Az Elõzetes Regionális Fejlesztési Program megvalósulása a Közép-Dunántúli Régióban
A 2001. évet megelõzõen Magyarország 3 elmaradott régiója (Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Dél-Dunántúl) gazdasági-szociális hátrányaik csökkentéséhez és felzárkóztatásuk elõsegítéséhez támogatást kaptak az Európai Uniótól. Ezt az úgynevezett Elõcsatlakozási forrást PHARE Alapnak ismerte meg az ország.
Még ebben az évben a kormány felismerte, hogy a további 4 statisztikai régió sem maradhat regionális pályázati lehetõség nélkül, mert pályázati gyakorlat hiányában a fejlettebb közép-magyarországi és dunántúli régiók biztosan nem lesznek képesek az EU-hoz történõ csatlakozás után EU-s pályázatokra sikerrel pályázni, és azokat sikerrel végrehajtani.
E gondolatok alapján a kormány minisztériumi forrásokat irányított a régiókhoz, azzal a céllal, hogy a fejlettebb régiók szereplõi is pályázati gyakorlatot szerezzenek, akárcsak a Phare-programokat felhasználó régiók. E pályázati lehetõség az Elõzetes Regionális Fejlesztési Program nevet kapta. A forrást a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési, az Oktatási, a Szociális és Családügyi valamint a Gazdasági Minisztérium biztosította. Eredetileg a kormányzati szándék szerint egy 3 éves támogatási rendszer mûködtetése volt a cél, mely évrõl évre egyre bõvülõ forrással támogathatta volna a régiók fejlesztését. A tervezett összeg összesen mintegy 4,4 Mrd Ft volt. Sajnálatos módon azonban csak az elsõ két évi lehetõségekkel élhettünk, a 3. évi forrást más célokra használták fel az alábbiak szerint:
A pályázatokat a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács írta ki, a lebonyolítója a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. szakemberei voltak. Az ERFP végrehajtása keretében évente meghirdetett pályázatokon elnyerhetõ támogatás formája kizárólag vissza nem térítendõ támogatás volt.
Az ERFP a 2001. és 2002-es évben meghirdetett pályázati lehetõségei:
Ipari integrációk támogatása
Cél: kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása, és a nagyvállalatokhoz való termelési, innovációs kapcsolódásuk erõsítése.
Innovációs infrastruktúra és menedzsment fejlesztése
Célok:
• a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó intézmények infrastruktúrája erõsítése;
• az ipari parkok, logisztikai központok, innovációs központok közötti együttmûködés erõsítése, regionális hálózatok megteremtése;
• a kis- és középvállalkozások közötti együttmûködés fejlesztése.
A turizmus megújítása
Célok:
• új típusú, regionális szemléletû, célirányos tájékoztató anyagok elõállításának ösztönzése;
• a turizmus feltételeinek javítása, célpiacok vagy célcsoportok igényeit kielégítõ, innovatív termékkör kialakítása;
• a termékek bevezetéséhez szükséges infrastrukturális és humán erõforrás hátterének megteremtése.
A gazdaság igényeihez igazodó képzési programok támogatása, humán erõforrás fejlesztése
Célok:
• A gazdaság és a képzés közti információáramlás és koordináció erõsödése;
• A gazdaság igényeihez igazodó képzési formák és tartalmak megjelenésének és elterjedésének elõsegítése;
• a régió képzési és gazdasági szférája közötti kapcsolatok erõsödjenek, elõsegítve ezáltal a folyamatos együttmûködést;
• az intézményi munka minõségi feltételeinek javítása;
• a K+F-el foglalkozó felsõoktatási és kutató intézmények infrastruktúrája erõsödjék.
Környezeti állapotot javító fejlesztések és szemléletformáló tevékenységek ösztönzése, vonzóbb településképek kialakítása
Célok: A lakosság életkörülményeinek javítása vonzóbb településképek kialakításával.
• a környezet minõségének javítása, az infrastrukturális feltételek megteremtése;
• a zöldfelületek növelése, felújítása;
• mûemlék és mûemlék jellegû épületek felmérése és felújítási terveinek elkészítése.
Felkészítés az információs társadalomra, információs és kommunikációs kultúra fejlesztése
Célok: Annak elõmozdítása, hogy a régióban a valóságos igényeken alapuló, interaktív, integrált információs lánc alakuljon ki a gazdaság és területfejlesztés szereplõi között.
Egységes régió, sikeres csatlakozás
Célok: A régió felkészítése a Strukturális Alapok forrásainak fogadására.
• tananyagfejlesztés (tankönyv, jegyzetek, távoktatási anyagok, stb.);
• képzési programok elõkészítése és megrendezése;
• PR akciók a régió-identitástudat elmélyítése érdekében;
• kiadványok, bemutató és tájékoztató anyagok (brosúrák, video kazetták, stb.) elõállítását;
• internetes honlapok létrehozását;
• új médiaanyagok és programok kialakítását (TV-, rádióprogramok, cikksorozat, különszámok, stb.) annak érdekében, hogy erõsítsék a régión belül a régióval való azonosulást és bõvítsék a régióról rendelkezésre álló tudás és információ mértékét.
A legsikeresebb pályázatok a környezeti állapotot javító fejlesztések és szemléletformáló tevékenységek ösztönzése, vonzóbb településképek kialakítása címû komponensbõl kerültek ki, melyek során több település buszmegállókat, játszótereket készített. Több projekt szólt zöldfelület-növelésrõl, mûemlék jellegû épületek felmérése és felújítási terveinek elkészítésérõl. E program keretében készült el több település, kistérség, vállalkozás tájékoztató anyaga, internetes honlapja, képzési programjai elõkészítése és megrendezése.
Az Elõzetes Regionális Fejlesztési Programot záró konferenciát 2005.1.18-án Tatabányán szervezete a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht., melyen a nyertes pályázók a fent említett mintaprojekteket is bemutatták.
Általános vélemény, a pályázók részérõl, hogy több ilyen jellegû pályázati lehetõségre lenne igény, ahol a kistelepülések, vállalkozások kis ráfordítással szebbé tudják tenni a környezetüket, beruházásokat hajthatnak végre, elkészíthetik a további nagyobb összegû pályázatokhoz elengedhetetlen terveket.