Második ciklusát tölti Devecser polgármestereként Holczinger László, akivel átbeszéltük a 2006. januári számunkban megjelent városi és térségi elképzelések megvalósulását, és kérdeztük a következõ évre vonatkozó tervekrõl is.

– Az egész országot tekintve sajnálatos módon elterelõdött a figyelem Veszprém megyérõl – az M7 és M6 autópályák építésével a 8 sz. fõút Veszprém utáni szakaszának kibõvítése, illetve az M8 autópálya-építési tervek kicsit háttérbe szorultak. Ez nem jelenti azonban azt, hogy ne lennének megvalósításra váró terveink.

– A közlekedési viszonyokhoz szorosan kapcsolódott az ipari park létrehozására vonatkozó elképzelés.
– A volt laktanya területébõl a tavalyi évben az önkormányzat tulajdonába került 28 hektár az ingatlanvagyonnal együtt. Így 2007-re konkrét céllá vált, hogy a terület megkapja az Ipari Park címet.

– Milyen profilú vállalkozásokat várnak ide?
– Természetesen nyitottak vagyunk minden, a környezetet nem károsító tevékenységû vállalkozás befogadására, ám a fõút közelsége miatt úgy vélem, a legésszerûbb a logisztikai tevékenység idetelepítése. Terveink között szerepel az üzlethálózat fejlesztése, amely mind a város, mind a térség lakóinak az életét könnyebbé tenné.
Régóta foglalkozunk már a megújuló energia-termelés gondolatával, a tapasztalat eddig azonban az, hogy még csak beszélnek a témáról, tettek még nincsenek. Mi készen állunk arra, hogy bármikor kivegyük a részünket az ágazat fejlesztésébõl, kialakításából.

– 2006-ban Sportcsarnok építését tervezték…
– A Sportcsarnok építésére 2006-ban közbeszerzési pályázatot írtunk ki, amely sikertelen lett a kiírt szempontoknak és pénzügyi elvárásoknak megfelelõ pályázat hiánya miatt. A pályázatot újra kiírtuk, értékelési szakaszba várhatóan június-augusztus körül ér. Õszintén remélem, hogy hamarosan elkészül az intézmény, hiszen az elmúlt években látható kulturális fejlõdés indult a városban. A hagyományosan megrendezésre kerülõ programok újakkal bõvültek, a zeneiskolánk és a civil társaságok kiváló munkát végeznek. Míg néhány évvel ezelõtt a városi rendezvények félsikerrel mûködtek, 2006-ban a programjaink megtöltötték a kultúrház termeit. Mára a kultúra összefogja a város lakóit, így egyre nagyobb szükség van arra, hogy megfelelõ helyszínt tudjunk biztosítsunk.
Szeptemberben átadtuk a volt Korház területét ahol Idõsek Otthonát tervezünk megvalósítani.
Az önkormányzat tervei között elsõbbséget élveznek a munkahelyteremtõ beruházások. A város csatornázása és az úthálózat aszfaltozása befejezõdött, de megoldandó feladat még a csapadékvíz elvezetése, illetve építési telkek kialakítása is a tervek között szerepel. Pontosan meg kell fogalmaznunk a terveinket – hogy mit akarunk, és meddig akarunk elmenni, hogy aztán a megfelelõ pályázat kiírásakor rögtön lépni tudjunk.
Idegenforgalmi területen a Széki-tónál szeretnénk fejlesztést tenni, ez a város „ékszerdoboza”. A tavat és környékét a megfelelõ fejlesztések és igényes szolgáltatások kialakításával a somlói borturizmus részévé lehetne tenni. A megfelelõ vállalkozó, aki kreatív ötleteivel és kockázatviselési szándékával partner lenne azonban még várat magára.

– Milyen költségvetési háttér társul a tervekhez?
– 2008-ig szeretnénk leküzdeni a 150 milliós folyószámla-hitelünket, amely azt vonja magával, hogy át kell gondolnunk azt, hogy a városban az iparûzési adón kívül milyen bevételekre tudunk még szert tenni, és racionalizálnunk kell az intézmények mûködtetését is. Gondolkodni kell más adónem bevezetésérõl is.
A probléma közvetett, de szerves része a városban nagy számban elõforduló, használtcikk kereskedõi tevékenység, hiszen az ebbõl élõ emberek adózatlan jövedelemre tesznek szert, ám az egészségügyi, közjóléti és szociális szolgáltatásokat ugyanúgy igénybe veszik, mint a legálisan élõ, dolgozó állampolgárok. Fórum indult a legalizálás módjainak, lehetõségeinek felmérésére és végrehajtására, amely munkának reményeim szerint az lesz az eredménye, hogy vállalkozói- és telephelyengedéllyel rendelkezõ emberek válnak majd a szükségbõl perifériára szorult lakosokból.