Eredményességük és elismertségük fõ oka, hogy – különösen a helyi megbízások esetén – e munkák „utógondozásában”, a részletesebb operatív programok és intézkedések kidolgozásában és azok végrehajtásának segítésében, menedzselésében, az ehhez szükséges pályázati, befektetõi források megszerzésében is szerepet vállalnak, tovább erõsítve ezzel az alapítványnak a helyi gazdaság élénkítésében betöltött szerepét. Dr. Tóth Ferenc, a Székesfehérvári RVA ügyvezetõ igazgatója a mikro-, kis- és közepes nagyságú vállalkozásokat közvetlenül érintõ fejlesztési és a hitelezési programjaikat tekintette át.

– Milyen feladatokat jelentett az Önök számára az elmúlt idõszakban a mikrohitel-, illetve a finanszírozási programok?

– A Székesfehérvári Regionális Vál-lalkozásfejlesztési Alapítvány szakembe-rei részt vettek a mikrohitel programok országos reformjának kidolgozásában, a finanszírozási programok mûködtetésében. Az Országos Vállalkozásfejlesztési Hálózat vezetõségének felkérése alapján alapítványunk finanszírozási igazgatóját, Szekfü Tibort delegálta a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által létrehozott, mikrohitel reformokat elõkészítõ szakmai bizottságba. Itt kollégánk készítette el a hitelintézeti törvény módosítására vonatkozó javaslatát és annak indoklását, a mikrohitelezés jogi hátterének egyértelmûsítéséhez szükséges GKM rendelet, és kormányrendelet tervezetét.

Javaslatainknak megfelelõen a Magyar Országgyûlés módosította a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt. Ezután a Helyi Vállalkozói Központok – így alapítványunk is – külsõ hitelintézet igénybevétele nélkül mûködtetheti mikrohitel programjait. Reményeink szerint már nem várat sokáig magára az alacsony hatékonyságú, indokolatlan többletköltségeket jelentõ központosított mikrohitel mûködtetés felszámolása, és bevezetésre kerülhet a liberális, az alapok nominál értékét megõrizni tudó decentralizált mûködtetési struktúra.

– Kiemelkedõ, és az országban egyedülálló sikerként könyvelhetõ el az „IBM újrakezdési kisvállalkozói hitelprogram” beindítása és mûködtetése. – 2002. novemberében az IBM bejelentette, hogy bezárja székesfehérvári gyárát, és felszámolja az IBM Storage Product Kft-t. Az elõre látható foglalkoztatási gondok enyhítésére – alapítványunk felvetésére – Székesfehérvár polgármestere javaslatot tett az IBM Storage Product Kft-nek egy kedvezményes helyi mikrovállalkozói hitelprogram beindítására abból a célból, hogy program segítse a munkanélkülivé vált IBM-es dolgozók vállalkozóvá válását, valamint elhelyezkedését.

A finanszírozási alapot – mintegy 300 millió Ft-ot – az IBM Storage Product Kft. biztosította az alapítvány számára, vissza nem térítendõ, feltételhez kötött céltámogatás formájában. Az alap létrehozásával az IBM csatlakozott Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatához, mely már korábban létrehozott egy hasonló alapot a helyi „Fehérvár hitel” beindítására. A kialakított IBM hitelkonstrukciót vállalkozni kívánó elbocsátott IBM-es dolgozók, valamint olyan mikrovállalkozások vehették igénybe, amelyek a gyárbezárás kapcsán munkanélkülivé váltak foglalkoztatását legalább kettõ évre vállalták. A hitelkonstrukció feltételrendszere megegyezett az akkori országos mikrohitel feltételrendsze-rével és paramétereivel. Annyiban kedvezõbb volt azonban a pályázók számára, hogy a futamidõ utolsó évében a kamat 70%-a elengedhetõ – a kölcsönszerzõdés maradéktalan betartása esetén -, valamint a felmerülõ közjegyzõi díjakat az alapítvány fizette. Mivel az IBM által foglalkoztatott dolgozók jelentõs része ingázóként járt Székesfehérvárra dolgozni, az alapítvány, szerzõdést kötött a Veszprém, Tolna és Somogy megyei helyi vállalkozói központokkal, melyek ellátták az alapítvány kihelyezett ügyfélszolgálati tevékenységét.

Ennek megfelelõen a hiteligénylõk ezekben a megyékben is intézhették a hitelpályázat beadásával kapcsolatos teendõket. A programot 2003. januárjának második hetében hirdették meg mind a négy megyében. A hitelkonstrukciót mûködtetése során 67 ügyfél pályázta meg, közel 333 millió forint összegû hiteligényt benyújtva. Végül összesen – legyünk precízek – 311 millió 433 ezer forint kölcsön folyósítása valósult meg. A hitelkonstrukció 2004. június 30-ával megszûnt ugyan, de a szerzõdésnek megfelelõen az RVA a hitelezésbõl visszajövõ forrásokat továbbra is mikrohitelezésre, újabb kedvezményes hitelkonstrukciók létrehozására használhatja fel.


– Az alapítvány fejlesztési tevékenységében melyek voltak a sarokpontok?

– A fejlesztési tevékenységen belül meghatározóvá vált a helyi önkormányzatokkal, kiemelten Székesfehérvár Önkormányzatával való együttmûködés, illetve a különbözõ pályázati lehetõségek folyamatos és szisztematikus figyelemmel kísérése, és az ebbõl fakadó lehetõségek tervszerû kihasználása. Az önkormányzatok mellett jelentõs szerepe van kapcsolatainkban az olyan partnerintézményeknek is, mint a megyei és a regionális területfejlesztési tanács, a Fejér Megyei Munkaügyi Központ, a Közép Pannon Fejlesztési Rt. Partnereink közül kiemelhetõ továbbá a Regionális Munkaerõfejlesztõ és Képzõ Központ, a Székesfehérváron mûködõ fõiskolák és az MTA Regionális Kutatások Központjának Közép-Dunántúli Kutatócsoportja.


– Melyek voltak idén a jelentõsebb munkáik?

–Székesfehérvár városával jelenleg is érvényben lévõ megállapodásunk szerint munkánk „vezérfonalát” az 1998-ban elkészült és elfogadott városi középtávú gazdaság- és területfejlesztési program adja. Tavaly indult munkánk keretében elvégeztük a város 2004-2006-os évekre szóló gazdasági programjának megala-pozását, illetve módszertani és tartalmi segítséget nyújtottunk az ennek megvalósítását szolgáló konkrét akciók, projektek egységes szerkezetû kidolgozásához. Szintén 2003-ban dolgoztuk ki a város vagyonhasznosítási stratégia programját, aminek célja, hogy új lehetõségeket tárjon fel a hatékony gazdálkodás elõsegítésére. Korábbi sikeres pályázatunk eredményeként indult el a székesfehérvári „Technopolis” koncepciójának és megvalósíthatósági tanulmányának kidolgozása. Ugyancsak kiemelt önkormányzati feladatunk volt a Börgöndi reptéri projekt elõkészítése, a beruházás elindítása, az ezt bonyolító vállalkozás létrehozása. A projekthez kapcsolódóan a korábbiakban két sikeres pályázatot is készítettünk az önkormányzat számára: az egyik a repülõtér környezeti kármentesítésére (100 millió forint), a másik a Projekt Elõkészítõ Alap keretében egy repülõmúzeum létrehozásának elõkészítésére (975 millió forint) vonatkozik. A fentiek mellett folyamatosan figyeljük a pályázati lehetõségeket, ami alapján konkrét javaslatokat fogalmazunk a feltáruló lehetõségek önkormányzati kihasználására. Ezek közül volumenében, munkaigényében és várható hatásait tekintve is az egyik legjelentõsebb a „Térségi integrált szakképzõ központ” megvalósítására vonatkozó pályázat, aminek sikere mintegy 1,5 milliárd Ft összegû – részben infrastrukturális, részben szervezetei és pedagógiai – fejlesztést tenne lehetõvé a szakképzésben.

– A megye más városaival, illetve a megyén kívül milyen együttmûködéseket sikerült kialakítaniuk?

– Több éve a fehérvárihoz hasonló keret-megállapodás alapján mûködünk együtt Velence Önkormányzatával. A korábbi sikeres pályázatunk nyomán megvalósuló termálfürdõ tervezéséhez és építéséhez kapcsolódva befektetõk felkutatásában is segítséget nyújtottunk az önkormányzatnak, aminek eredményeként el is indult a beruházás. Mór Önkormányzatával kötött megállapodásunk értelmében a belvárosi rehabilitációs program végrehajtásához pályázati lehetõségek felkutatására, a képviselõ testület tájékoztatására, a pályázat elõkészítésére kaptunk megbízást. A megyén kívül? A Közép Pannon Fejlesztési Rt. partnereként mûködtünk közre Várpalota város gazdaságfejlesztési koncepciójának kidolgozásában, amit a település szakbizottság a és közgyûlése a nyár folyamán fogadott el. A tatai többcélú kistérség-fejlesztési társulásnak a nyár folyamán szakmai segítséget nyújtottunk ahhoz a sikeres pályázathoz, amelynek célja a térség fejlesztési programjának kidolgozásához szükséges források elõteremtése. Regionális jelentõségû és kihatású munkáink közt kiemelkedõ jelentõséggel bír a régió innovációs stratégiájának kidolgozásában való közremûködésünk. Az EU 5. keretprogramja által támogatott több éves projektben – amit a Közép-Dunántúl, Közép-Magyarország, továbbá egy német és olasz régió közösen valósít meg –, a KDRFÜ partnereként már korábban is kaptunk feladatokat, köztük a régió kis- és közepes vállalkozásainak innovációs igényeirõl szóló elemzés elkészítését. Idei feladatunk a projekt zárótanulmányának, azaz a régió innovációs stratégiájának az elkésztése volt.

Nyertes lett az MTA RKK NYUTI által „Várostérségek, térbeli társadalmi egyenlõtlenségek és konfliktusok” címmel benyújtott pályázata, amiben a térségek gazdasági egyenlõtlenségeit elemezzük. Minthogy a fejlesztési tevékenység zömében pályázati keretek közt valósul meg, ebben az évben különösen nagy figyelmet és sok energiát fordítottunk a pályázati felkészülésre és felkészítésre. A kisvállalkozások és az õket segítõ tanácsadók felkészítése a GKM megbízásából szervezett multiplikátor képzési programokra tavasszal, majd a nagy érdeklõdés miatt õsszel is sor került. Ezen három munkatársunk vett részt – az egyikük oktatóként is – és végezte el sikeresen. Ennek eredményeként bekerültek a szaktárca regiszterébe, illetve Európai Uniós Pályázati Szakértõi oklevelet kaptak. Hasznosítva a multiplikátor képzésben szerzett ismereteket és a saját tapasztalatokat mi magunk is szerveztünk pályázatkészítési tréningeket.

Cs.B.