Pápától alig tíz kilométerre, nyugati irányban terül el az 1160 lakosú Csót. Elsõ ránézésre semmiben sem különbözik a Bakonyaljai, Marcal-medencei többi kistelepüléstõl. A rendezett porták, a megújult közintézmények, a szép parkok, azaz az utóbbi évtized fejlõdésének külsõ nyomai mellett azonban a faluközösség belsõ életében is sok minden változott az elmúlt években. Kékesi István polgármesterrel beszélgettünk.
– Mibõl élnek ma az emberek Csóton?
– Az egyik legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat, és annak intézményei. Örömteli, hogy 1992 óta községünk határában jól mûködik a fémmegmunkálással foglalkozó Bohnacker Kft., amely kétszáz embernek ad munkát a faluból, és a környékrõl. A kisebb foglalkoztatók (csomagolóüzem, szárítóüzem, tehenészet, stb) átlagban 10-15 embert alkalmaznak. Sokan eljárnak dolgozni a közeli Pápára és Gyõrbe, aki tehát dolgozni akar, az talál magának munkahelyet.
– Csót amolyan mikrotérségi központ. Az iskolai létszámot ennek segítségével tudják biztosítani?
– Közös fenntartású általános iskolai gondnokságunk Csót, Béb, Naggyimót Vanyola, Nagydém, és szeptembertõl Bakonyszentistván települések együttmûködésével mûködik. Százhatvankilenc diákunkat tizennyolc pedagógus tanítja. A diákok közül kilencvenketten csótiak, a többiek bejárók a környezõ falvakból. A Volánnal szerzõdésben iskolabuszt mûködtetünk, amely napi kétszer két járatban szállítja a gyerekeket. Hatvanfõs óvodánkban hat óvónõ és három dajka foglalkozik a gyerekekkel. Bébbel körjegyzõséget alkotunk, közösen oldjuk meg az orvosi ellátást, a rendõri jelenlétet. Tudomásul kell venni, hogy a hozzánk hasonló méretû településeken csak összefogással tudjuk biztosítani a szükséges komfortérzetet az emberek számára.
– Számos, szépen felújított közintézmény található a faluban.
– 2002-ben Faluházat építettünk, mert a régi mûvelõdési intézményünket az egyház kapta meg kárpótlásul. 2005-ben felújítottuk az orvosi rendelõt, fiókgyógyszertár is alakult. 2006-ban megújult a sportpályánk és az öltözõ. Megyei másodosztályú labdarúgócsapatunkat olykor százan kísérik el vidéki meccseikre, a szurkolók számára, a hazai pályára egy százfõs lelátót állítottunk fel, amelyet kiselejteztek a soproni sportcsarnokból, egy tehetõs támogatónk pedig megvette. Az önkormányzat felújította, így egész komoly stadionunk lett. 2007 nyarán avattuk az új könyvtárat. 2009-ben lejár a szennyvízhálózat fejlesztésére felvett hitelünk, így 2010-re tervezzük az akkor százéves fennállását ünneplõ általános iskolánk felújítását.
– Milyen segítséget kap az önkormányzat a falu lakóitól?
– Örömteli, hogy az utóbbi években megpezsdült a civil élet Csóton. 2005-ben jött létre a Margaréta Nõegylet, amelyben mintegy ötven hölgy tevékenykedik. Mondhatni, bármiben kérhetjük a segítségüket. Ha kell meszelnek, rendezvényeinkre pogácsát sütnek, énekkaruk, tánccsoportjuk van, színdarabot adnak elõ, rengeteget kirándulnak közösen, disznót vágnak, szüreti felvonulást szerveznek, egyszóval igen aktívak. Amikor szakolyi gyerekeket láttunk vendégül a nyáron, a táborozáshoz ágynemût adtak, maguk varrják a fellépõ ruháikat, teadélutánjaikon sok százan vesznek részt. Erre persze a férfiak sem hagyták magukat, és megalakították a Borbarát Kört. Halászlé partikkal, borversenyekkel, bordaléneklõ versennyel, pincelátogatásokkal (most voltak például Pannonhalmán) színesítik a csótiak életét. A gyerekek is mozgolódnak, fõleg a Csóti Mini Sztárok nevû csapat, amely kilenc lányból és egy fiúból áll. Musical slágereket énekelnek, már túl vannak félszáz fellépésen, és német barátaink (a Bohnacker család révén) is meghívták õket. Nyugdíjasaink rendszeresen kirándulnak, a hazai fürdõkön, érdekes településéken kívül voltak Révkomáromban, Bécsben, Pozsonyban, Burgenlandban, vagy Szlovéniában is. Az is örömteli, hogy amikor meghirdettük közterületeink rendbetételét, vagy hatvanan jöttek füvet nyírni, növényeket ültetni.
– Milyen terveik vannak?
– Meg kell oldanunk a csapadékvíz elvezetését, és legalább négyezer méter járda még hiányzik. Ránk fér egy kis útfelújítás is, és tervezzük egy aszfaltos kézilabdapálya megépítését. A falu csinosítása is folytatódik, hiszen még több fát, virágot szeretnénk, hogy kellemes környezetben élhessünk Csóton.
veér