– Melyek a kiemelkedõ városi fejlesztések?
– Az elmúlt évben két iskolánkat is felújítottuk, az egyiknél sor került a teljes belsõ felújításra, eszközbeszerzésre, nyílászáró cserére, akadálymentesítésre, míg a másik iskola vizesblokkjait és a teljes tetõszerkezetet újítottuk fel. Emellett a polgármesteri hivatal teljes belsõ rekonstrukciója is megvalósult. Új burkolatot kapott hat kilométernyi útszakasz Devecser és Tapolca között, amely ugyan nem a város beruházása volt, de három-három buszöböl kialakításával és a kapubejárók burkolatcseréjével nagyban hozzájárult Devecser fejlõdéséhez, rendezettségéhez.
Az elmúlt évek alatt felszámoltuk az illegális hulladéklerakókat, s a közismerté vált lomizás miatt kialakult anomáliákat használtcikk piac kialakításával próbáltunk kezelni. Azóta újabb területet tudtunk kijelölni erre a célra. A használtcikk-kereskedésnek ez a módja egyébként mára nemzetközi problémává nõtte ki magát. A helyzet egészséges kezelésérõl régóta egyeztetnünk különbözõ szaktárcákkal, de részt veszünk külföldi konferenciákon is – legutóbb Bécsben volt ilyen. A nyugati félnek éppúgy problémát okoz ez az ellenõrzés nélküli tevékenység – nõ az illegálisan, mezõgazdasági területeken elhelyezett, hátrahagyott hulladéklerakások száma. Míg más országok a probléma szociális hátterét emelik ki, itthon azért komoly kérdés az igazságos közteherviselés is.
A város sajnos továbbra is nehéz anyagi helyzetben van, amelyet tetéz az önkormányzatok költségvetésének folyamatos csökkentése. Nehezíti a helyzetünket, hogy kb. százharminc gyermek nem Devecserben jár iskolába, így állami normatíva nem jár utánuk, viszont az infrastruktúrát, a ta-
nárlétszámot fent kell tartanunk, a mûködési költségeket nem lehet bizonyos szint alá csökkenteni. Remélhetõleg az elvégzett felújítások vonzóbbá teszik a város iskoláit szülõi körben, s egyre többen választják majd a helyben elérhetõ intézményeket.
– Devecser jövõjét meghatározza a 8. számú fõút fejlesztése…
– Folyamatosan napirenden van a 8. számú fõút helyzete. Egyenlõre nem sikerült nagy áttörést elérnünk, kisebb elõrelépésekrõl számolhatok be. Ilyen például a MÁV által elrendelt kétszintû vasúti átjáró kiépítése. Az új forgalmi csomópont kialakításában a ránk esõ feladatokat elõkészítettük. A város gazdasági fejlõdésének kulcsa a fõútvonal fejlesztése, ezért Devecser Város Önkormányzata 17 hektár külterületi részt ajánlott fel erre a célra, így a szükséges kisajátítások elõl elhárultak az akadályok.
– Milyen kilátásai vannak a város gazdasági fejlõdésének jelenleg?
– A devecseri malom hasznosításával munkahelyteremtõ beruházásokat szeretnénk a városban letelepíteni – jelenleg is folynak tárgyalások ebben a témában. A honvédségi terület városi kezelésben lévõ részén alakítottuk ki a használtcikk piacot, s egyre több kisvállalkozás is jelentkezik bérlõként. A fennmaradó részt nemrégiben vehettük birtokba, ennek sorsáról hamarosan döntést hozunk. Az önkormányzati ingatlanok hasznosítását még hangsúlyosabban szeretnénk képviselni a jövõben, hiszen túl kell lépnünk a gazdasági válság okozta nehézségeken, s a megoldásokra kell koncentrálnunk. Meg kell találnunk a módját, hogy munkahelyeket teremtsünk, hiszen az emberek életszínvonalának emelkedését, s Devecser további városiasodását így tudjuk elõsegíteni.
– A következõ idõszakra milyen tervei vannak?
– Fontos feladat az energiatakarékosság a városi intézményekben, amelyhez a Környezet és Energia Operatív Program keretében kiírt pályázatok jelenthetnek forrást. Szeretnénk az óvodába napkollektoros fûtés- és melegvízrendszert kialakítani teljes belsõ infrastruktúracserével együtt. Törekedünk arra, hogy munkahelyeket hozzunk létre. Reményeink szerint ezek lesznek a következõ idõszak meghatározó feladatai.