Egyre közelebb a kitûzött célokhoz
A Dunántúl csendes, de nagy múltú városkája Devecser. Az ember legrégebbi elõkerült nyomai több, mint négyezer évesek, melyek nem csak a mai város területérõl, hanem annak határából, elszórtan kerültek elõ. Ezek az emlékek tanúskodnak arról, hogy már a régi idõk emberei is felismerték a terület elõnyös földrajzi tulajdonságait, és alkalmasnak találták faluhelyek, késõbb szervezett város kialakítására.
A középkorban emelkedett ki a település a névtelenségbõl. Hírét – és nevét is a Pécz nemzetség egyik nemesi családjának köszönheti, a feudalizmusban megbecsülésnek örvendõ Devecseri család birtoka volt. Ez a család építtette fel a dunántúli fõkapitányság végvári rendszerének egyik kiemelkedõ várát, mely a késõbbiek során a Nádasdy majd az Esterházy családokhoz került.
Saját korában is jelentõs volt a vár körül kialakult város élete mind gazdasági, mind kereskedelmi szempontból. A kereskedelem virágzását a domborzati viszonyok miatt kialakult útvonalak segítették, mely a céhek sokrétû tevékenységével együtt Devecsert a térség központjává emelte, s ez a késõbbiekben mezõvárosi ranghoz vezetett. Napjainkra megvalósultak a városban az alapvetõ közmûvek, megoldották a kilencvenes évek elején még napi gondokat okozó szennyvíz-problémát. bevezették a telefont és a gázt is, hamarosan a csatornázás is elkészül.
A város vezetésének – élen Holczinger László polgármesterrel – azonban újabb és újabb akadályokkal kell szembenézniük. Sajnos továbbra is foglalkozniuk kell a munkanélküliséggel, a roma lakosok szociális és közoktatási helyzetének javításával. Az elkövetkezõ években is kiemelt feladat a munkahelyteremtés, az önkormányzat ingatlanjainak ésszerû és gazdaságos kezelése, új üzemek létesítése, magánbefektetõk „betelepítése”.
A munkanélküliek egy részének bizonyos megélhetési lehetõséget jelent a városban sajnos nagyon elterjedt „lomizás”. Ez azt jelenti, hogy nyugati országokban lomtalanításkor kitett használt cikkeket ezek az emberek összegyûjtik, hazaszállítják és itthon megpróbálják értékesíteni. Ez nem csak a gazdaságnak árt, hanem közvetlenül és közvetve a városnak, és azt se felejtsük el, hogy ez a tevékenység illegális.
Az önkormányzat fejlesztési elképzelései magukban foglalják a belváros utcaképének rehabilitációját, a központi részek sétálóutcává alakítását ezekrõl a területekrõl a személygépjármû-forgalom kitiltását. A cél az, hogy Devecser felkészülten csatlakozzon az európai városok sorába gazdasági, közéleti és kulturális szempontból is.
Az elkövetkezõ évek szorgos munkájával a gondok azonban megoldhatók. Remélhetõleg Devecser egy értékes történelmi múlttal rendelkezõ, jól mûködõ, hangulatos dunántúli kisváros nyugodt életét élheti tovább.