Kutatás – tehetség – siker
Dr. Ujvári Sándor szurkolt tanítványainak. Az elsõ forduló 4:4 arányú továbbjutása páratlan eredmény Fehérvárnak és a Lánczos Kornél Gimnáziumnak. A tanár úr így idézi föl az eseményeket:
– A második fordulóban az elsõ helyezés mellett a kiadható nagydíjat is megszereztük, míg a másik csoportból Emil hozta el a legmagasabb elismerést. Róla gondoltam, hogy nyerni fog, hisz évek óta dolgozik a témáján, a másik két rangos díjra nem mertem gondolni. Amióta van ilyen verseny, szinte mindig rá lehet venni valakit a kutatásra. A lányok, remélem, jövõre megint indulnak, s jelentkezett egy elsõs érdeklõdõ is. Szóval: folytatjuk. Az elsõk 20, a nagydíjasok 30 felvételi pontot és 50.000 forintot kaptak, valamint lehetõséget arra, hogy pályázzanak a Nobel-díj átadó ünnepségén való részvételre.
Nyerki Emil az erõs mágneses tér növényekre gyakorolt hatásának vizsgálatáért kapott NAGYDÍJ-at. A következõket mondta:
– Ezzel az elõkezeléssel a növények gyorsabban fejlõdnek, ellenállóbbak a faggyal és a szárazsággal szemben, a dísznövényeken több virág jelent meg. A haszonnövényeknél nagyobb terméshozamra számítunk. A biológiához egy konferencián megismert társam – Papp Tibor, PE Georgikon – ért, én (ahogy mondani szoktuk egymás közt) minden máshoz. Meggyõzõdésem, hogy a határterületeken lehet fantasztikus eredményt elérni. Mérnök beállítottságú vagyok, ezért a Szegedi Tudományegyetem molekuláris bionika szakán sejtbiológiával, lézerfizikával, s ezek segédtudományaival foglalkoznék. A kutatásunk hozott közel ehhez az interdiszciplináris ághoz.
Viola Hajnalka Virtuális optikai elemek készítése holografikus úton címmel adott be pályázatot. Egy lencseként viselkedõ hologramot készített. Ezzel az országos versenyen második helyezést ért el.
Drávai Tamás: Elektromechanikus kézmodell (manipulátor) tervezése és építése munkájával nyert NAGYDÍJ-at.
– Végy mûanyagot, egy motort, horgászzsinórt, relét, tartsd be az atyai útmutatásokat a csavarok rögzítésének megoldásában, s kész a mû! A hobbi szintrõl Ujvári tanár úr lendített át a kutatás irányába – meséli Tamás. Nagyon izgatnak a mechanikus gépek. Hogy ez a szerkezet, amivel tárgyakat lehet megfogni, az orvostudományban hasznosul vagy a gépjármûgyártásban, még nem tudom, de nem állok meg a fejlesztésben. Talán az lenne az igazi, ha a kézszerkezetet agyi mûködéssel lehetne mozgatni, hisz ez új életminõséget adhat a végtagsérülteknek.
Papp Eszter modellkedik, rádiózik, mellesleg kitûnõ tanuló. Elsõdíjas pályázata: Atomi erõ mikroszkóp modell készítése és hitelesítése.
– A Lánczos Kornél Fizikaversenyen még egy elég primitív szökõkúttal indultam – idézi föl a múltat -. Utána egyre kisebb részekkel foglalkoztam. Sukorón radioaktivitást vizsgáltam a gránittömböknél. Tanár úr említette a versenyt – ez az elsõ ilyen szereplésem, s elsõ lettem! A mikroszkópomat a sejtek vizsgálatához tudják használni. A francia feltaláló szakcikke alapján kezdtem az építésbe, ami magának a mikroszkóp mûködésének megértésében is segített. Az amúgy aprólékos munkát nehezítette, hogy több alkatrészt külföldrõl kellett meghozni, s nem minden alakult úgy, ahogy a leírás szerint kellett volna – tehát köztes fejlesztésekre volt szükség. Most tizenegyedikes vagyok. Egy pontosabb mérõmûszert szeretnék az iskolámnak ott hagyni, mire végzek. Utána az ELTE biofizika szakára jelentkezem. Oda az vonz, hogy már most meghívtak egy olyan sejtkutató programba, ami a gyulladásokat csökkentõ gyógyszerek innovációjában segít. Mi lesz velem tíz év múlva? Remélem, a saját Nobel-díj átadásomra megyek.
Dr. Göde Andrea