Demokráciakísérlet a Sárvíz Kistérségben I.

Az „abai modell”

Aba Nagyközség Fejér megyében, Székesfehérvártól déli irányban, 20 km-re található, 4300 lelket számlál, és három településrészbõl (Aba, Belsõbáránd, Bodakajtor) áll. A régióban egyedüli községként kistérségi központ, amely szervezõdés kilenc települést fog össze. Az 1990 óta folyamatosan polgármester, Kossa Lajos, és a képviselõtestület segítségével az abaiak különleges, a képviseleti demokráciát tartalommal megtöltõ, részvételi demokráciává fejlesztõ kísérletbe kezdtek a község várossá fejlõdése, felvirágoztatása érdekében. Sorozatunkban ennek a folyamatnak egyes állomásait mutatjuk be, hátha mások is kedvet éreznek hasonló modell megvalósításához.

Társadalmi szerzõdés
Aba polgárai 2005. március 15-én a következõ programot fogadták el falugyûlésen, és erõsítették meg esküjükkel:
1. „A társadalmi szerzõdés deklarálja, hogy a részvételi demokrácia kiépítése megkezdõdött. Ezt maga az önkormányzat döntötte el, amikor testületi határozattal elindította a társadalmi szerzõdés létrehozásának folyamatát.
2. A társadalmi szerzõdés Abán minden állampolgárnak, minden családnak és minden utcaközösségnek intézményesített formában lehetõvé teszi, hogy a mai nagyközségben és a közeljövõ városában részt vehessen a jelen, és a jövõ formálásában.
3. A társadalmi szerzõdés azt akarja elérni, hogy a helyi részvételi demokrácia megvalósuljon, és ennek jóvoltából a helyi társadalmat a szétesettség helyett az egymáshoz fûzöttség jellemezze.
4. A társadalmi szerzõdés legfontosabb célja, hogy az abaiak egymásra figyelve, és egymást segítve megvalósítsák messzire tekintõ jövõképüket.
5. Ez a szerzõdés tíz évre szól, mert maga a program is a tízes évek közepéig fogalmazódott meg, de meghosszabítható, ha eredményes lesz. Lényege az, hogy a létrejövõ megállapodás és a részvételi demokrácia segítségével Abán mindenkinek javulhasson az életminõsége.
6. Az életminõség emelését szolgáló program elkészült. Ennek magjában az áll, hogy Aba az európai és a magyar információs és tudásközpontú társadalom korszakában nem egyszerûen város, hanem intelligens, tudásszeretõ, és a tudást alkalmazó város lehessen.
7. Nem kevésbé lélekemelõ távlatot nyit a Dél Kapuja program, amely Abának konkrét civilizációs és kulturális fejlõdést kínál: a gazdaságfejlesztésben technológiai parkot, gyógyvizes turisztikai élményparkot, intelligens lakótelepet, valódi és kulturált városközpontot, természeti és környezeti rekonstrukciót, a hagyományokhoz való visszatalálást. Kölcsönös emberi tiszteletre építõ világot, az emberek és intézmények közötti értelmes dialógust, egyáltalán olyan városi környezetet és klímát, amelyben a település szélén élõk sem érzik azt, hogy ki vannak rekesztve.
8. Aba már boldogan nézhet hátra, hiszen a legnehezebb lépéseken túl van: az önkormányzat által elfogadott fejlesztési programmal 2004 õszén a teljes lakosságot képviselõ és sokak részvételével megtartott falugyûlés azonosult.
9. A társadalmi szerzõdés tehát nem akar egyebet, mint azt, hogy a helyi polgárok lelkileg és szellemileg azonosulhassanak a közösség jövõképével, és ennek következményeképpen ki-ki személyesen, vagy közösségi fellépések keretében folyamatosan részt vehessen a jövõ kisvárosának létrehozásában. Ebbõl az is következik, hogy a tervek valóra váltásáért nemcsak a döntéshozók vagy az intézmények, hanem minden egyes ember és család is felelõs. Jelképesen mondva: mindenkinek újra rendet kell tartania háza kertjében és a háza elõtt, az utcán.
10. Ezért hoztuk létre a strukturált párbeszéd rendszerét, hiszen az abai utcaközösségek tagjai megválasztották képviselõiket, a képviselõk pedig létrehozták saját közös civil intézményüket, amivel megteremtették a tényleges párbeszéd hiteles feltételét.
11. Az intézményes párbeszéd fóruma ugyanakkor vállalja, hogy a következõ tíz évben folyamatosan lehetõséget teremt minden cselekedni akaró helyi polgár és család személyes részvételére a döntésekben és a cselekvésekben.
12. Végül az új demokratikus ügymenetet és a közösségi együttmûködési hálózatot hosszú távon is mûködõképessé teszi, hogy támogatóként és ösztönzõként ott áll mögötte az önkormányzat.
A 12 pont tudatában mindnyájan kijelentjük, hogy a részvételi demokrácia programját elfogadjuk, az Abai Társadalmi Szerzõdés intézményes rendszerét mûködtetjük, és minden, bármilyen helyi okból induló civakodás helyett a kölcsönös tisztelet és egymásra figyelés jegyében hosszú távon szerzõdünk arra, hogy Aba jövõképébõl valóság legyen.
Legyen Aba Magyarország egyik legszeretetreméltóbb, és polgáraihoz leginkább jóságos, hagyományokra építõ, a kultúrát továbbvivõ, Európa figyelmére is méltó intelligensns, bölcs kisváros!”

Megalakult az Abai Magisztrátus
Szeptember 13-án, az Õsök Napján esküt tett a révszvételi demokrácia intézményesített fóruma, az Abai Magsztrátus. Preambulumuk az alábbiakban olvasható:

(Folytatjuk)