Dr. Kálmán András, a megyei jogú város polgármestere szerint hektikus költségvetési évet zártak 2008-ban. Többször módosítaniuk kellett a büdzsét, a polgármester úgy véli, hogy azért, mert az önkormányzatban lévõ új többség a tervezés során nem mindent kezelt súlyának megfelelõen.

– Milyen önkormányzati beruházásokat valósítottak meg 2008-ban?
– Az utolsók között sikerült címzett támogatást nyernünk a Hild Szakközépiskola Kollégiumának kialakításához. A 300 milliós projekt megvalósítása során – a bezárt József Attila iskola épületében – 240 fõs, minden igényt kielégítõ kollégiumot építettünk. Erre azért volt szükség, mert a fõiskola fejlesztése során megkapta a Hild korábbi diákszállójának épületét. Jelentõsnek tartom a piactér 2002-ben elindult rekonstrukciójának befejezését, végre sikerült lefedni az egészet.

– Hogy alakult a város gazdasági élete?
– Megfelelõen, amit az jelez, hogy az iparûzési adóbevételek beérkezésével nem volt probléma. Jó hír, hogy tavaly a Hankook gumiabroncsgyár is belépett az adófizetõk közé. A Dunapack gõzerõvel dolgozik a bõvítésen, júliusban adják át az új csarnokot, amely 280 embernek fog munkát adni. Folytatódik az M6-os autópálya építése déli irányba, ennek alapkövét is 2008-ban rakták le. Fõiskolánk töretlenül fejlõdik, befejezõdött az új campus 2. ütemének megvalósítása. Konferencia- és sportrendezvény termet avattak, átadták a fitnessközpontot, folytatódott az új étterem építése, jelenleg az innovációs központ kialakítása is zajlik. A fõiskolán lassan befejezõdnek a az építkezések, és inkább a minõség irányába kívánnak elmozdulni. Nagyon sokat jelent a város kulturális és szellemi életében az ötezer hallgató, a kommunikációs, nyelvi és innovációs központ létrejötte.

– Gazdasági téren mik a tervek Dunaújvárosban?
– A legfontosabb az új folyami logisztikai központ, kikötõ megépítése. A tervezésre (200 milliót lehet nyerni) négy uniós partnerországbeli várossal közösen beadtunk egy INTERREG-pályázatot, az elsõ fordulón túl vagyunk, a végleges döntés az év közepén várható. Tanulmánytervünk szerint a pentelei hídtól délre, 200 hektáron, a Dunaferr és az M8-as autópálya közti területen jöhetne létre az új kikötõ. Helyzeti elõnyünkkel szeretnénk élni, hiszen városunk a Duna magyarországi folyásának közepén, két autópálya csomópontjában helyezkedik el. Jó a vasúti ellátottság is, és rendelkezünk kikötõi tapasztalatokkal. Együttmûködünk Székesfehérvárral, támogatjuk a börgöndi repülõtér megépítését, amelyhez a folyami kapcsolatot mi biztosítanánk. Éppen ezért napirenden van a megyeszékhelyre vezetõ 62-es út rekonstrukciója is.

– Mit mondhatunk Dunaújváros idegenforgalmáról, kulturális életérõl?
– Egyre nagyobb a nemzetközi érdeklõdés is a páratlan szocreál építészeti tanösvényünk iránt, és ez jelentõs idegenforgalmat generál. Nagymértékben nõtt a vendégéjszakák száma, vetekszik a Velencei-tóval, vagy Székesfehérvárral. Tavaly adtunk helyet az
EFFOT-nak, amely hatalmas sikert aratott. Két nagyrendezvényünk, a Vasas-nap és a Parázs Varázs is sok ezer látogatót vonz a városba. Jelentõs elõrelépés lesz, hogy elindulhat az élményfürdõ, heteken belül próbaüzemre kerülhet sor. Gyógyászati centrumunk is jelentõs vonzerõt képviselhet, az engedélyek beszerzése zajlik, és júliusra várható az indulás. Kulturális életünk országosan elismert. A Modern Mûvészet Alapítvány számos, nagy érdeklõdésre számot tartó kiállítást rendezett, Bartók Színházunk prózai tagozata pedig most ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. Öt-hat sikerkórus mûködik a városban, a zenei egyesületek pedig rendszeresen szerveznek hangversenyeket az evangélikus templomban. Közkedvelt tavaszi Liget-fesztiválunk is. Idei Pro Cultura Intercisae díjasaink: Gáspár Aladár mûvésztanár, Keszi Tamás régész, és posztumusz E. Tóth Ila képzõmûvész, akiknek ezúton is köszönöm, hogy tevékenységükkel öregbítik, öregbítették Dunaújváros hírnevét.

Veér Károly