Justicia tanácsai
Amint arról már szót ejtettünk, a Kbt. eltérõ szabályokat az ún. klasszikus ajánlatkérõi kör alanyaira (általános közbeszerzési eljárás), illetve a vízügyi, az energia-, a közlekedési és az elektronikus hírközlési, valamint a postai ágazatokban mûködõ egyes szervezetekre vonatkozóan (különös közbeszerzési eljárás).
Nem csak az ajánlatkérõk jellege, tevékenysége szerint, hanem a közbeszerzés becsült értéke szerint is változnak az alkalmazandó rendelkezések. Ennek a különbségtételnek köszönhetõen beszélhetünk nemzeti értékhatárok alatti értékû, nemzeti értékhatárokat elérõ értékû és közösségi értékhatárokat elérõ értékû közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezésekrõl.
A szabályok meghatározása során a kiindulópontot a közösségi értékhatárokat elérõ értékû általános közbeszerzésre vonatkozó rendelkezések jelentik. Mivel a szabályozási alapot a legjelentõsebb értékû eljárások képezik, a további típusokat a jogalkotó ahhoz viszonyítva határozta meg. A szabályozás módja szerint tehát, az ún. közösségi szintû eljárási részletszabályok a késõbbiekben már nem kerülnek megismétlésre, hanem a szövegezés már csak visszautal a törvény elején lefektetett közösségi szabályokra.
Az egyes értékhatárok között a Kbt. különbözõ eljárásfajtákat határoz meg, amelyek közül a legfontosabbak a nyílt, a meghívásos és tárgyalásos eljárás. A nyílt eljárás olyan közbeszerzési eljárás, amelynek során bárki ajánlatot tehet az ajánlatkérõ felhívása alapján.
Az ajánlatok értékelése során az ajánlatkérõ elsõdlegesen megállapítja azt, hogy mely ajánlatkérõ minõsül alkalmasnak a közbeszerzés tárgyát illetõen, ennek körében vizsgálja az ajánlattevõ pénzügyi, gazdasági, illetõleg mûszaki és szakmai körülményeit illetõleg hogy az ajánlatkérõ kizáró okok alá nem tartozik-e. A meghívásos eljárás szintén általánosan alkalmazható eljárási forma, melynek keretében az ajánlatkérõ által kiválasztott (meghívott) ajánlattevõk tehetnek ajánlatot.
A meghívásos eljárás részvételi és ajánlattételi szakaszból áll, a részvételi szakasz célja, hogy az eljárás szempontjából alkalmas ajánlattevõk kerüljenek kiválasztásra, akik ezt követõen az ajánlatkérõtõl ajánlati felhívást kapnak, amely kapcsán konkrét ajánlatukat az ajánlatkérõhöz eljuttathatják. A tárgyalásos eljárásnak két változatát különbözteti meg a Kbt. A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás a meghívásos eljáráshoz hasonlóan két szakaszból áll, az elsõ szakasz szintén részvételi szakasz.
A második szakasz az ajánlattételi szakasz, ennek során az ajánlatkérõ és az ajánlattevõ felek egymással tárgyalnak, a minél alacsonyabb ellenérték, illetõleg az ajánlatkérõre nézve minél kedvezõbb feltételek elérése céljából. A tárgyalásos eljárást egyébként csak különleges esetekben lehet alkalmazni abban a körben, amelyet a Kbt. elõír, így tipikusan, ha a korábban lefolytatott nyílt, vagy meghívásos eljárás eredménytelenül zárul. A hirdetmény közzététele nélkül indult tárgyalásos eljárás – mint ahogy azt a neve is mutatja – egyetlen szakaszból, az ajánlattételi szakaszból áll.
A nemzeti értékhatárokat el nem érõ közbeszerzések az úgynevezett egyszerû közbeszerzési eljárás keretébe tartoznak. Tekintettel arra, hogy az erre az eljárásra alkalmazandó értékhatárok rendkívül alacsonyak (árubeszerzés és szolgáltatás esetében 2 millió forinttól, építési beruházás esetén 10 millió forinttól kell a szabályokat alkalmazni), így ezen eljárási forma ismerete és alkalmazása nélkülözhetetlen a klasszikus ajánlatkérõk számára.