– Polgármester úr, a sajtótájékoztatón elõször a Központi Statisztikai Hivatal napokban publikált tanulmányáról szólt röviden. A KSH-elemzés szerint mennyire fejlõdõképesek a Közép-dunántúli Régió kistérségei?
– A Központi Statisztikai Hivatal öt kategóriába sorolta az ország 168 kistérségét és közte a Közép-dunántúli Régió 26 kistérségét is. Az öt kategóriában a dinamikus, a fejlõdõ, a felzárkózó a stagnáló és lemaradó kategória szerepelt. Örömmel mondhatom, hogy lemaradó kistérség a mi régiónkban nincs. Két kistérség stagnáló, nyolc felzárkózó, nyolc pedig a fejlõdõ kategóriába tartozik. A Székesfehérvári kistérség a legelsõ a régió dinamikusan fejlõdõ nyolc kistérsége között. Az országban Székesfehérváron kívül csak Budapest, Gyõr, Eger és Debrecen foglal el ilyen elõkelõ helyet.

– A munkanélküliség, illetve a munkahelyteremtés terén milyen tendenciák figyelhetõk meg?
– Székesfehérváron a munkanélküliségi ráta 3,9% a kistérségben valamivel 6% felett van. Ez is az országos átlag alatti. Székesfehérváron egymás után jönnek létre az új munkahelyek, amelyek nem csak a megyeszékhelyen élõknek jelentenek foglalkoztatási lehetõséget, hanem a fehérvári kistérségben, a megyében és a régióban élõk számára is. A Philips például Szombathelyrõl telepítette ide át az LCD monitorgyárát, több mint 500 fõ új munkaerõvel. A Denso 24 ezer négyzetméteres csarnokot épít városunkban, és ígérete szerint, a jövõ nyáron, ha elkészül a csarnok, 1000 fõvel növeli a foglalkoztatottak számát. A Gyõri Keksz Kft. Gyõrbõl hozta ide a kekszgyártás nagy részét. Ez az jelenti, hogy a Gyõri Keksz tulajdonképpen Fehérváron készül – jegyezte meg Warvasovszky Tihamér, majd így folytatta: – A Sanmina-SCI Magyarország Kft. Tatabánya mellett Székesfehérváron is felfuttatja termelését. Jelenleg mintegy 600 fõt foglalkoztat, és terveik között szerepel, hogy jövõ nyár végére 1600 fõt alkalmaz majd az elektrotechnikai berendezéseket összeszerelõ gyárban. A Lidl átadja 30 ezer négyzetméteres logisztikai központját. Örömmel említem a székesfehérvári Cerbona Rt.-t, amely nemrég indított el egy 800 millió forintos beruházást, amely december elejére már el is készül. Mindezek azt igazolják, hogy Székesfehérvár töretlenül, dinamikusan fejlõdik.

– Székesfehérvár régióközponti szerepre törekszik – hangzott el többször az utóbbi idõszakban. A vezetõ közigazgatási szerep feltételez infrastrukturális fejlesztéseket is, a közlekedési nehézségeket, a zsúfoltságot nap mint nap tapasztalják az itt élõk…
– Nagyon lényegesnek tartom, hogy hosszú évek után jövõre végre elkészül majd a nyugati elkerülõ út. Lehetõvé teszi, hogy az M7-es autópályáról a 8-ast és a 81-es utat úgy lehet pár perc alatt elérni, s hogy nem kell bejönni Székesfehérvárra. Ennek óriási jelentõsége van, két okból is. Jelentõsen csökken majd a Belváros, illetve a belsõ utak közlekedési terhelése, a teherfor-galmat egy az egyben átirányítjuk a nyugati útra. A másik jelentõsége pedig az, hogy az elkerülõ út melletti területek felértékelõdnek, és lehetõség lesz, igény szerint, újabb ipari park kialakítására.

– A polgármesteri hivatal egyes intézményei, mint pl. az adóiroda és az okmányiroda, már régóta nem férnek el a városháza épületében. A régióközponti szerep közigazgatási fejlesztéseket is feltételez, hely kell majd például a régió parlamentjének. A Technopolis jelenthet majd megoldást?
– Hosszú távon igen, hiszen a Technopolis területét az önkormányzat a szabályozási tervében már kijelölte. Az M7-es autópálya mellett egy nagyon jó helyen lévõ területen egy felsõoktatási bázis, egy tudományos park és a régióközpont alakulhat ki Rövid távú megoldásként pedig Székesfehérvárnak vannak olyan épületei, a Technika Házára és a Hiemer-Font-Karaffa-tömbre gondolok, ahol lehetõség lesz regionális irodákat, régióközpontot koncentráltan kialakítani.

– Mennyire jellemzi a regionalitás az oktatást, a tudományos életet?
– Székesfehérváron 1992 óta mûködik a város által alapított Kodolányi János Fõiskola. Az ország több pontján van kihelyezett tagozata. Mi nem akarjuk felvenni a versenyt a Veszprémi Egyetemmel, hiszen tudjuk, hogy ott egy nagyon komoly képzés és tudományos bázis alakult ki az elmúlt évtizedekben. Ugyanakkor erõsítjük a három fõiskolát Szé-kesfehérváron, valamint mûködtetjük az Alba Polisz Tudományos Egyesületet, és újraélesztettük a tudós klubot. Kitûztük célul a gazdasági programban, hogy a kutatásfejlesztést és az innovációt kell fejleszteni itt, a megyeszékhelyen. Az Alcoa-ban már mûködik a közép- és nyugat-európai számítástechnikai pénzügyi regionális központ, illetve a Visteon jelentõs regionális fejlesztéseket indított el, együttmûködve a Budapesti Mûszaki Egyetemmel. Ezt szeretnénk ösztönözni A jelenlegi adópolitikánk is azt szolgálja: aki kutatásfejlesztést kezdeményez itt a városban, és igénybe veszi az itteni szellemi bázist, jelentõs kedvezményt vehet igénybe.

– Székesfehérvár régióközponti szerepével kapcsolatban a sajtótájékoztatón egy nyári megállapodás néhány sorát idézte.
– A 2004. június 21-ei megállapodás legfontosabb gondolatait most is szívesen megismétlem. Szó szerint így hangzik: „ A régióban található megyei jogú városok polgármesterei, valamint a régiót alkotó megyék vezetõi egyetértenek abban, hogy a régió központjaként Székesfehérvár kerüljön meghatározásra, mindamellett, hogy mind Veszprémben, mind Tatabányán a regionális hatáskörû szervezetek decentralizálásának lehetõsége biztosított legyen”. A régiót alkotó három megye elnöke és a régióban lévõ megyei jogú városok polgármesterei írták alá e dokumentumot. S ezt a megállapodást felküldtük a minisztériumba és a kormány minden illetékes szervéhez. Természetesen tudom azt, hogy a régióközpont szerepet úgy lehet megtartani, megõrizni, hogyha partnerei vagyunk a régióban lévõ többi településnek. Természetesen erre a partnerségre fogunk törekedni. Ezt tettük eddig is, ezt tesszük a jövõben is.

B.Cs.