keresztül igényelt tudásfrissítést – a nagy múltú hazai mûszaki és közgazdasági oktatási szervezeteken felül – azok a kutatóhelyek, ill. a hagyományos rendszereket irányító, csúcstechnológiát alkalmazó intézmények oktathatják, ahol:
– energetikusi átfogó ismereteket, kombináció és döntéshozói készséget fejlesztenek ki, a mûszaki-gazdasági ismereteken felül,
– a térinformatikai eszközökkel, digitális technikai programokkal ellenõrizhetõk a tervek, a megvalósítás és az üzemvitel.
Az ily módon felkészült városi-, kistérségi-, ipari parki, nagyobb üzemi energetikusokból álló megbecsült, kooperáló hálózatot alkotó regionális szervezet a biztosítéka annak, hogy az igények kielégítése a fogyasztó és szolgáltató között mindenkor hatékony és optimális legyen, ama tulajdonképpen nem új, mint javaslat (azért is „hagyományos”), csak megszûnt. Fõleg az önkormányzatoknál, mivel az állami szolgáltató cégekkel nem lehetett és nem is kellett „elõnyös” energiavételezést megkötni, szemben a már szabad piaci körülményekkel, amikor a nyitott szabad piaci „hozzáférés” (open access) adta lehetõségeket ki lehet használni.
Ebben a fejezetbe célszerû az elõzõ speciális javaslat mellett megismételni a térség mûszaki – fizikai területi szerkezetét alátámasztó, energetikai, magisztrális hálózati energiarendszerek bõvítésére vonatkozó elõzetes javaslatok koncepcióját, amely szerint:
– A KD Régió helyet ad a nemzetközi kooperációs villamos vezetékhálózati bõvítéseknek, megfelelõ bérleti díj ellenében, azon felül kiköti, hogy a racionális területhasználat érdekében a szabadvezetéki tartóoszlopok kiképzése olyan legyen, hogy azon a szokásos, max. 2 áramkör hordása helyett, minimum 4 áramkör fogadására legyen alkalmas, amelyek feszültségszintje különbözõ is lehet. Ezzel az „innovatív megoldással” eleget lehet tenni a célpiramisban rögzített „innovatív fizikai rendszer kooperáció” feltételének.
– A KD Régió a jelenleg tervezés alatt álló „NABUCCO” és „KÉK ÁRAMLAT” fantázianevû, nemzetközi kooperációt végzõ, nagynyomású földgáz hálózatoknak is helyet ad, a környezetvédelmi, ökológiai elõírások betartása és szerzõdésben rögzített bérleti díj folyamatos ellentételezése mellett.

MEGÚJULÓ ENERGIATERMELÕ-ENERGIAHASZNOSÍTÓ TECHNOLÓGIÁK
JAVASOLT HELYE, TERÜLETI MEGOSZLÁSAI JAVASLATA
A régió primer biomassza hulladékok energiahordozói kitermelési helyei a jó minõségû szántóterületekrõl származtathatók, azaz északon a Kisalföld benyúló termékeny területei a Komáromi és Kisbéri Kistérség területén, majd a Marcali-medence vidékérõl. A legnagyobb összefüggõ termékeny rész a Mezõföld térsége, azaz a Székesfehérvári-, Ercsi-i, Gárdonyi-, Abai-, Adonyi és Balatonalmádi Kistérségek területe. Egy, a mezõgazdaságot áttekintõ, népszerûsítõ térkép segítségével az is kivehetõ, hogy milyen gabonafélét termesztenek a kiválasztott nagyobb tájegységekben, így: búza-kukoricát, rozs – zab – árpát, napraforgót, cukorrépát, másrészt zöldség-gyümölcsféléket, szõlõt.
Egy külön jelentõs területet fed le az erdõgazdaságok területe, a dendromassza származtatási helye. Ezek a Dunántúli-középhegység területén belül a Bakony-, a Vértes- és a Gerecse-hegységek területére esnek.
Megjelennek még az állattenyésztés jellegzetes helyei; a rétek, legelõk térségében, ezen fajta szerint megkülönböztethetõk a szarvasmarha-, a sertés-, a juh-, baromfi-, lótenyésztésre leginkább alkalmas helyek, azok térbeli eloszlása. Ezek néhány kistérség kivételével – Tapolcai, Balatonfüredi, a Balatonalmádi, a Veszprémi, a Várpalotai, a Tatai, a Tatabányai
Kistréségek – létrehozzák a biogáz erjesztés alapanyagát a fennmaradó mintegy 19 kistérségben.
A kevesebbé jó minõségû területekre a hegyvidéken fás szárú energia célnövény-termesztés javasolható, így a Bakonyalján, a hegyek lejtõin, a Pápai, Ajkai, Zirci, Móri, Várpalotai, Oroszlányi Kistérségekben.
A rosszabb termõhely adottságú térségek nem képeznek nagyobb kiterjedésû egységes, jellegzetes területet, ezeknek finomabb megkülönböztetése szükséges ahhoz, hogy oda lágyszárú biomassza termelés meghonosítható lehessen, éppúgy, mint a be nem vetett szántóterületek esetében.
Ezekre a helyekre, a kutatások eredményeit felhasználva, mintegy 28-féle növény telepítése között lehet választani, amelyek közül kiemelhetõk: a cukorcirok, a szudánifû, az óriás keserûfû, a zöld pántlikafû, a kender. A jobb minõségû helyekre az õszi búza, a tritikále, a napraforgó, a repce, a rozs, a zab, a kukorica stb., a tavak térségében (Balaton, Velencei-tó) pedig a hazai nád.
A nagykiterjedésû Nemzeti Parkok fenntarthatósága és kíméletes hasznosítása érdekében az elõírásszerû kaszáláson és annak hasznosításain felül a helyi szabályozástól függõen további hasznosítások is megengedhetõk (rideg állattartás, legelõhasznosítás stb.).
A gabonafélék energia – növénykénti – szeszgyártáshoz, bioetanol üzemanyag elõállításhoz –felhasználására Magyarországon a következõk jöhetnek számításba: az õszi árpa, az õszi búza, a zab, a kukorica, a csicsóka, a cukorrépa stb.
A KD Régió elõzõekben vázolt koncepciója értelmében elsõdleges fejlesztési területnek a zöldöv kistérségeinek területét és oda javasolt fejlesztési technológiai elemek megvalósítását tekinti hosszú távon. Ez nem jelent idõbeli ütemezést, mivel a „szigetek”
minõségi fejlesztése a zöldöv kistérségeivel párhuzamosan, azokkal egy idõben történhet, azonban ezen térségek támogatása prioritást kell, hogy élvezzen közép és hosszú távon, a területi esélyegyenlõség elérése érdekében.

SPECIÁLIS CÉLOK
A Magyarországra vonatkozó Európai Uniós 2001/77/EK irányelv és vállalás a megújuló energiahordozói bázison történõ villamos energia-termelés növelésére 3,6% arányban 2010-ig már napjainkra teljesült, mivel a megcélzott 1700 GWh/év villamos termelés helyett 2005. végére a hazai rendszer 1880 GWh-ot teljesített megújuló energiahordozókkal.
A 2013 év végéig megcélzott vállalás a hivatalos bejelentés szerint villamos energia-termelésre 5400 GWh, ami 11,4% aránynak felel meg középtávon, a teljes megújuló energiafelhasználás nagyságára az elõirányzat 168 PJ/év, ami az ország teljes energiafogyasztásának 14%-át jelenti.
A KD Régió a bejelentett, országosan vállalt arányok teljesítésére képes és alkalmas lesz a bemutatott potenciális megújuló energiahordozói adottságai alapján, azaz vállalja:
– A villamos energia régióra becsült mintegy 19,784 PJ/év fogyasztásának 12%-át kitevõ, mintegy 2,374 PJ/év villamos energia termelés létrehozását megújuló energiahordozói bázison (megfelel: 660 GWh/évnek).
– A régió teljes közvetlen energiafelhasználásának hosszú távra becsült mintegy 130 PJ/év volumenébõl 22,0 PJ/év energiatermelést vállal, amely a teljes regionális összfelhasználásnak 17%-a, azaz nagyobb, mint az országosan vállalt átlagos (14%-os) arány. Ezt azonban annak a 4 dinamikusan fejlõdõ megyének mindenképpen vállalnia kell (melyek közül kettõ, Fejér és Veszprém megyék a régióba tartoznak), az átlagos fejlettségû megyékhez, ill. régiókhoz képest.
– A régió speciális célja, hogy ezt a 22,0 PJ/év összenergia-termelést a kiválasztott lakossági-kommunális és mezõgazdasági fõ-fogyasztók ellátására hozná létre a régió „zöld-öv”-ében, a 16 kistérségben, mint elsõdlegesen preferált, támogatást élvezõ területeken, amelyek egyben a hátrányosabb helyzetû, vidékfejlesztési célterületek is.
– A dinamikusan fejlõdõ, mintegy 10 kistérségben, a régió energetikai térszerkezetében kiemelt „szigetek” területén jöhetnek létre azok a még mindig a helyi érdekeket szolgáló, minõségi-környezetbarát technológiájú fejlesztések, amelyek külföldi vállalkozók ill. nemzetközi konszernek befektetéseiként élvezhetik majd, pl. a zöldáram termelésükre nyújtott támogatásokat.
– Újszerûsége és speciális stratégiai célja a KD Régiónak a decentralizált kis és középteljesítményû, innovatív technológiák elõnyben részesítése centralizált, korszerûtlen erõmûvi, fûtõmûvi rekonstrukciók további támogatása helyett.

KOMPLEX TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ENERGETIKAI STRATÉGIAI CÉLOK A KÖZÉPTÁVÚ, 2007–2013-ig IDÕSZAKRA
A munka kezdetén, az országos és regionális fejlesztés tervekkel, azok fejlesztési céljaival és prioritásaival összhangban felállított energetikai fejlesztési prioritások, így az energiahordozói struktúra megújítása, az innovatív technológiák, ellátásmódok megvalósítása, az innovatív gazdálkodási szervezetek felállítása és a nemzetközi K+F elvi és fizikai rendszerkooperációk bõvítése életképeseknek bizonyultak, mivel a II. Nemzeti Fejlesztési Terv, illetve új nevén az: „Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritásai, azaz a gazdaság-fejlesztés,  a környezet és energetikai fejlesztés, a közlekedésfejlesztés, a területfejlesztés, a társadalmi megújulás és az  államreform alá éppúgy besorolhatók, mint a Közép-Dunántúli Régió Stratégiai Program prioritásai alá.

(Folytatjuk)