Budapest és Piliscsaba után hamarosan Esztergomban is
A Pilis szívében csodálatos környezetben található a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsésztudományi Kara, melynek egyik épületében Konferencia Központ is mûködik. Az egyetem bölcsészkarának otthont adó épületegyüttest a 10-es úton autózva mindig megcsodálom, le sem lehetne tagadni, hogy a Makovecz team munkája.
Októberben lesz tizenöt éve, hogy sikerült újjáéleszteni az amúgy nagy múltra visszatekintõ egyházi fenntartású oktatási intézményt. Az bölcsészkarról, az ott folyó oktatási munkáról dr. Nagy László dékánnal beszélgettem.
– A nagy múlt mikorra is nyúlik vissza, mióta beszélhetünk Pázmány Péter Katolikus Egyetemrõl?
– Pázmány Péter Nagyszombatban 1635-ben hozta létre a magyar oktatásügy és egyházi kultúra történetében korszakos jelentõségû egyetemet. Innen Mária Terézia helyezte át Budára 1778-ban, onnan pedig 1784-ben II. József Pestre. Az 1848-as reformok jegyében az egyetem modern, autonóm oktatási központtá vált, a XX. század elején a világ legszínvonalasabb egyetemei közé emelkedett.
1921-ben, a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem alapítójának, Pázmány Péternek nevét vette fel. A kommunista államhatalom intézkedéseinek következtében az Orvosi és a Hittudományi Kar leválasztása után jött létre a mai Eötvös Loránd
Tudományegyetem. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemet 1992-ben alapította a Magyar Katolikus Püspöki Kar két karral: a Hittudományi, és a Bölcsészettudományi Karral, s ez utóbbinak dr. Maróth Miklós lett az elsõ dékánja.
A magyar országgyûlés 1993-ban ismerte el és jegyezte be a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet az államilag elismert egyetemek sorába, melynek elsõ rektora dr. Gál Ferenc volt.
– Milyen karok mûködnek, és mit tanulhatnak itt a diákok?
– Egyetemünkön ma négy kar mûködik: Hittudományi Kar, Bölcsésztudományi Kar, Jog- és Államtudományi Kar és Információs Technológiai Kar. Piliscsabán ma hallgatóink nyolcféle képzési ágon – modern nyelvek, ókori és keleti filológia, magyar, pedagógia és pszichológia, politikatudomány, szabad bölcsészet, társadalomismeret és történelem – tizennégyféle alapszakon, különbözõ szakirányokat választhatnak a tavaly bevezetett bolognai rendszer alapján. Korábban karunkon kétszakos képzés folyt. Magasra tettük a mércét, két középfokú nyelvvizsga is szükséges a diploma megszerzéséhez. A nappali, levelezõ és esti tagozat mellett posztgraduális képzés és doktori képzés is folyik az intézményben. Szakirányú továbbképzéseink, szakképzéseink, tanfolyamaink pedig azoknak jelenthetnek megoldást, akik színvonalas oktatás keretében szeretnék tovább bõvíteni eddigi ismereteiket.
– Miért pont Piliscsabát választották?
– A Bölcsésztudományi Kar még 1992-ben Budapesten kezdte meg a mûködését és 1994-ben költözött a fõvároshoz közeli Piliscsabára. Olyan helyszínt kerestünk, ahol az önkormányzat is partner kívánt lenni. Piliscsabán kiürült az egykori orosz laktanya, és persze Piliscsaba nagyon szerette volna, ha az Európai Únióba egyetemi községként kerül be.
– Milyen helyet foglal el oktatási intézményük az egyetemi rangsorban?
– Egy felmérés szerint, az összfelsõoktatásra vonatkozó adatok alapján, az összes hazai felsõoktatási intézmény összes karának rangsorában, a 167 intézményi kar közül a 7. helyre került Bölcsésztudományi Karunk, de más összevetésben is szép eredményeket értünk el.
– Ön mióta vezeti az intézményt és milyen tervei vannak?
– Én éppen egy éve kerültem a kar élére, korábban az Országos Széchényi Könyvtárban dolgoztam, a régi egyházi könyvek „õrzõje”-ként. Nem volt könnyû a váltás, hiszen olyan csodálatos írásoktól kellett megválnom, mint a Halotti Beszéd, az Ómagyar Máriasiralom, stb. Mint könyvtáros éppen ezért talán az egyik legfontosabb feladatomnak tartom, hogy a Bölcsésztudományi Karon központi könyvtárat építeni. A könyvállomány már adott, hiszen közel félmillió könyv áll rendelkezésünkre, csak az épület hiányzik, de reméljük hamarosan az is meglesz.
Cseh Teréz
Fotók:
Dabis Balázs Silvius