Az Országgyûlés 2004. december 20-án, az Országos Választási Bizottság pedig 2005. január 13-án bizonyította: Magyarország nem független, nem demokratikus és nem jogállam, így a jelenlegi hatalom megdöntése nem alkotmányellenes cselekedet, hanem az alkotmányos rend visszaállításának kötelessége.
A PAJZS Szövetség 2003. szeptember 29-én beadvánnyal fordult az Országos Választási Bizottsághoz, kérve egy aláírásgyûjtõ ív hitelesítését, amely az EU Alkotmány népszavazással történõ ratifikálását kezdeményezte. Az OVB megtagadta a hitelesítést [122/2003. (X. 27) OVB] arra hivatkozva, hogy a ratifikálás a Parlament hatáskörébe tartozik. A határozattal szemben az elõterjesztõ kifogást nyújtott be az Alkotmánybírósághoz 2003. november 6-án.
Az Alkotmánybíróság soronkívüli eljárásban (a kifogás benyújtását követõ 13 hónap múlva!) 2004. december 13-án tárgyalta a kifogást és elfogadva a kifogásoló PAJZS Szövetség jogértelmezését, és a 986/H/2004. AB határozattal [kihirdetve az 58/2004. (XII. 14.) AB határozattal] megsemmisítette az OVB határozatát, és új eljárásra utasította azt.
A Magyar Köztársaság Országgyûlésének napirendje szerint azon a napon (2004. december 13-án) szándékozott megerõsíteni (ratifikálni) Gyurcsány Ferenc és Kovács László aláírását az EU Alkotmány elfogadásáról, amikor az Alkotmánybíróság meghozta határozatát a népszavazás megvalósíthatóságáról.
Amennyiben a napirend szerint hozta volna meg az Országgyûlés az EU Alkotmány ratifikálásáról szóló határozatot, az Alkotmánybíróság határozatában foglalt jogértelmezés nem érvényesülhetett volna, visszaható hatálya miatt.
Itt került kavics a fogaskerekek közé: az Országgyûlés határozatképtelenség miatt nem tudta december 13-án meghozni határozatát, csak december 20-án [kihirdetve a Köztársasági elnök aláírásával 133/2004. (XII. 23.) OGY határozatszám alatt]. Ezzel az országgyûlési határozat alkotmányellenessége egyértelmû, hiszen az Alkotmánybíróságnak az adott ügyben népszavazást lehetõvé tevõ jogértelmezõ határozata az országgyûlési határozat elõtt jött létre.
Ezt az alkotmányellenességet (és saját jogértelmezés-hibájának korrigálását) lett volna módja 2005. január 13-i ülésén az Országos Választási Bizottságnak helyrehoznia azzal, hogy az Alkotmánybíróság határozatának megfelelõen hitelesíti a 2003. szeptember 29-én benyújtott aláírási ívet, lehetõvé téve a hatályos jogszabályok szerint a választók közvetlen hatalomgyakorlásának érvényesülését az ország jövõjét alapvetõen meghatározó ügyben.
Az Országos Választási Bizottság ismét jogellenesen járt el, amikor ismét megtagadta az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését.
A december 13-a helyett december 20-án hozott Országgyûlési határozat az a kavics, ami a hatalmat mûködtetõ fogaskerekek közé kerülve a demokrácia helyett a nyílt diktatúra mûködésének tényét bizonyítja mindenki számára, mert annak tanúsága, hogy a Magyar Köztársaság Országgyûlése és az Országos Választási Bizottság mûködése egységben alkotmányellenes. Az EU Alkotmány ratifikálása után Magyarország nem független állam!
Az Országgyûlés alkotmányellenes határozatot hozott, amely – az OVB segédletével – megfosztotta a választókat a demokratikus, közvetlen hatalomgyakorlás lehetõségétõl.
A jogállamiság legfõbb biztosítéka az Alkotmánybíróság lenne, melynek tevékenysége feleslegessé vált, hiszen a legfõbb államhatalmi szerv sem tartja azokat tiszteletben.
Mindezek alapján megállapítható, hogy Magyarországon az alkotmányosság legfontosabb jellemzõje megszûnt mûködni (Alkotmány a 2. § (1) bekezdés így fogalmaz: „A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”).
Ezzel a jelenlegi Parlament és Kormány illegitimmé vált, hiszen tevékenysége a hatalom erõszakos gyakorlására és kizárólagos birtoklására irányul.
Következésképpen érvényesíteni kell a „ius resistendi et contradiscendi” elvet, a Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint, ami alapján minden magyar ember jogosult és köteles fellépni a diktatórikus hatalomgyakorlás megszûntetésére.
(Alkotmány 2. § (3) bekezdés: „Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erõszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetõleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.”) A törvénytelenség megszûntetésére minden eszköz törvényes.
Kelt Szegeden, 2005. január 14-én.
Tisztelettel: dr. Halász József
30/616-3894