A Közép-dunántúli Régió energetikai koncepciója és stratégiája
Vezetõi összefoglaló III.

Rangsorolt fejlesztési javaslatok prioritások szerint
A Közép-Dunántúli Régió sajátos, területileg változatos adottságait, energetikailag is különbözõ lehetõségeit figyelembe véve, a felvázolt nagy és hosszú távon elérhetõ célok megvalósításához, a következõ, legsürgõsebb fejlesztési feladatok teljesítése szükséges, a területileg kiegyenlítettebb fejlõdés, igazságosabb elosztás, azonos eséllyel járó életkörülmény-javítás érdekében:

1. Energetikai prioritás – Az energiahordozói struktúra megújítása, innováció-orientált, fenntartható, versenyképes gazdasági környezet alátámasztása
1.1 Az importfüggõség mérséklése – a hagyományos energiahordozó felhasználás csökkentése – megújuló energiahordozók mennyiségének, arányának növelése.
– A KD Régióban a lakossági-, kommunális és mezõgazdasági ágazatban a földgáz felhasználás csökkentése, az ellátó és átalakító energetikai létesítmények fejlesztése és/vagy átállítása helyi, megújuló energiaforrásokra.
1.2. Megújuló primer energiahordozók (ki)termelése, befogása
– A KD Régió 414.138 ha szántóföldi növénytermesztésbõl, annak melléktermékeibõl kimutatott elméleti, majd tényleges „technikai” energiapotenciál, továbbá a régió 170.000 ha erdõterületébõl, ill. hasznosítható termékeibõl jelenleg nyerhetõ megújuló energia kevés a különbözõ technológiákkal elérhetõ 22,0 PJ/év energia termeléséhez, átalakításához.
– A vizsgálatok és prognózisok szerint energia célnövény-termesztésre 2013-ig mintegy 90.800 ha területet célszerû kialakítani, támogatását biztosítani, elsõsorban a „zöldöv” 16 kistérségében. A célnövények struktúrájára, terület felhasználási szerkezetére vonatkozó összeállítást megismételve jól érzékelhetõ, hogy a legnagyobb területet és hányadot a fásszárú energiaültetvények (28,3%) és a bioetanol alapanyagot nyújtó területek (41,3%) teszik ki. Az egész igényelt terület mérsékelt megfontolások szerint egyelõre a régió összes szántóterületének mintegy: 14%-a.
1.3. A KD Régió teljes közvetlen energiafelhasználási struktúrája
– A KD Régió teljes közvetlen energiafelhasználási struktúrájában, melynek várható összvolumene mintegy 130 PJ/év lesz, a megcélzott 22 PJ/év megújuló bázisú energiatermelés a teljes közvetlen felhasználásnak 17%-a, amely arány az energiafelhasználási struktúrát már jelentõsen és elõnyösen megváltoztatja. Elnagyolt és általánosítható megfontolás szerint, ennyivel csökken a fosszilis energiahordozói volumen és arány (amely jelenleg közel 80%-os) a régió energiahordozói szerkezetében, amely igényli a továbbiakban a mezõgazdaság – erdõgazdaság megújulását, innovatív technológiaváltását.
– Erre külön agrárprogram és operatív terv kidolgozása válik szükségessé az itt felkínált növényfajták alkalmazásának és területeik optimalizálásával, és jelen energetikai program céljainak kielégítésével összhangban.

2. Energetikai priorítás – Innovatív technológiák, ellátásmódok megvalósítása, környezetbarát, élhetõ, fenntartható, minõségû életteret létrehozó, energiatermelõ, átalakító és szolgáltató rendszerfejlesztések, projektjavaslatok
A hosszú távú javasolt megújuló energiahasznosító technológiák kistérségi részletezettségû megnevezését és térszerkezeti telepítési javaslatait átemelve és megismételve a következõ javaslatok tehetõk:
2.1. Valamennyi kistérség részesüljön a helyi megújuló, fõleg biomassza energiahordozóra alapozott villamos és hõenergia átalakítókon keresztül táplált ellátásban, a kistérség által meghatározott településen kialakítva, és az ott meghatározott igényû fogyasztói kör ellátására. Elsõbbséget élvezzenek a távhõ – közelhõ ellátásban eddig nem részesült térségek (móri, kisbéri, bicskei, ercsi, gárdonyi, abai, pápai, sümegi, tapolcai, balatonfüredi, balatonalmádi, enyingi, dorogi kistérségek), egyenként 1–2 MW villamos és 3–5 MW hõteljesítménnyel.
Második ütemben a meglévõ, kisebb teljesítményû, mintegy 14 különbözõ településen üzemelõ távhõellátási rendszerek átállítása javasolható.
2.2. Valamennyi Ipari Parkban támogatást kapjon biomassza alapú kiserõmû, fûtõmû a KKV fejlesztések elõmozdítására, amely a régióban 30 helyet jelent, egyenként 0,5–1,5 MW villamos és 2–4 MW hõteljesítménnyel, mint két ütemre bontott megvalósítással.
2.3. A mezõgazdasági, kedvezõ adottságú kistérségekben biogáz átalakító kis-, közép- és nagyüzemek létesítése javasolható a régió kistérségeiben esetenként több helyen (az eddigi felmérés szerint), különbözõ teljesítménnyel, de kiemelten: a kisbéri, pápai, enyingi, sárbogárdi, dunaújvárosi, abai, móri és székesfehérvári kistérségekben, összességében mintegy 35 helyre.
2.4. A régió hét kistérsége tekinthetõ a geotermikus energiaforrás adottságok szempontjából megkutatottnak a CH bányászat során. Ezeknek a fõleg meddõ szénhidrogén kutaknak az energetikai hasznosítása eddig nem történt meg, azonban ezek reménybeli területeknek minõsülnek kisméretû, geotermikus erõmûvi hasznosításra az innovatív komplex hasznosításon belül – amibe a technológiai hasznosítás is beletartozik.
Ezek a javasolt kistérségek elsõsorban a sümegi, az esztergomi, a pápai, a kisbéri, majd a dunaújvárosi és a tatai. Ezek villamos teljesítménye 1,0–2,0 MW, hõteljesítményük 5, maximum.8 MW-ra becsülhetõ.
2.5. A földi hõáram hõhasznosítására ajánlható hõszivattyús innovatív, abszolút környezetbarát technológia elterjesztése javasolható mindazon településeken, ahol új beépítéseket terveznek, ill., ahol lakótömbi rekonstrukció elõtt állnak (ez utóbbiak fõleg városokban, nagyobb városok lakónegyedeiben jelentkeznek). A támogatott javaslatok elsõ ütemben mintegy 14 kistérségben idõszerûek, ezek: Esztergom, Bicske, Mór, Zirc, Sümeg, Tapolca, Balatonfüred, Balatonalmádi, majd Székesfehérvár, Komárom, Veszprém, Dunaújváros, Tata, Tatabánya.
2.6. Nyers-szesz elõállító üzemek létesítése javasolható a bioetanol alapanyag termelõ területek közvetlen térségében, hogy a feldolgozás elsõ mûvelete a térségben maradjon, annak valamennyi anyagi és foglalkoztatási hasznával. A javasolt telepítési helyek: a kisbéri, zirci, pápai, tapolcai, enyingi, sárbogárdi, dunaújvárosi, abai, adonyi, ercsi, gárdonyi, balatonfüredi, móri, székesfehérvári és veszprémi kistérségek területe.
2.7. A primer biomassza energiahordozók hasznosítása elõtti feldolgozására: pelletálásra, brikettálására javasolható technológiák kistérségi telepítése valamennyi kistérségben, 3–5 településen javasolható.
2.8. A napenergia villamos és hõenergia hasznosító berendezése valamennyi új építés során támogatott formában valamennyi településen javasolható, ill. települési rekonstrukciók során tömeges méretben ajánlható. Mértékükre külön operatív program kidolgozása javasolható az energiatakarékossági, energiahatékonysági programmal támogatva.
Az éghajlati viszonyokra alapozott szélenergia decentralizált hasznosítására – kisteljesítményû szélerõtelepek alkalmazásával – ugyancsak valamennyi kistérség bármely, fõleg külterületi gazdálkodó fogyasztóhelye javasolt, ahol ezt a környezeti körülmények is megengedik. A tervezett nagyobb szélerõ-parkok fejlesztési támogatása a kistérségi kvóta rovására nem ajánlható.
2.9. Az adonyi vízlépcsõ nemzetközi beruházás – a dunai hajózás érdekében – keretében tervezett 150 MW-os vízerõmûnek – amennyiben az a nemzetközi elõírásoknak megfelelõ technológiával készül – a KD Régió helyet ad, és a hasznosításból származó megújuló energiatermelésbõl kellõ hányadra igényt tart.

3. Energetikai prioritás – Innovatív gazdálkodási szervezetek felállítása, hatékony humán erõforrás háttér kialakítása
3.1. A KD Régió energetikai mintarégióvá válásához nélkülözhetetlen az energiatudatos oktatás kialakítása: alap-, közép- és felsõfokú oktatási szinteken. Ehhez javasolható:
– az elemi iskolákban a megújuló energiák ismeretének szakirányú elõképzése;
– a középfokú oktatásban külön tantárgyak bevezetése;
– a felsõfokú oktatásban szakmérnöki-képzés bevezetése.
3.2. Az önkormányzatok önálló gazdálkodása megteremtésének keretében javasolható a regionális energetikusi hálózat kialakítása, amelyhez tartoznak:
– megyei fõenergetikusok,
– közép- és nagyvárosok fõenergetikusai,
– kistérségi energetikusok szervezete, jól definiálható tevékenységi körrel, eredményességi, számonkérési, ill. értékelési módszerek szerint mûködtetve (pályázatok, megvalósítások, K+F és innovációs tevékenységgel mérve)

4. Energetikai prioritás – Nemzetközi K+F elvi és fizikai rendszerkooperációk bõvítése, hatékony országos-regionális kapcsolatok mûködtetése
4.1. Elvi rendszerkapcsolatok kialakítása és fenntartása
A CER2 – Partnerség kapcsolati rendszerében – amely 7 ország összefogását jelenti, Magyarország Közép-Dunántúli Régiója a következõ kooperációban kölcsönösen érdekelt, ezért ezeket alakítja ki:
– összehangolt, fenntartható energiapolitika létrehozása, az energetikusi rendszer szervezetének felhasználásával,
– technológiai transzfer kezdeményezése és alakítása, új energiahordozók bevezetésére (hidrogén, tüzelõanyag-cella),
– innováció, K+F közös munkák szorgalmazása és részvétele, (geotermikus energia, hõszivattyús hasznosítások)
– megújuló energiaforrások közös feltárása, kutatása és alkalmazása, (vízenergia, fúziós energiahasznosítás)
– általános energiapolitikai, közös stratégia kidolgozása, összehasonlító elemzése, közös pályázatok
– megújuló Energia Törvény kidolgozása, a CER2 partnerek tapasztalatcseréjét hasznosítva
4.2. A tényleges fizikai – hálózat magisztrális rendszerek – kooperációjának fenntartása, bõvítése, korszerûsítése (villamos és szénhidrogén-távvezeték rendszereken), esetleges tárolók fejlesztése, közös hasznosítása formájában (nemzetközi gáztárolók).

Vége