A székesfehérvári ösztöndíjas
– Székesfehérváron született 1879. november 9-én. Apja géplakatosmester, aki hét gyermeket nevelt fel.
– A város fõreáliskoláját végezte el.
– Szülõvárosa ösztöndíjasaként végezte egyetemi tanulmányait Budapesten.
– 1903-ban kapott építészmérnöki oklevelet.
– Egyéves önkéntes katonai szolgálatát Bécsben teljesítette. Szabadidejét múzeumlátogatással tölti, fõleg a Kunsthistorisches Múzeumot kedveli.
– 1904-ben beiratkozott a Képzõmûvészeti Fõiskolára. Szobrásznövendék lett Stróbl Alajos mellett, festészetet pedig Székely Bertalannál tanult – mindkettõjüktõl biztatást kapva pályakezdéséhez. Ekkor ismeri meg a szintén Székely Bertalan-i úton haladó Komócsin Ilonát .
– 1911-tõl 1946-ig a Képzõmûvészeti Fõiskolán a szobrászat tanára.
– 1921-1944 között a Mûszaki Egyetemen is tanított.
– 1943-1945 között a Képzõmûvészeti Fõiskola rektori feladatait látta el.
– Az elsõ világháború során katonaként Szarajevóban mûvészei alkotásokra kapott megbízást, amelyek megvalósításáért a király a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntette ki.
– 1906-1944 között 185 szobormûvét állította ki, fõleg Székesfehérváron és Budapest gyûjteményes kiállításain.
– 1923-ban kezdte építeni a Bory-várat, s közel 40 éven át dolgozott rajta. A teljes kivitelezés saját keze munkája az elsõ alapkõtõl az utolsó díszkõig.
– 1945 után a vár háborúban keletkezett sérüléseit maga állította helyre és itt is élt.
– Számos hazai és külföldi elismerésben részesült.
– 1959-ben meghalt. A Csutora temetõ családi sírboltjában nyugszik.

A múzsa Szeged város ösztöndíjasa
– 1885-ben Szegeden született. Korán árvaságra jutott, nevelõszüleinél azonban igazi otthonra találva töltötte fiatal korát. Itt az alap- és középfokú tanulmányok révén tanítónõi képesítést szerzett.
– 1903-7: Szeged város ösztöndíjasaként a Budapesti Mintarajziskolában Székely Bertalan tanítványaként ismerkedett a festészettel és leendõ férjével is.
– 1907-ben Bory Jenõvel házasságot kötött.
– Három gyermekük született, Klára (aki majd képzõmûvész lesz) és Ilona (ikrek) 1910-ben, György 1914-ben.
– A II. világháború végéig Budapesten éltek, a nyári iskolai szüneteket a fehérvári Bory-várban töltötték, ahova 1945 után visszavonultak.
– Élete során portrékat (Prohászka Ottokár püspök, Sajó Elemér, Grohmann Lajosné stb.) és csendéleteket festett, melyek témája szinte mindig a saját kertjének virágai.
– Életében önálló kiállítása nem volt. Csa-ládanyai és hitvesi szerepe kárpótolta a kiállításokon való részvétel elmaradásáért.
– 1974-ben halt meg.

 „A kövek beszélnek” (Bory Jenõ)

Székesfehérvár zöldövezeti területén, a város „Rózsadombján”, az Öreghegyen áll a Bory-vár. A vár a kazamatától a kilátótornyokig 30 méter magas. Hét tornya, harminc kisebb-nagyobb helyisége  és három mûterme telis-tele van képzõmûvészeti alkotásokkal. Nagyon különleges építmény, mind külsejét, mind belsejét tekintve, legalább annyira, mint az alkotója, aki Heine fordítója, versíró, de alapvetõen építész, szobrász, festõmûvész. A mottó A vár építõanyaga beton és vasbeton, hiszen Bory Jenõt – kutatóként és szakemberként – fõleg a beton széles körû alkalmazása foglalkoztatta. Az építésnél az unoka – dr. Ágoston Béla – szerint három szempont vezérelte nagyapját:

A megvalósuló álom lehetõsége
A monumentális alkotás utáni vágy ösztönözte, hisz elsõ nagyszabású terve – amit „élete egyik legemlékezetesebb élményének” tartott – nem valósulhatott meg. Bory Jenõ 35 éves mûvészként élte meg az elsõ világháború kitörését. A szerbiai frontra került hadmérnök fõhadnagy zászlóalját 1915 januárjában vezényelték Szarajevóba. Az érseki szemináriumban hallotta a merénylet történetét, s azonnal terveket szõtt méltó emlék állítására.
Bár az épületekre kiírt tervpályázatot megnyerte, a hivatalos megrendelést megkapta, és a kivitelezést elkezdte, a Ferenc Ferdinánd fogadalmi templom és a Zsófia otthon megépítése csak álom maradt az Osztrák-Magyar Monarchia háborús veresége miatt. Csak az emlékmû készülhetett el. A merénylet pontos helyszínét az úttestbe süllyesztett acéllemez jelezte, e felirattal: Ezen a helyen adta életét és vérét Istenért és hazáért Ferenc Ferdinánd királyi herceg és felesége, Hohenberg Zsófia hercegnõ. A Latin-híd hídfõjénél kettõs oszlopot emeltek, rajta az áldozatok bronz reliefjével, örökmécsessel és piétával. A szemközti oldalra pedig egy szép pihenõpad került Ülj le vándor! – felirattal. Az emlékmûvet nagy katonai pompával 1917. június 29-én leplezték le. „Ez lett tehát a világháború elsõ hõsi emlékmûve, az elsõ hõsi halottaknak” – írta errõl a mûvész 1944-ben. Ekkor persze már az emlékmû sem állt, hiszen azt a terület új urai 1919-ben lebontották, csak a pad maradt meg.
Ám a mûvész nem azért mûvész, hogy feladja vágyait: „A szarajevói tervekbõl csak emlék maradt meg és egy pár muzeális festmény, mert a tervek a lélek mélyén tovább éltek és tovább fejlõdtek. Sõt más is fejlõdött belõle. Bármily hihetetlenül hangzik: a székesfehérvári Bory-vár ennek a csapásnak köszönheti létét. Hazajött a mûvész, és amit abbahagyott ott, itthon folytatta. Nemcsak tervez, de épít is kifogyhatatlanul” – írta a mester, amikor már állt fehérvári mûve.
Az anyagok tekintetében is újdonságot hozott Bory Jenõ. A hideg, nyers, nagyipari betonról bizonyította be, hogy az építõmûvészet mellett akár a szobrászatban is létjogosultságot szerezhet. Nem véletlenül tartják életmûvét a szakmában „beton-kísérleti” állomásnak, vagy innen ered Horváth Júlia Borbála, 2005. november 23-i cikkében a vadbeton (http://www.nol.hu/kultura/cikk/385064/) kifejezés, vagy Cseri Péter írásának Betonba öntött magánmítosz címe (www.nol.hu/…/20091126-betonba_ontott_maganmitosz).
 1955-ös önéletrajzában így vall errõl: „Van itt vagy kétszáz oszlop, hengeres, sima, mintha esztergálva volna, pedig mind-mind úgy készült, hogy kátránypapír hengerbe öntöttem a híg betont, a kétszer körülsodort papírhengert dróttal átkötöttem. Kész az oszlopforma. A mozaikokat, feliratokat pedig úgy, hogy egy deszkalapra a betûk negatívja ki volt rakva, s rá a beton. Így egy darab lesz a betû a betonnal, soha le nem hámlik… Egy test. Kifogyhatatlan lehetõség, lelemény. Ilyen építõanyag, mint a cement (azaz a beton), nem volt még az emberiség kezében.”
Anyagkísérleteinek másik eredménye az elsõ világháborús márvány- és bronzhiány miatt feltalált pirobazalt. A mangánoxiddal vegyített anyagokat achátkõvel csiszolta, majd különleges módszerrel égette és füstölte, így egy csillogó felületû hatás jött létre. Tiszteletbõl a pirobazaltot Bory-bronznak nevezik.
A szerelem, a kedves tisztelete a következõ szempont. Komócsin Ilona lénye mint ihletforrás jelenik meg a mûvész életében. Még ha Picóka mérgében összetört egy tányért, akkor is csak nevetett, s az udvari szökõkút díszeivé lényegítette át a cserepeket. Szobrok, festmények sokasága szól a véget nem érõ tiszteletrõl és rajongásról, amit felesége iránt érzett a mester. A hajdani szõlõhegyi présház otthonukká és mûtermükké alakult, együttes teremtésnek számít.
A lelemények, ötletek tárháza ez a turisztikai vonzerõvé alakult hely, de szerencsére nem nélkülözi a meglepetéseket és a humort sem. Ez a vidám évõdés köszön vissza a hosszú évtizedeket együtt megélõk rímbe faragásakor:

…„Nagyanya lesz a menyecske/ Mégsem hall egyebet,
Mint: Te égi-földi szépség/ Csodállak Tégedet.
– Ne dicsérgess – szól az Édes,/ Vén vagyok én lelkem.
Ezer õsz haj, meg ezer ránc/ Öregít már engem.

Mit öregít? én nem látom./ Nem, csak pápaszemmel,
Azt meg, mikor Téged nézlek, / Sohasem teszem fel.”

A várat 1974-ben nyitották meg a nagyközönség elõtt, de bizonyos részei még ma is magánlakásként funkcionálnak. Az örökösök közül mindig az él ott, akinek lakásgondjai lennének. A hét unoka egy alapítványt hozott létre, hogy a hagyatékot minél többeknek meg tudják õrizni. A vár elõtti téren – tekintetét örökké remekmûvén tartva – áll Bory Jenõ szobra. A mellszobrot Schwalm László, a mester egykori tanítványa készítette.

A vár mint képzõmûvészeti gyûjtemény
A romantikával telt falak és terek között, illetve a kertben több mint 500 mûalkotás látható. Bory Jenõ és felesége, Komócsin Ilona is Székely Bertalan festõmûvész ta-nítványa volt, leányuk, Bory Klára pedig Glatz Oszkárnál tanult. Boryék termékeny életmûve, festõmûvészeti képtára mellett olyan mûvészek alkotásaival is találkozhatunk a várban, mint Székely Bertalan, Csók István, Stróbl Alajos, Fadrusz János, Raksányi Dezsõ vagy Ligeti Miklós.
Vajon miért épít valaki a XX. században középkori lovagvárat? Dr. Bardon Alfréd építészmérnök, festõmûvész, nyugalmazott mûszaki egyetemi tanár így ír errõl tanulmányában (Technika, 1938/7.szám):

„A Bory-vár megteremtésénél a legfõbb hatóerõ az alkotómûvész fantáziája volt, az építõmûvészé, aki nemcsak azért alkotott épületet, hogy az a jól mérlegelt szükségletek részére a legmegfelelõbben szolgáló helyiségek külsõ burkolata legyen, hanem azért, hogy maga az épület egy mûvészi gondolat, álom, érzés és hangulat hordozója és kifejezõje legyen: kinél az épület nemcsak észbeli munka és számítás eredménye, hanem egyúttal a mûvészi ihletettség szülöttje is…” 
Bory Jenõ álmát, a várat saját keze munkájával építette, anyagát pedig a sok emlékmûnek, köztéri alkotásnak és síremléknek a tiszteletdíjából vásárolta. Bár a mester megfogalmazása errõl sokkal szebb: „a vár nem pénzbõl, hanem buzgóságból épül”.

Jövõkép
2009-ben ünnepeltük Székesfehérvár híres szülötte, Bory Jenõ (1879-1959) építész és szobrászmûvész születésének 130., halálának 50. évfordulóját. Ezen alkalomról a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága a mûvész munkásságát bemutató kiállítással emlékezik meg. A tárlat helyszíne a Székesfehérvár belvárosában álló patinás Budenz-ház, ahol az örökösök is ügyeletet vállalnak annak érdekében, hogy a látogatókkal megosszák ismeretüket.

Dr. Ágoston Béla a család és az alapítvány képviselõjeként a hétvégi kalauzolásokat vállalta.
– A Budenz-házi emlékkiállításon milyen ta-pasztalatokat szerzett? Kik jönnek el ide? Akik ismerik az életmûvet, vagy éppen az erre járók, akik majd éppen ezért látogatnak el a Máriavölgybe? Jól értettem: a tárlatvezetés kizárólag az ön “feladata”?
– Most a téli hónapokban nem lévén ez Magyarországon turisztikai fõszezon, a véletlenül betévedõ látogatók száma rendkívül csekély. Inkább a csoportosan, szervezetten érkezõk jönnek Budapestrõl és Fehérvárról. Iskolai osztályok, de egyénileg ide látogatók is, õk csak Fehérvárról. Igen, a Bory életmûvet, a várat szinte mindenki ismerõsként említi, de valamennyien ugyanazt mondják, mint e kiállítást létrehozó szakemberek, hogy egészen mást mutatnak ezek a mûvek, így kiemelve hagyományos környezetükbõl.
A tárlatvezetést magam vállaltam, csak péntek és szombati nyitvatartási idõben a múzeumi szakemberek egyetértésével.

– Az egész család szívügyének érzi a hagyaték ápolását?
– Igen az egész család szívügyének tekinti az életmû gondozását, ez megnyilvánul abban is, hogy a hét unokatestvér, hetente váltja egymást a várban, amikor õ az ügyeletes a pénztáros, a gondnok, a teremõr, az idegenvezetõ. Ezen túlmenõen pedig, mindenki olyan munkát végez, amihez affinitása van.

– Milyen külsõ segítséget kapnak?
– Külsõ segítségeink: önkormányzati, pályázati, 1%, és egyéni támogatásokból tevõdik össze.

– A Bory-vár még mindig a város turisztikai vonzerejének számít. Ugyanakkor vannak fanyalgók, akik giccsesnek tartják. Zavarják az ilyen vélemények önt?
– Az említett fanyalgó vélemény, hála Istennek, már a múlté. Az átlagemberekhez eljutó napilapokból származó értesülések ma már értékén említik Bory életmûvét, abban a várát is. A szakmai közlemények, a megjelent Bory mûvészeti album és az elmúlt év évfordulós rendezvényekkel kapcsolatosan megjelent, Bory-vár címû, Kovács Péter Barnabás mûvészettörténész tollából származó munka, mind-mind azt bizonyítja, hogy ma már a Bory életmûvet pozitívan, elismerõen tartják számon.

– Milyen terveik vannak a közeljövõben? Divat-e még a szerelem otthonában az esküvõi fényképezkedés?
– Elõbbieket igazolja a Bory-vár felújításának örömteli folyamata, az állandóan érkezõ látogatók, és az a tény, hogy a vár a város társadalmi életében egyre intenzívebben kapcsolódik be. Igen, egyre többen fényképezkednek ebben a csodálatos díszletben, egyre több ide illõ rendezvénynek tud helyet adni a vár. Terveink szerint folytatódik a vár felújítása, és minden erõnkkel azon vagyunk, hogy a Bory életmûvet ismertebbé, elismertebbé és hozzáférhetõbbé tegyük.

Barangolás
Lássuk most az emlékkiállítás dr. Ágoston Béla által legkedvesebbnek ítélt alkotásait egy virtuális barangolás közepette! Tartsanak velünk a Budenz-házba!

andika
Az elsõ teremben lévõ szobrok közül, az almát szorongató, ülõ kisfiú, a Bandika, a szobrásznövendék Bory Jenõ elsõ alkotása.
Az idõs mester Stróbl Alajos azt a feladatot adta növendékeinek, hogy egy karonülõ korú gyermeket mint élõ modellt kellene mintázniuk. A gyermek rendkívül nyugtalan volt, sírt-rítt, rúgkapált, ezért a feladat megoldásától el kellett tekinteni. Bory megkérte idõs mesterét, hogy másnapra hadd hívja vissza a kisfiút. És láss csodát: másnap egy almát a kezébe nyomva, a gyermek már nyugodtan viselkedett, és így ez a szobor el tudott készülni. E mûvet Bory Jenõ elsõ alkotásaként tartjuk számon.

Huszár születése (Gólya)
Ugyanebben a teremben látható a Huszár születése címû alkotás. Bennünket, átlagembereket a gólya a csõrében hoz, de a huszárt a hátán! Mindez a történet még érdekesebb akkor, ha tudjuk, hogy e szobor nagy méretben a budapesti János Kórház szülészeti pavilonja elé készült és ma is ott áll. Másodpéldánya a fehérváriaknak a strand gyermekmedencéje mellõl ismert.

Modern Ámorka
Itt látható még a Modern Ámorka címû kisplasztika. Egy pisztolyt szorongató Kupidóról van szó, aki a hagyományos nyíl és íj helyett azért szorongat modern lõfegyvert, mert a mai nõk szíve már oly kemény, hogy csak evvel vehetõ be.
 
 Szégyenkezõ
A második teremben lévõ szobrok közül a Szégyenkezõ vagy Szégyellõske szobor keletkezés történetérõl mindig elmesélem, hogy 100 évvel ezelõtt vezették be a Képzõmûvészeti Fõiskolán az élõ modell utáni mintázást. A modellt álló nagylány édesanyja nem engedte lánya cselekedetét, ezért a fõiskoláig követte, majd a mûterembe is benyitott utána. A lány már a pódiumon állt, és kezeit az arca elé kapta, hogy édesanyja fel ne ismerje. Ez a mozdulat megtetszett Borynak, és végül is így született meg e szobor.

Ámor és Vénusz
A harmadik teremben lévõ szobrok közül a Rózsavízkút címû szoborról szoktam mesélni. A várban ez a szobor egy fülkében látható és mûködik. A gyönyörû Vénusz mozdulata azt fejezi ki, hogy jaj, a karomon ülõ fegyverhordozóm pisil. Ennek a szobornak másik neve: Ámor és Vénusz.
 
A legutolsó kiállítási teremben lévõ szobrok közül, a csodálatos Keresztelõ Szent János szobrot emelem ki. E szobor hollétét saját kutatásaim szerint találtuk meg a muraszombati katolikus templom keresztelõ medencéje mellett.

Krisztus
Számomra kedves szoborként emelem ki a Csutora temetõbéli, csa-ládi sírboltot díszítõ töviskoszorús Krisztus fejet, mint az elmúlás és az örökkévalóság szimbólumát.
 
Köszönet dr. Ágoston Bélának és felesének, Máriának a családi képek közzétételének lehetõségéért, s az áldozatkész segítésért.

Dr. Göde Andrea