Egy sikeres, stabil mûködést és sok fejlesztést biztosító évet tudhat maga mögött Székesfehérvár. Köszönhetõen az itteni erõs gazdaságnak, az itt dolgozó embereknek, az eredményesen mûködõ vállalkozásoknak jelentõsen gyarapodott 2008-ban is Székesfehérvár, a város vagyona meghaladja a 64 milliárd forintot. Az önkormányzat által megszerzett pályázati pénzek összege pedig elérte a 10, 8 milliárdot. Warvasovszky Tihamér, Székesfehérvár polgármestere válaszolt kérdéseinkre.

– Összegezze kérem, milyen évet tudhat maga mögött Székesfehérvár?
– A legfõbb fejlesztési irány az útfelújítás. 2008-ban 1 milliárd forintot fordítottunk erre és továbbra is megragadunk minden pályázati lehetõséget, hogy saját forrásainkat bõvíthessük.
– A másik legnagyobb – éveken átívelõ – fejlesztési tervünk a panelfelújítási program, amiben Székesfehérvár országosan is élen jár. 183 épületben fejezõdött be 2008-ban a felújítás, ami 12354 lakás komfortosabbá válását jelenti és a lakosság számára fûtésmegtakarítást is eredményez. Novemberben újabb 83 épületben kezdõdött meg a hõszigetelés, nyílászáró-csere és ahol igényelték, a fûtéskorszerûsítés is. Ezzel már összesen több mint 20 ezer panellakáson történnek meg felújítások.
– Székesfehérvár – még a többi megyei jogú városhoz képest is – jelentõs intézményhálózatot tart fenn, összesen közel 60 iskolát, orvosi rendelõt, könyvtárat, mûvelõdési házat és még sorolhatnám. Ezek esetében szigorú, felelõs gazdálkodással sikerült megõrizni mindenhol a mûködõképességet, sõt 360 millió forintot ezen intézmények felújítására is tudtunk fordítani.
– Intézményhálózatunkat azért emeltem ki, mert ez túlmutat a város határain. Naponta 30-40 ezer ember érkezik más településekrõl, õk itt tanulnak, vagy dolgoznak. Ezért fontos, hogyan mûködnek iskoláink, ezért újítottuk fel az autóbusz-pályaudvart és ezért szeretnénk minél több utat megfelelõ állapotúra javítani. Ha már a közlekedés szóba került, fontos eredményt sikerült elérnie az Alba Aiprort Kft-nek: megkapták a létesítési engedélyt a Börgöndön tervezett repülõtérre. Ez egy regionális jelentõségû fejlesztés lehet az elkövetkezõ években.

– Mit tesz az önkormányzat azért, hogy a város munkaadói minél több munkahelyet tarthassanak meg?
– Az õsztõl begyûrûzõ válság hatása nálunk is érzékelhetõ, hiszen fõként az autóiparhoz, elektronikához kötõdõ cégeket érinti kedvezõtlenül – és városunkban fõként ezen iparágak a jellemzõek. Az idén szerényebb körülmények között kell gazdálkodni, ám ez nemcsak a vállalatokra, hanem az önkormányzat lehetõségeire is rányomja bélyegét.
Az önkormányzat – közvetlenül és közvetett eszközökkel – folyamatosan kapcsolatban áll a vállalatokkal. A munkahelymegtartás érdekében koordináló szerepet tölt be a vállalatok és a munkaügyi hatóságok között, folyamatosan fejlesztjük az önkormányzat fenntartásában álló szakképzési intézményekben az alapképzést és támogatjuk a felnõttképzést, mivel a szakképzett munkaerõ kevéssé veszélyeztett a gazdasági válság súlytotta idõkben. A város országosan az elsõk között adott helyi iparûzési adókedvezményt a K+F tevékenységet folytató vállalatok részére, ezzel is elõsegítve, hogy Székesfehérváron legyenek és maradjanak a fejlesztések.

– Milyen nagy pályázatok várnak döntésre, s milyen nagy projektek munkái kezdõdhetnek a következõ évben?
– Három nagy projektünk van, amelyek esetében a kedvezõ döntések után a fõ feladatunk a megvalósítás. A Királyi séta projekt egy 2 milliárd forintos nagyságrendû komplex fejlesztés. Legfõbb eleme a Nemzeti Emlékhely méltó kialakításának folytatása és befejezése, ami városunk történelmi hagyományai miatt mindannyiunk számára nagyon fontos. Ezen kívül a Városház téren fény- és hangjáték növeli majd Székesfehérvár turisztikai értékeit, emellett a barokk belvárosba illõ utcabútorzatot helyezünk ki. Megépül egy középkori makettváros, valamint egy Királyi kalandpark a legfiatalabbak szórakoztatására.
– A városrehabilitációs projektünk keretében befejezõdik a város egyik legnagyobb és legszebb mûemléképületének felújítása, a Hiemer-Font-Caraffa mûemléki épületegyüttes rehabilitációjának III. üteme. A projekt keretében megújul a Fõ utca, a teljes közmûcsere után a mûemlékvédelmi elõírásoknak megfelelõ díszburkolatot alakítanak ki egészen a magánerõbõl felújításra kerülõ Magyar Király Szállóig, mely elõtt egy szökõkút is létesül. Megtörténik a Városház tér és Liszt Ferenc utca meglévõ díszburkolatának fugázása, ezáltal könnyebbé és „zökkenõmentessé” válik a téren való áthaladás. A pályázati támogatásból a belvárosi vállalkozások is részesülnek, akik kedvezõ feltételekkel újíthatják fel a vendéglátó és kereskedelmi egységek portáljait. A kivitelezési munkák a sikeres közbeszerzések után 2009 õszén kezdõdhetnek, és nagyjából egy évet vesznek igénybe. Az uniós programok további városrehabilitációs akciók támogatására is lehetõséget nyújtanak, így Székesfehérvár 2010 után remélhetõleg folytathatja a belváros fejlesztését, illetve egy szociális típusú városrehabilitációs program is útnak indulhat.
– A Székesfehérvár és térsége szennyvízcsatorna-hálózatának bõvítésérõl szóló uniós nagyprojekt négy települést érint: Pákozdon, Pátkán és Seregélyesen kiépül a csatornahálózat, Székesfehérvár több városrészében (Öreghegy, Feketehegy, Ráchegy, Csala, Kisfalud, Börgönd) pedig tovább bõvül a vezetékes szennyvízelvezetés rendszere. A projekt tervezett összköltsége 8,57 milliárd forint, melybõl 6,43 milliárd forint az uniós támogatás. A fennmaradó 2,14 milliárd forintot a négy önkormányzat önerõként biztosítja. A tervek szerint a jövõ év elsõ felében lezajlanak a közbeszerzési eljárások, ezt követõen kezdõdhet meg a kivitelezés. A beruházás várhatóan 2012 végére készül el.