A Velencei-tó kapuja

Nyár közepén járunk, tehát a visszaszámlálás elkezdõdött. Csupán néhány hét van hátra, s a fürdõszezon befejeztével õsztõl elindulhat a munkák dandárja. A kezdeményezés 2007-ben indult útjára, majd Velence Város Önkormányzatának nyílt Európai Uniós közbeszerzési pályázata az elsõ két körben eredménytelenül zárult, így a támogatási szerzõdésben is módosításokat voltak kénytelenek végrehajtani. A projekt zárására a csúszások miatt csak 2011. szeptemberében kerülhet sor. A „Velencei-tó kapuja” több mint két milliárd forintos projektberuházás, nagyobb részben uniós forrásból valósulhat meg. Az ország egyik legszebbnek és legizgalmasabbnak ígérkezõ strandját, mintegy 20 hektáros területen találják majd az ide látogatók, a mondjuk úgy, „múltidézõ” hangulatú jelenlegi szabad strand helyén. A város vezetése Velencét és a Velencei-tavat egy egész évben vonzó turistaközponttá kívánja tenni a beruházással. Ehhez bizony attrakcióra van szükség. A terveket  Orbán Csaba, építész tervezõ mutatta be. A projektcélok között szerepel például a kikötõsétány gyaloghíddal, a termálfürdõhöz kapcsolódó sétányok, lídó sétánnyal és homokparttal, és mindez
együtt jár a partvédmû részleges lebontásával és felújításával, úgynevezett parti deck-ek kialakításával, valamint térkövezett parti lejáró utak kialakításával. Ezen fe-lül a projekt megálmodói rendezvényteret hoznak létre szökõkúttal, fedett korzót alakítanak ki zárt és nyitott sétánnyal. A korzó központi épülete regionális információs központként mûködik, s a korzóhoz szolgáltatóház tartozik majd.
Oláhné Surányi Ágnes polgármester asszony hangsúlyozta, hogy a szolgáltatóház számos üzletnek, szupermarketnek, pénzintézetnek, szórakozóhelynek ad majd otthont, amelyekre megnõtt az igény mind a helyi lakosok, mind a tóhoz látogató turisták körében. A kihasználatlanságtól nem kell tartani, amint azt a polgármester asszonytól megtudhattuk, rengeteg érdeklõdõnek szándékában áll üzletet bérelni. A korzó épületében, ami tulajdonképpen nem lesz más, mint egy fedett sétány, megannyi program találhat a jövõben állandó otthonra.
Néhány civil szervezet, tiltakozik az ellen is, hogy „mûtengerparttá” alakítanák a természetes strandot. Felhívták azonban a figyelmünket arra, hogy ez valójában tévedés, hiszen a jelenlegi szabad strand, teljes egészében mesterséges módon jött létre. Szabó Mátyás, a regionális vízmûvek korábbi – jelenleg nyugalmazott – igazgatója, aki maga is részt vett a ’70-es évek közepén a tó körüli munkálatokban, mesélt a Velencei-tó történetérõl.
A partszakasz eredetileg mocsaras volt, egy mély fekvésû, nádassal körülvett, szinte megközelíthetetlen terület. A mai füves szabad strandot az eredeti növényzet teljes kiirtásával, a terület feltöltésével, és teljes hosszában betonozott partfal kiépítésével alakították ki, akkor a célnak a lehetõ legmegfelelõbb megoldásokat alkalmazva, de mára ezek idejét múlttá váltak. A „Velencei-tó kapuja” projekt során a 13 ezer négyzetméteres homokos rész mellett ugyanekkora füves területet hoznak létre. A megnyitott részek ezáltal elõsegítik a víz természetes öntisztulását, tehát környezetvédelmi szempontból is meglehetõsen üdvözlendõ. A beruházás által munkahelyek létesülnek majd, megnõ a város idegenforgalmi adóbevétele, és ahogy abban talán mindannyian reménykedünk – Velencén innen-és túl lakók -, és a Velencei-tó egy egész évben vonzó turisztikai célpontja lehet az országnak.
A beruházásnak önálló honlapja van, amely Velence város internetes oldaláról elérhetõ. Bõvebb információkat itt olvashatnak, talán nem fogalmazok túlzóan, ha azt mondom, a velencei idegenforgalom jövõjét jelentõ vállalkozásról.