Pályázzunk útfelújításra – hasznos információk önkormányzatoknak
Belterületi utak fejlesztése:
Kizárólag az önkormányzat tulajdonában és kezelésében lévõ utakra lehet a pályázat keretében támogatást nyerni. Hiába vannak az országos közúthálózatnak olyan részei, melyek a települések belterületén haladnak, gyûjtõút kategóriába tartoznak (és nem megfelelõ kiépítettségûek sem közlekedésbiztonsági, sem pedig esztétikai szempontból) ezek átépítésére és felújítására jelen pályázat nem nyújt lehetõséget. Sajnos a legtöbb kistelepülés B.III. és B.IV. tervezési osztályú utakkal (I. és II. rendû belterületi fõút) nem rendelkezik és a B.V. besorolású (belterületi gyûjtõút) útjaik sem önkormányzati tulajdonúak, hanem a Magyar Állam tulajdonában lévõ országos közúthálózat részét képezik. Ezek átépítésére pályázati támogatás jelen pályázatok keretében nem igényelhetõ.
A pályázat során nagyon fontos, hogy az adott település rendezési tervében a pályázatra benyújtott út tervezési osztályba sorolása megegyezzen a pályázható útkategóriával. Amennyiben a településrendezési terv alátámasztó munkarészében az egyes utak tervezési osztálya nem került meghatározásra, akkor ezt kiegészítésként az út kezelõje (önkormányzat) megteheti. Ha a rendezési tervben a besorolás megtörtént, akkor attól eltérni csak a rendezési terv módosítását követõen lehet. Szintén fontos, hogy a rendezési terv alátámasztó munkarészében meghatározott szabályozási szélességgel és mintakeresztszelvénnyel kerüljön az út megtervezésre.
A B.V. tervezési osztályú útkategóriába sorolás feltételeit A közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V.31.) KHVM rendelet elõírásai szabályozzák az alábbiak szerint:
Gyûjtõutak: A település lakó- és kiszolgáló útjainak forgalmát összegyûjtve vezetik a település fõúthálózatára.
Kerékpár úthálózat fejlesztése:
Az önálló kerékpárutak építése mindenképpen építési engedélyköteles tevékenység, ezért engedélyezési terv készíttetése szükséges a pályázaton való részvételhez. Ez alól kivételt csak az az eset képez, amikor kisforgalmú út kerül kerékpározásra kijelölésre. (Az engedélyezési eljárás idõtartama 60 nap, melybe nem számít bele a hiánypótlási felszólítástól a hiánypótlásig eltelt idõ, valamint a szakhatóságok eljárási ideje, így van, hogy egy-egy engedély kiadása 90-120 napot is igénybe vesz.)
Külterületen kerékpározásra csak olyan út je-lölhetõ ki, amelynek burkolatszélessége legalább 6,00 m, jelenlegi átlagos napi forgalma két irányban nem haladja meg az 1500 jármûvet, és csúcsidõben irányonként 250 jármû/óránál kisebb forgalmú, azonban jelentõs kerékpárforgalom esetén az ilyen utak megengedett sebességét 70 km/h-ra kell csökkenteni. (Ebbe a csoportba sorolhatók: fõutak szervizútjai, kisforgalmú mellékutak, mezõgazdasági utak, kerékpárforgalomra megnyitott, árvízvédelmi töltésen levõ magánutak). Szakmai szempontból az országos utak külterületi szakaszainak kerékpározásra történõ kijelölése véleményünk szerint nem szolgálja a forgalombiztonság növelését, mivel a balesetveszélyt nem a forgalomnagyság, hanem a jármûvek nagy sebessége (90 km/h) jelenti. Az sem elfogadható, hogy adott országos közutak teljes külterületi szakszán 70 km/h-ás sebességkorlátozás kerüljön bevezetésre, hiszen ha az út paraméterei lehetõvé teszik a gyorsabb haladást, indokolatlan a jármûvezetõk ilyen jellegû korlátozása, és nagy a valószínûsége, hogy ezen korlátozás nem kerül majd betartásra.
Belterületen kisforgalmúnak tekinthetõk azok az utak, ahol 2000 jármû/napnál kisebb átlagos napi forgalom (ÁNF) esetén v ≤ 50 km/h, illetve ÁNF ≤ 4000 jármû/nap esetén v ≤ 30 km/h megengedett sebesség teljesül. (Ilyenek lehetnek: fõutak szervizútjai, kisforgalmú gyûjtõutak, ki-
szolgálóutak, lakóutak)
Az országos utak esetében forgalomszámlálási adatok a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-tõl (8200 Veszprém, Mártírok u. 1.) szerezhetõk be.
Az engedélyezési terveknél nagyon fontos, hogy a tervezett kerékpárutat a tervezõ a jelenleg érvényes Kerékpárforgalmi létesítmények tervezése címû ÚT 2-1.203:2006 számú Útügyi mûszaki elõírás alapján sorolja be a tervezési osztályok valamelyikébe. Erre azért van szükség, mert a településrendezési tervek alátámasztó munkarészében nem mindig kerültek meghatározásra a hálózati szerepek (Nemzetközi kerékpárutak, Országos kerékpárút- (törzs)hálózat, Térségi (regionális) hálózat, Települési (és környéki) hálózat), valamint a fenti útügyi mûszaki elõírás 4.1 táblázata szerinti tervezési osztályok.
Nagyon sok esetben a benyújtott pályázatok csak akkor kerülnek elfogadásra, ha a tervezett kerékpárutak kielégítik a kerékpárutak tervezésére vonatkozó útügyi mûszaki elõírásokat (bár ez csak a szakminisztérium részérõl kiírt pályázatoknál, és az országos (törzs)hálózat részét képezõ kerékpárút-építéseknél kötelezõ elõírás), ezért erre vonatkozóan mindenképp érdemes információt kérni a pályázat kiírótól.
Reméljük, a fenti információkkal segítettük az önkormányzatok munkáját, és hozzájárultunk a benyújtandó pályázati anyagok sikerességéhez.