Csonkáné Huszár Anita, a megyei rendõr-fõkapitányság bûnmegelõzési osztályának vezetõje tartott tájékoztatót hétfõ este a környei falugyûlésen. A szakember azokra az óvintézkedésekre hívta fel a jelenlévõk figyelmét, amelyekkel megelõzhetõk a különbözõ trükkös lopások, a betörések, hiszen a felmérések szerint egy betörõ 5 percig kockáztatja a lebukást. Azaz, ha megfelelõ védelmi eszközökkel szereljük fel otthonunkat, s azokat használjuk is, könnyedén elvehetjük a betöréstõl az elkövetõ kedvét. A tájékoztató aktualitását az adta, hogy az utóbbi idõben Környén is megszaporodtak a betöréses lopások, amelyek kellõ odafigyeléssel, elõvigyázatossággal megelõzhetõk lettek volna.
A bûnmegelõzési tanácsok után – szorosan a témához illeszkedve – Beke László polgármester Bene Zsoltnak adta át a szót. A tûzoltóként dolgozó fiatalember négy esztendeje költözött a településre, s úgy határozott, hogy megalapítja a Környei Polgárõr és Önkéntes Tûzoltó Egyesületet. A szervezet cégbírósági bejegyzése folyamatban van, s bár jelenleg még csak egy tucatnyi a tagság létszáma, bízik benne, hogy a bejegyzést követõen jelentõs számban csatlakoznak majd az egyesülethez.
A továbbiakban a falu polgármestere adott számot az eltelt esztendõ eseményeirõl, eredményeirõl. Beszámolójában a tavaly májusi-júniusi árvizet is kiemelte, ami a lakossági összefogásnak, a több napon át tartó védekezésnek köszönhetõen végül nem okozott jelentõs károkat. A csapadékvíz-elvezetõ árkoknál viszont komoly gond, hogy a mezõgazdasági területek vízelvezetõ rendszerei nincsenek kellõen karbantartva, vagy egyáltalán nem is léteznek. Így a szántóföldekrõl érkezõ sáros, iszapos vizet néhol képtelen elvezetni a település rendszere – ismertette a polgármester.
Bár a földrengés már ez év januárjában volt, Beke László tájékoztatója arra is kiterjedt. A környei polgármesteri hivatalban 110-en jelezték, hogy káruk keletkezett, 90%-uk rendelkezik biztosítással. A többieknek jó hír, hogy a tervek szerint lehetõség nyílik pályázat benyújtására a megyei önkormányzat „Segít a megye” alap forrásainak elnyerésére.
A tavaly lezárult fejlesztések közül a polgármesteri hivatal bõvítése, rekonstrukciója emelkedett ki, de – természetesen – a különbözõ intézményeket, utakat, járdaszakaszokat, közterületeket is érintették állagmegóvó, s jelentõsebb felújítások.
A külterületek fejlesztésére is jelentõs összegeket fordított tavaly a környei önkormányzat. Tagyospusztán több mint 18 millió forintos költségvetéssel épült meg a vízvezeték. Az alsótelepre 560 m hosszban, kétmilliós ráfordítással készült útfelújítás. Az irtáspusztai és tagyosi buszmegállók kétmillióból újultak meg, elkészült a Szentgyörgyre vezetõ útpadka javítása. Környebányán a közösségi ház mellett található útszakaszt újították fel, s valamennyi külterületen új játszótereket alakított ki az önkormányzat.
Az idei tervek közül prioritást élvez az új óvoda építésének elsõ 4 üteme, a mûvelõdési ház felújítása, illetve a tatai úti övárok kialakítása. A tatai úti övárok esetében az önkormányzat a vízjogi-létesítési engedély megszerzését követõen indíthatja el a szükséges kisajátítási eljárást, majd a beruházást. A három fejlesztés összege eléri a 400 millió forintot, s mint elhangzott, a település szeretné elkerülni a hitel felvételét.
A faluház zsúfolásig megtelt termében láthatóan mindenki az Irtáspusztán tervezett állattartásról, az azzal kapcsolatos híresztelésekrõl szeretett volna minél többet megtudni. Az eddigi eseményeket, engedélyeztetési eljárásokat Beke László, s Orlovits Tímea jegyzõ ismertette.
Ebbõl kiderült, hogy bár jelentõs építkezések folynak a sertéstelepen, mindegyik rendelkezik építési engedéllyel, mivel kiszolgáló létesítményekrõl van szó. Az is elhangzott, hogy a lakóépületek közelsége miatt az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség legutóbbi határozatában kimondta: a 2 ezer darabot jelentõsen meghaladó állattartó telep megvalósítására nem adható egységes környezethasználati engedély, s a felügyelõség várhatóan még azt a 2008-ban kiadott engedélyét is visszavonja, mely 26 istállóra, évi 3 turnusra, s 25 ezer férõhelyes kapacitásra szólt.
A község jegyzõje a tájékoztató során leszögezte: a környei önkormányzat azon építési engedélykérelmeket, melyek rendelkeznek valamennyi szakhatósági hozzájárulással, s megfelelnek Környe rendezési tervének, nem utasíthatja el. Ugyanakkor az építési engedély nem azonos a használatba vételi engedéllyel, s nem jogosítja fel a sertéstelep tulajdonosát az állattartásra, melyhez más hatóságok eljárása, s jóváhagyása szükséges.
Több hozzászóló a tervezett, százezres nagyságrendû sertéstartás kapcsán keletkezõ hígtrágya kihelyezése ellen emelte fel a szavát. Elhangzott, hogy a Jókai utca, s mellette a Somlói út, Rákóczi utca vége a legveszélyeztetettebb, mivel magas a talajvíz, s ha arra a területre érkezik a hígtrágya, elönti a kutakat, pincéket, egyszóval „trágyadombon” fognak élni. Azt is elmondták, hogy véleményük szerint a környei tavon keresztül a trágya útja egyenesen vezet majd az Által-ér vízgyûjtõ területére.
Beke László azzal nyugtatta a megjelenteket, hogy ameddig a telep tulajdonosa nem rendelkezik a gyõri környezetvédelmi felügyelõség által kiadott környezethasználati engedéllyel a hizlaldákra, addig nem fenyeget az évi 90 ezer köbméter hígtrágya veszélye. A polgármester ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy azok a területek, amelyekre a kihelyezést tervezi a tulajdonos, környei, s környékbeli gazdák tulajdonában vannak.
Az önkormányzatnak nincs beleszólása abba, hogy a gazdák kivel, milyen haszonbérleti szerzõdést kötnek. Csak rajtuk múlik, hogy a holland tulajdonosnak rendelkezésére áll-e majd a szükséges 1700 hektárnyi terület – mondta el a polgármester, mire egy hölgy megjegyezte: a holland lefizethette a gazdákat. Csak szeretné tudni, hogy kik õk, s hol élnek? 
Forrás: Környe.P.H.