A tapolcaiak folyamatos fejlõdésre számíthatnak

– Milyen célkitûzésekkel indultak neki az elmúlt négy éves ciklusnak, és mit sikerült mindabból megvalósítani?
– A 2011-2014 és a 2014-2017 közötti idõszak fejlesztési terveit Stratégiai Programunkban, illetve az „Iránymutatás a 2014-2017. évek közötti fejlesztésekhez” címû dokumentumban foglaltuk össze. Stratégiai programunk idõarányosan megvalósult, folyamatos fejlõdés jellemzi a várost. A ciklus során elvégzett feladatok lefedik gyakorlatilag az önkormányzati feladatok teljes skáláját, azaz minden téren történt elõrelépés az elmúlt idõszakban. Hetven uniós pályázatot nyújtottunk be a 2011-2013-as idõszakban, közel 2,2 Mrd Ft fejlesztés valósult meg, és további kedvezõ elbírálás esetén ez még 837 M Ft-tal bõvülhet.
– A legnagyobb elõrelépést a belvárosi rehabilitációs programunk jelentette, melynek eredményeként látványosan megszépültek Tapolca városképi jelentõségû épületei: a Belvárosi Irodaház, a Tamási Áron Mûvelõdési Központ, a Wass Albert Könyvtár, a Tópresszó, valamint a városközpont belsõ udvarai, közterületei. Tapolca újkori történetének eddigi legnagyobb fejlesztését hajtottuk végre.
– Emellett kerékpárutat adtunk át, nagyszabású útfelújítások történtek, többfunkciós sportpálya és felnõtt játszótér létesült, mûfüves sportpálya épült, parkfelújítás, parkolókialakítás történt, és térfigyelõ rendszer tette élhetõbbé az itt élõk mindennapjait. Ugyanezt a célt szolgálta – a jelentõs megtakarítás mellett -, hogy 300 M Ft-ból teljes közvilágításunkat lecseréltük úgynevezett ledes lámpákra.
– Számos intézményünk is hamarosan megújul: folyamatban van a hajléktalan szálló fejlesztése 100 milliós értékben, és ugyanennyit tervezünk költeni két óvodánkra is. A szennyvíztelep korszerûsítése elõkészítés alatt áll, készül a megvalósíthatósági tanulmány, 33 M Ft támogatást nyertünk erre a célra, és összesen 4-500 milliós megújítást tervezünk ezen a területen. Korábban már megoldottuk a szennyvíz nitrát tartalmának csökkentését, most a foszforcsökkentést tûztük ki célul.

– A közigazgatási átszervezés során Tapolca járási központtá vált. Mennyire volt zökkenõmentes az átalakulás?
– Szerencsére nálunk minden simán ment, az itt élõk alig-alig vettek észre bármit is az átalakulásból, hiszen mindvégig arra törekedtünk, hogy mindez a lehetõ legkevesebb gonddal járjon, és minél jobban képesek legyünk együttmûködni az új szervezettel. A folyamat során átadásra került az önkormányzati épület egy része, valamint létszám- és eszközátadás is történt. Ugyan így az oktatás terén is gyorsan túljutottunk a változásokon. Az óvodai nevelés kivételével az állam gondoskodik a köznevelési alapfeladatok ellátásáról, ugyanakkor önkormányzatunk vállalja – a szakképzõ iskola kivételével – az illetékességi területén lévõ összes, saját tulajdonában álló oktatási intézmény mûködtetését.
– Polgármesteri Hivatalunk is átalakult, Gyulakeszi és Raposka községek csatlakozásával közös önkormányzati hivatal jött létre, mely megújított minõségbiztosítás mentén, mindannyiunk megelégedésére végzi feladatait.

– Az állami szerepvállalás az egészségügyet is érintette. Milyen változások történtek a kórházukat illetõen?
– A járó- és fekvõbeteg-ellátás hatékonyságának növelése, színvonalának emelése és a munkahelyek megtartása, és nem utolsó sorban a finanszírozhatóság érdekében az Országgyûlés ezen intézmények, illetve fenntartó szervezeteik államosításáról döntött. A folyamat nálunk rendben lezajlott, de természetesen a finomhangolás még hátra van. Az átalakulás egyben feladat-átszervezéssel is járt, az aktív kórházi ágyak megszûntek, ezzel párhuzamosan folyik az úgynevezett egynapos sebészet és a tüdõ-rehabilitáció fejlesztése-bõvítése. Jelentõs beruházás elõtt áll az intézmény, két pályázat segítségével. A szolgáltatások fejlesztésére elnyert 650 M Ft beruházási összegû projekt megvalósítása hamarosan megkezdõdik. A mintegy kétezer négyzetméter alapterületû új épület és a hozzá kapcsolódó eszköz- és mûszerfejlesztés méltó körülményeket fog biztosítani a tüdõgyógyászati, barlangterápiás és kardiológiai rehabilitációs kezelésekhez. Emellett a TIOP támogatásával új mentõállomás épülhet, a már meglévõ épületek összekötésre és energia-hatékony módon – a termálvizet is felhasználva – felújításra kerülnek. Ezzel párhuzamosan eszközfejlesztésre is sor kerül, melynek során többek között új digitális képalkotó mûszerrel is gyarapodik az intézmény. A projekt összköltsége 1,3 Mrd Ft. Úgy véljük, ennek köszönhetõen az éppen százéves évfordulóját ünneplõ kórházunk méltó módon élheti meg jubileumát.

– Ha már az állami szerepvállalásról szó esett, beszéljünk kicsit az önkormányzatok adósságkonszolidálásáról is! Hogyan érintette ez Önöket?
– Tapolca városa az elmúlt évek során kizárólag fejlesztési célokra vett fel hiteleket – csatorna beruházásra, szociális lakásépítéshez -, illetve a „Tapolca Jövõjéért” kötvényt is abból a célból bocsátotta ki az önkormányzat, hogy az fedezetet nyújtson a fejlesztési célú pályázatok önerejéhez. Mûködési célokra ilyen forintokat soha sem fordítottunk. Ennek ellenére az évek során jelentõs adósságállománnyal kellett szembe néznünk. Összesen 1,6 Mrd Ft-nyi hitel került konszolidálásra, két ütemben: tavaly 65%, idén pedig a fennmaradó rész. Mindez újra „helyzetbe hozta” az önkormányzatot, a település vezetése végre ismét dönthet felhalmozási célú kiadásokról, a lakossági szolgáltatások fejlesztésérõl, minõségének javításáról.

– Mire fordítják majd az így felszabadult forrásokat? Milyen új célkitûzések fogalmazódtak meg?
– Elsõsorban új munkahelyek létrehozására fogunk koncentrálni – ez állami elvárásként is megfogalmazódott. Ennek érdekében az egykori honvédségi laktanya 40 hektáros területén egy kereskedelmi-gazdasági övezetet kívánunk kialakítani. Tíz-tizenkét, zömében helyi vállalkozással, akik már kinõtték jelenlegi telephelyeiket, szerzõdést is kötöttünk, hogy fejlesztenek, és átköltöznek erre a területre. A következõ hétéves ciklus kitörési pontja lehet ez a nyitás Tapolca életében. Az is óriási lökést adhat ennek a projektnek, hogy a korábbi 15-16%-hoz képest a következõ idõszakban az uniós források 60%-át beruházásokra kell fordítani. Tapolca és környéke 7 Mrd forintra számíthat, ebbõl körülbelül 2 milliárdot fogunk a laktanya fejlesztésébe invesztálni.
– Jövõ év tavaszára – a tapolcaiak nagy örömére – végre a strandunk is megújulhat. Tavaly év végén, szép karácsonyi ajándékként, 250 M Ft vissza nem térítendõ állami támogatást kaptunk. Ezt az összeget megtoldjuk még 100 M Ft saját erõvel, és ebbõl már elkészülhet a várva várt, a mai kor színvonalának megfelelõ létesítmény: gyerek- és élménymedencével, klasszikus strand medencével, és különféle élményelemekkel. A „vizes építkezés” ezzel még nem ér véget, 2015-re állami kézben lévõ tanuszoda is épül városunkban. A strand tervei már eleve úgy készültek, hogy ezt a bõvítést is be tudja majd fogadni.
– A jövõre vonatkozó fejlesztési elképzeléseinkben elsõsorban intézményeink felújítását, energiaracionalizálási programunk folytatását céloztuk meg. Középiskolánk, zeneiskolánk, gimnáziumunk, és még egy eddig kimaradt általános iskolánk újul majd meg a következõ évek során. A kellemes környezeten, az élhetõbb intézményeken túl jelentõs költségmegtakarításra is számítunk, hiszen ezen épületek energiahatékonysága is jelentõsen javulni fog.
– Az új tervezési idõszakban uniós és hazai források elnyerésével azt szeretnénk elérni, hogy Tapolca jelentõsen fejlõdõ kisrégiós központ legyen, vonzó befektetési célpont, és a fejlesztéseknek, a növekedésnek köszönhetõen a város és környékének lakói minél magasabb színvonalon élhessék mindennapjaikat.

Cseh Teréz