Stratégiák és tervek a jövõ építésére

Térségközponti szerepben

Aba azért kezdeményezte, hogy várossá nyilvánítsák, mert a várossá válás folyamatában számos területen elérte vagy meghaladta a követelményeket, miközben olyan jövõképet és stratégiát dolgozott ki, hogy az információs korban intelligens várossá váljon. Már 2002-ben elkészült erre a stratégiája, és azóta, a tudásalapú modernizáció és urbanizáció egyik magyarországi példájává vált.
A település a Dél Kapuja, avagy Fejér megye déli részének bejárata, Székesfehérvár szomszédságában az egyik fontos agglomerációs terület. A város közlekedésforgalmi helyzete jó, hiszen a 63-as fõközlekedési út mentén fekszik. Könnyen megközelíthetõ Székesfehérvárról és könnyen be lehet menni a megyeszékhelyre, illetve gyorsan elérhetõ Dél-Magyarország is.
Az utóbbi tíz évben az egykori agglomeráció gazdaságilag és kulturálisan egyaránt megerõsödött. Aba földrajzi helyzete és gyorsan növekvõ társadalmi-gazdasági szervezõ ereje miatt már régen városhoz méltó feladatokat lát el. A várossá válás útján tehát fontos volt megfogalmazni Aba térségközponti szerepeit és természetesen meglévõ és tervezett városi funkcióit is.

Az intelligens várossá válás stratégiája

Aba Nagyközség Önkormányzata még 2002-ben fogadta el Aba Nagyközség Intelligens Várossá Válásának Stratégiáját, az elmúlt 10 évben e stratégia mentén hajtották végre fejlesztéseiket annak érdekében, hogy Aba és térségének hátrányos helyzetén változtatni tudjanak.
A hátrányos helyzetû Sárvíz Kistérség központjaként az elmúlt években több térségi feladatokat ellátó intézményt hoztak létre, illetve létrejöttükben közremûködtek. (Okmányiroda; Sárvíz Többcélú Kistérségi Társulás Munkaszervezete; Falugazdász Szolgálat; Sárvíz Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ; Sárvíz Kistérségi Központi Orvosi Ügyelet; Gazdasági Információs Szolgálat; E.ON Ügyfélszolgálat; Sárvíz Nonprofit Kft.; Leader Iroda; Gimnázium; Pedagógiai Szakszolgálat; Családi Napközi; Sárvíz Kistérségi Járóbeteg-szakellátó Központ (2014-tõl ); Mentõállomás (2014-tõl); Járási hivatali kirendeltség; Kormányablak (2014-tõl).

A Dél Kapuja program

A közösség több mint 7 milliárd forinttal gyarapodott, a támogatások értéke meghaladta a 4 milliárd forintot. A külsõ befektetõk megjelenése is bizakodásra ad okot, de a helyi vállalkozások esetében is egyre jelentõsebb fejlesztéseket érzékelhetünk. A beruházások által olyan tartalmakat (Kék Óceánokat) sikerült létrehozni, amelyek egyrészt az életminõség javulását, új szolgáltatások megjelenését hozták magukkal, másrészt a jövõ stratégiai megalapozását biztosították.
A helyi gazdaság óriási lehetõséghez jutott a helyben feltárt termálvíz, a börgöndi repülõtér hasznosítása és a technológiai park megvalósítása révén. A beruházások befejezése után mindezek jelentõs adóbevételt jelentenek majd, és munkalehetõséget biztosítanak számos helybeli és környékbeli lakosnak. Az elmúlt tíz évben Aba gazdasága és ezen belül kereskedelme valamint szolgáltatása látványosan fejlõdött.
A következõ tíz év legalább ugyanilyen figyelemre méltó változásokat hoz majd, hiszen irányt mutatnak a jelenlegi fejlesztési elképzelések. Az egyik legfontosabb lehetõség, a tágan értelmezett idegenforgalmi programok és szolgáltatások bõvítése a termálvíz hasznosítása, valamint a kulturális, történelmi és vallási örökség feltárása révén. A Dél Kapuja Program ezt célozta meg.

Tervek a jövõ szolgálatában

Közel hetven terv, megvalósíthatósági tanulmány, koncepció is elkészült a megyei és a regionális fejlesztési tanácsok, valamint a Belügyminisztérium támogatásával, amelyek megalapozzák a következõ évek fejlõdését. Ezek a tervek, koncepciók nemcsak Aba további fejlõdését segíthetik elõ, hanem megoldást jelenthetnek a hátrányos helyzetû Abai kistérség, Fejér megye déli része problémáira is, egyben példaértékû együttmûködést biztosíthatnak a Székesfehérvári agglomeráció és az elmaradott térségek között, valamint komoly kitörési lehetõséget biztosítanak Fejér megye egésze számára.

CSTO