Ercsi Fejér megye északi csücskében, a Duna jobb partján he-lyezkedik el. A város állandó népességének száma 8. 364 fõ, melybõl 527 fõ a várost két oldalról közre fogó külterületen él.  A 6-os számú fõközlekedési út keresztül szeli a várost, nyugati irányban Ráckeresztúr irányában közúti összeköttetése van a 7-es számú fõúttal és az M7-es autópályával. Átlagos vonzáskörzete: hét település (Ráckeresztúr, Martonvásár, Tordas, Iváncsa, Besnyõ, Beloiannisz, Adony).

Történelem
Mezõvárosi címet kapott 1638 és 1871 között két alkalommal. 1970-ben nagyközségi rangot kapott, a 2000. évben pedig várossá vált. A cukorgyár 1912 évi felépítésével a környék ipari központjává vált, majd 1998-as megszûnése után az ipari parkot különbözõ kft-k, kisebb vállalkozások hasznosítják. Megtörtént a város teljes infrastruktúrájának, vízhálózatának, csatornahálózatának kiépítése, a lakosság gázzal, illetve EWSD digitális telefonhálózattal való ellátása. A gazdasági életben, a régióban betöltött központi szerepét a privatizáció után sem vesztette el. Fontos térségi szerepet lát el az Eötvös József Általános Iskola zeneiskolájával, a Kossuth Lajos Általános Iskola gyógypedagógiai oktatásával, a sportcsarnok nemzetközi méretû küzdõterével valamint tanmedencéjével, a 400 fõs színházteremmel rendelkezõ Eötvös József Mûvelõdési Ház jól ellátott 22.000 kötetes könyvtárával, színvonalas változatos rendezvényeivel. A nagyközönség számára 1992-ben megnyitott Helyõrségi Klubban a közmûvelõdési tevékenység mellett jelentõs a 24000 kötetes mûszaki szakkönyvtár. Négy óvodája az óvodáskorúak teljes felvételét biztosítja. Az 1997-ben megnyílt Szociális Központ otthont ad a Családsegítõ Szolgálatnak, az Idõsek Klubbjának, az Idõsek Átmeneti Gondozóházának és a Házi Segítségnyújtásnak.

Térségi központ
Az 1990-ben elindított Eötvös Napok idején megrendezésre kerülõ kiállításokra, tudományos elõadásokra az érdeklõdõk az ország minden területérõl eljönnek. Ercsi üdülés-idegenforgalmi adottságai jók, a település fekvésének, valamint természeti és kulturális adottságainak köszönhetõen. Az ingatlanok, közmûvek nyilvántartása térinformatikai rendszerben történik, ahol a folyamatosan készülõ változásokat rögzítõ rajzi anyagot évente letárolják. A település kavicsterasza a megye talajvízben leggazdagabb területe. 22 parti szûrésû kútja szolgáltatja 9 település (Ercsi, Gárdony, Székesfehérvár, Velence, Iváncsa, Besnyõ, Beloiannisz, Százhalombatta, Dunaújváros) ivóvízszükségletének nagy részét.

Városrendezés
A valamikori mezõváros központja a Duna-parton helyezkedett el. Rendszeres kompjárat közlekedik óránként a Csepel-sziget (Szigetújfalu) és Ercsi között. Itt alakították ki az emlékparkot, ahol felállították az I. és II. világháborús emlékmûvet gondozott parki környezetben. Késõbbiekben a központ a római katolikus templom környékére helyezõdött át. Az itt található mûemlékvédelmi kategóriába tartozó építmények a római katolikus templom, a Római Katolikus Plébánia Fiúiskola, ezen kívül a polgármesteri hivatal épülete reprezentálják a régi városközpontot. Ezek az épületek és az azóta épült lakóházak megjelenésükkel, rendezettségükkel valamint a Templom téri dísztér kialakításával méltóságteljes térélményt nyújt. A Fõ utca reprezentatív útburkolatával, parkosításával már városias jellegû. Méltóképpen fogja össze a régi településrészt az újjal. A Tûztornyot a nagyközség geometriai központjában lámpával forgalomirányított útkeresztezõdéstõl kelet felé indulva érhetjük el. A Sportcsarnok nemzetközi méreteivel büszkesége a községnek. A mûvelõdési házzal szemben a nemrégen kialakított szépen parkosított Március 15. tér a Petõfi szoborral, távolabb a Hungária Biztosító irodaháza fogadja a látogatót. A mostani községközpont épületei méreteikkel, külsõ megjelenésükkel méltóak a városi ranghoz. A jelenlegi központtól a Duna-part irányába haladva az Eötvös utcában található az Eötvös Múzeum és a Helytörténeti Múzeum, valamint a Helyõrségi Csapatmúzeum. A központtól nincs messze az Egészségház épülete, elõtte parkkal, szoborral.