Ajka életének és fejlõdésének számunkra legkedvesebb momentumai, hogy a régi munkásszolidaritás napjainkban is érezhetõ az ajkaiak között, és hogy a városban, amelyet pár éve még a „piszkos tizenkettõ” között emlegettek, mára fontossá vált, hogy a környezet védelme érdekében mit tehetnénk/tehetnének még. Hosszú volt az idáig vezetõ út, de szerencsére a régi idõk erkölcseibõl az összefogás, és az egymás segítése megmaradt Ajka polgáraiban.

A rendszerváltással az egész város ipari struktúrája összeomlott, megközelítõleg három és félezer ember maradt munka nélkül. Új irányt kell adnunk Ajka fejlesztésének, ami lehetõvé teszi, hogy regionális szinten újra vezetõ szerepbe kerüljünk. Ennek érdekében sok olyan intézkedést kellett meghoznunk, amelyek nem arattak közönségsikert, ám elengedhetetlennek bizonyultak ahhoz, hogy ki tudjunk lábalni a nehézipar és bányászat megszûnése miatti kilátástalan helyzetbõl.

Tavaly átszerveztük a nagy elosztórendszereket, az egészségügyet, a kultúrát, az oktatást. Veszprém me-gyében tizenkét államilag finanszírozott kórház mûködik, ez a központi finanszírozás nézõpontjából sok. A problémára megyei szinten sem született megoldás, így a városokban maradt a „lehetõség”. Kórházunk, mint minden magyar egészségügyi intézmény gazdasági gondokkal, illetve orvoshiánnyal küszködött. Dr. Nyári Ildikó szakértõ igazgatása mellett intézményi integrációt hajtottak végre, amelynek lényege, hogy a szakrendeléseket a fõ egységbe telepítették, ezáltal teljesebb lett a helykihasználás és nõtt az egészségügy költséghatékonysága.

Az oktatás területén sajnos azért kellett intézkednünk, mert egyre kevesebb a gyerek, kevesebb elsõ osztály indul. Az elmúlt évtized alatt tíz osztály maradt el. Az iskolabezárások helyett, szintén a költséghatékonyság növelése érdekében inkább „összeszerveztük” a külsõ kerületek iskoláit a belvárosiakkal. Így nem a gyerekeknek kell minden nap utazniuk, hiszen a peremkerületi lakóhelyükhöz közeli intézmény megmaradt, hanem a tanárok érkeznek arra a helyszínre, amelyen éppen órájuk van. Ugyan még csak a mostani tanév volt az elsõ ebben a formában, de az elsõ fél évben máris tizenkilencmillió forintot sikerült megtakarítanunk, amit természetesen az oktatásügybe „forgattunk vissza”.

Alapfilozófiánk, hogy igyekszünk a folyamatok élére állni, nem pedig azok után kullogni. Az elmúlt években – az uniós gondolatokkal összhangban – mi is elõtérbe helyeztük a kistérségi együttmûködést. Devecser városával és többtucatnyi környezõ településsel fogtunk össze azért, hogy kistérségünk a lehetõségeket maximálisan kihasználva fejlõdhessen. Az összefogás szervezeti keretét az Új Atlantisz Kistérségi Társulás jelenti, ami elsõ lépésként pályázatokkal és részletes igényfelméréssel foglalkozik. Ajka városa a társulás munkájához a kommunikációs oldalt is igyekszik biztosítani és bõvíteni televízió-csatornával és térségi lap kiadásával, hiszen a közös munka és a jó eredmények alapja az információáramlás tökéletes mûködése.

Az idei év terveirõl egyelõre annyit, hogy tovább folytatjuk minden megkezdett programunkat. Így a lakásépítést, a munkahelyteremtést, a panellakások felújítását, a városrészek közmûvesítését, megkezdjük például Padragkút csatornázását, és ha már ott felbontottuk a burkolatot, az egész föld alatti infrastruktúrát rendbe hozzuk, majd a felszínt is megújítjuk. 2005. egyébként az utak éve lesz, terveink szerint új körforgalmakat adunk át, kiszélesítjük a 8. sz. fõútról a városba vezetõ szakaszt, felújítunk, korszerûsítünk, szépítünk.

Az elmúlt években felépítettük a város életének, mindennapjainak új vázát, mozgásba hoztuk a várost, mostantól azon dolgozunk, hogy ez a mozgás megállíthatatlan lendületté gyorsuljon, s a váz mentén tartós és erõs falakat húzzunk fel.