Székesfehérvár: eredmények – és tervezõ munka
A 2004-es évet, mint minden hazai város és település életében, Székesfehérváros is az Európai Uniós csatlakozás tette emlékezetessé – kezdet beszélgetésünket Warvasovszky Tihamér, Székesfehérvár polgármestere.
– Melyek voltak a 2004-es esztendõ legfontosabb eseményei ?
– A gazdasági élet dinamikus fejlõdésének köszönhetõen számos rangos eseményt idézhetek most fel. Ilyen a Székesfehérvári Logisztikai Központban felavatott régiós vámszolgálati hely, az idén átadott csarnokok, üzembõvítések. Nagy öröm, hatalmas sportsiker volt, hogy elsõ székesfehérváriként Vörös Zsuzsa olimpiai bajnok lett. A Királyi napok néptánc fesztivál színvonalas programja is nagy elõrelépést jelentett azon az úton, hogy igazi fesztiválvárossá váljunk. Részben ezekre az eredményekre, részben a történelmi múltunkra alapozva nyújtottunk be pályázatot az Európa Kulturális Fõvárosa’ 2010. címre, a „ Kézfogás a történelemmel” mottót választottuk. Kiemelten fontosnak tartjuk ezt, hiszen a kulturális fõváros cím elnyerése eddig valamennyi gyõztes város számára magasabb szintû fejlõdési pályát eredményezett. Sikerült tovább lépni a Nemzeti Emlékhely méltó kialakításában azzal, hogy a sokat vitatott védõtetõt lebontották. Folytattuk az Otthonteremtõ programot, átadtunk 258 lakást a Hübner András utcában, és még sorolhatnám tovább…
– Több nagy beruházás megvalósult, illetve elkezdõdött. Kérem, szóljon ezek hátterérõl!
– Megkezdõdött és 2005 de-cemberében befejezõdik a Vörösmarty Színház rekonstrukciója, a 4 milliárdos beruházási összegbõl 3,1 milliárd állami támogatás! A város közgyûlése döntött az új autóbusz-pályaudvar kialakításáról. Szerte a városban újabb 13 kilométer csatorna készült el 2004-ben. Ezek összértéke eléri az 1,1 milliárd forintot, természetesen a hozzá kapcsolódó útfelújítási, út-helyreállítási munkálatokkal együtt. Elkészült a 63-as elkerülõ Új Csóri úti körforgalmi csomópontja, teljes egészében 2005 novemberében veheti át az utazó közönség. A Székesfehérvárt nyugatról elkerülõ út – mint ismeretes –, a 63. sz. fõutat és a 8. sz. fõutat köti össze. A beruházás állami forrásból valósul meg, a közútfejlesztéshez szükséges területeket az önkormányzat biztosítja. Az elsõ ütem építése az Auchan csomóponttól a 7. sz. fõútig 2003 decemberére befejezõdött. A második ütem építése az Új Csóri úti végcsomópontig jelenleg folyik. Évtizedek óta nagy problémát jelentett a városon áthaladó teherforgalom, ezért nagy jelentõségû az elkerülõ út. A felépült és átadásra került 258 lakás mellett megkezdõdött 98 önkormányzati és állami támogatással megvalósuló szociális bérlakás építése a Hübner András utcában. Ezeket az otthonokat 2005-ben átadjuk.
– Összességében milyennek látja az elmúlt évet?
– Az európai uniós csatlakozás évében, a már megszokott elvárások mellett, az új gazdasági környezetbe való beilleszkedés nagy kihívás volt. Azt gondolom, a gazdaság olyan, mint a ház alapja. Így épít Székesfehérvár a gazdasági élet szereplõire, és tévedés ne essék, itt nem csak a multinacionális cégekre gondolok. Azt hiszem, 2004 végre elhozta a látványos fejlõdés idõszakát a székesfehérvári vállalkozások részére is. Példaként az Alba Glas és a Cerbona új csarnoképületeit vagy a Sóstói Ipari Parkban megnyílt fémipari áruházat tudom felhozni. Emellett természetesen nagyon örülök annak, hogy több más nagy cég is a bõvítéssel megvalósított fejlõdés útját követi, hiszen a Denso csaknem kétszeresére bõvítette mûködési területét, a Philips és a Gyõri Keksz pedig új termelési tevékenységeket hozott a már mûködõ székesfehérvári üzemeibe. 2004 a kistérségi együttmûködés tekintetében is jelentõs változásokat hozott. Létrehoztuk a Kistérségi Fejlesztési Tanácsot, amelyben 18 település közösen indulhat pályázatokon. Egy pár hete érkezett a hír: a gazdasági versenyképesség operatív program keretén belül informatikai fejlesztésre nyertünk 300 millió forintot. Ebbõl az e-önkormányzat megteremtésére és az elektronikus ügyiratkezelési rendszer kidolgozására is lehetõség nyílik, amellyel Székesfehérvár a térség informatikai szolgáltatójává szeretne válni.
Évek óta kiemelt célunk a csapadék- és szennyvízhálózat továbbépítése. Nincs olyan városrész, ahol ne folytak volna már ilyen munkálatok, és természetesen ezt folytatjuk az elkövetkezõ években is. Pályázati alapot hoztunk létre a 2004-es költségvetésben, ami nem csak az önkormányzat, hanem a város érdekében feladatot megvalósító civil szervezetek és az intézmények számára is jelentõs lehetõséget nyújtott. A rögzülõ régióhatárokon belül írásban is megerõsítést nyert: Székesfehérvárt a régiót alkotó megyék és megyei jogú városok elismerik a Közép-dunántúli Régió központjaként. A napokban publikálta elemzését az angol CEBR (Centre for Economics and Business Research), amely 223 területi egység adottságait elemezte. Itt a Közép-dunántúli Régió szerepel a negyedik helyen, Prága, Közép-Magyarország és Pozsony után. Azt hiszem, ez egy olyan adat, olyan tény, amely a régió számára büszkeséget és újabb erõt adhat a további közös munkához.
– A 2005-ös tervek?
– A költségvetés tervezésének idõszaka zajlik. Takarékos költségvetést állítunk össze, amely azonban biztosítja a közalkalmazotti bérfejlesztéseket, a fejlesztések folytatását, a buszpályaudvar felújításához szükséges önkormányzati forrásokat és, a mûködtetésen túl, a pályázatok benyújtásához szükséges önrészeket is.
2004-ben elfogadtuk a város rövidtávú gazdasági programját, ami két évre 300 feladatot határoz meg. Természetesen a programban 2005-re vonatkozó részeket végre fogjuk idén hajtani. Ennek értelmében a városban élõk életminõségének javítása kiemelt cél. Ezt a szolgáltatások terén, elsõsorban az oktatási és kulturális intézményhálózat mûködtetésében kell biztosítani. A város továbbra is ugyanakkora képzési rendszerrel tervez, melyben az önkormányzat nemcsak a versenyképes tudást biztosítja, hanem például a tankönyvtámogatás és az iskolatej-program keretében a mindennapok biztonságáért is tenni akar. Több mint 22 ezer gyermek képzését bízták ránk a székesfehérvári és a környezõ településeken élõ családok. Azt hiszem, elmondható tehát, hogy igazi iskolaváros vagyunk. Ha a kialakított partnerségben Székesfehérvár, a régió többi városával együtt tovább erõsödne, és ha a KSH, a tavalyi évhez hasonlóan, 2005 szeptemberében is a legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlõdõ kistérségek között tartja majd számon a Székesfehérvár vezette kistérséget, akkor igazán boldogok és büszkék lehetünk. Addig pedig napról napra tesszük a dolgunkat, hogy e célokat elérjük.