A jövõ záloga a mûszaki munkaerõ képzése

– Látványos városfejlesztés tanúi lehettünk az elmúlt négy esztendõben Székesfehérváron. Tekintsük át ezek közül a legfontosabbakat!
– Örülök, ha „külsõ szemmel” is ennyire látványos az eredmény, melyet sikerült elérnünk Székesfehérváron. Azt hiszem, a takarékos gazdálkodás tekintetében mind maga az önkormányzat, mind az állam az adósságkonszolidációval sokat tett azért, hogy a város fejlõdni tudjon. 18 milliárd forintos adósságállománnyal vettem át Székesfehérvárt, most pedig már ötmilliárd forintot is meghaladó tartalékkal tervezhettünk 2014-ben. Mindemellett fejlesztésekre mindösszesen 5,9 M Ft (!) szerepel a költségvetésünkben.
– Székesfehérvár esetében egyik legfõbb feladatunk a kiterjedt – és az elmúlt évtizedekben sajnos elhanyagolt – úthálózat felújítása. A város logisztikai elõnyeit és termelõ cégeit csak így tarthatjuk meg, ennek érdekében meghirdetettük a Saára Gyula programot. Tavaly 635 millió forint összegû út-, járda- és parkoló-felújítást indítottunk el, idén pedig életre hívtunk egy intézmény-felújítási programot is – ez a másik terület, ahol sok a teendõ -, mintegy egymilliárd forintos keretösszeggel. Uniós és kormányzati támogatással, az évtizedes ígérgetés után, mi tényleg felújítottuk a nagy forgalmú Mártírok útját. Tavaly zártunk le egy többéves szennyvízcsatorna-felújítási projektet, és – a korábbi ciklusbeli sorvadás után – elkészült a megyei kórház új épülete is. Szárazrét városrész pedig 1,2 milliárd forint értékben egy szociális város-rehabilitációs projekt keretében fejlõdik.

– Koronázóvárosként, történelmi emlékhelyeikre építve, milyen turisztikai fejlesztések történtek Székesfehérváron?
– 2013 több szempontból is fordulópont volt a város életében. A Szent István Emlékévnek köszönhetõen megerõsödtek a helyi közösségek, és sikerült feléleszteni a történelmi fõvárosként fontos értékeinket. Ennek köszönhetjük a kormány által elindított Árpád-ház Programot is, melynek keretében méltó körülmények között tudjuk majd bemutatni Szent István egykori bazilikájának maradványait, megmentve ezzel két patinás belvárosi épületet, és a 21. századi technikákkal közelebb hozva a történelmet minden idelátogatóhoz.
– A másik fontos lépés az új közösségi terek létrehozása. Szinte nincs olyan városrész, amelyben ne újult volna meg egy-egy park, a környékbeliek találkozását szolgáló tér. Több helyütt kialakítottunk szabadtéri fitneszparkokat és futópályákat is.
– A júliusban átadott Koronás Parkot külön is kiemelném, hiszen ezzel egy régi „sebhelyet” tüntettünk el és a történelmi örökségünket játékos formában bemutató óriás játszópark született. A megnyitás óta itt már csaknem 200 ezer látogató fordult meg, a Székesfehérvárra érkezõ gyermekes családoknak jó szívvel ajánlom!

– Székesfehérvár gazdasága országosan is nagyon erõs. Hogy alakult a cégek letelepedése, illetve a munkahelyteremtés?
– Városunk az ország egyik legerõsebb gazdasági központja, mely nemcsak fejlett, de sokrétû iparszerkezettel rendelkezik. Büszke vagyok arra a helyi iparral kialakított partnerségre és közös munkára, amelynek révén számos fehérvári nagycég, és még több helyi kisebb vállalkozás pályázott sikeresen telephelyfejlesztésre és termelési kapacitásának növelésére. Tudom, milyen áldozatvállalást jelent egy-egy fejlesztés megvalósítása, hiszen ehhez hosszú távú elhatározás kell: döntés arról, hogy azon a telephelyen, abban az iparágban lehetõséget lát a cég. Biztosan állítható, hogy az elmúlt években ezek több ezer álláshely sorsát befolyásolták pozitívan. Nemrég „A város, ahol nincs munkanélküliség” címmel jelent meg cikk az index.hu-n, a Magyar Munkaerõ-kölcsönzõk Országos Szövetségére hivatkozva.
– Sokat teszünk – a cégekkel és a felsõoktatási intézményekkel közösen – a mûszaki felsõoktatás fejlesztéséért. Ez ugyanis a záloga annak, hogy a jövõben is minden itt termelõ vállalat megfelelõ számú és képzettségû szakembert találjon.

– A fehérvári sport sikertörténet. Mi a titka különösen a csapatsportok területén a kiváló szereplésnek?
– Büszkén viseljük a Bajnokok Városa nevet, mely a sportban elért fehérvári sikerekre utal. Nemcsak az országosan szép eredményeket elérõ csapatokra és versenyzõkre figyelünk, hanem az utánpótlás-nevelésre és a szabadidõsportra is – ezek egységének köszönhetõ ez a cím. A város valamennyi sportegyesülettel kapcsolatban áll, többségében ezek fõ támogatója is. Emellett a sportlétesítmények mûködtetésének, megfelelõ állapotban tartásának terhét is vállaljuk, mindezekért cserébe pedig az elvárható legeredményesebb, tisztes helytállást és a fehérvári fiataloknak példát adó szakmai munkát, utánpótlás-mûhelyek mûködtetését kérjük minden sportágban.
– Nagyon nagy eredménynek tartom, hogy a közelmúltban elkészült a Regionális Atlétikai Központ, mely rangos versenyeknek adott otthont idén. Felújítottuk a kosárlabda-mérkõzéseknek és kulturális programoknak otthont adó városi csarnokot, valamint gyakorlópályával bõvítjük az Ifj. Ocskay Gábor Jégcsarnokot.
– Melyik az a terület, esemény, amelyre legbüszkébb az elmúlt négy évet tekintve?
– Minden felvállalt és megoldott feladatra büszke vagyok, melyet az elmúlt négy esztendõ eredményezett. A legbüszkébb pedig a fehérváriakra vagyok; arra, hogy az elmúlt években sikerült megerõsítenünk a helyi közösségeket, meghonosítani, vagy éppen kiteljesíteni számos rendezvényt. Hitet tettünk amellett, hogy fontos számunkra a múlt, a jelen és a jövõ is. Rendezvényeinkkel és fejlesztéseinkkel megmutattuk, hogy mit jelent egy történelmi város iránt felelõs mai polgárnak lenni, és ebben szerencsére a fehérváriak partnereink, hiszen ellátogatnak a programokra, nap mint nap használják az új, vagy megújított közösségi tereket – ez igazán örömteli.

– Választási programjában milyen tervek körvonalazódnak a jövõre nézve?
– A következõ esztendõkben három fõ területen szeretném, ha elõre tudnánk lépni. Folytatni kell a közösségépítést. Székesfehérvárt – versenyképességét tovább erõsítve – ismét fel kell helyeznünk Közép-Európa gazdasági és kulturális térképére. Végül – de nem utolsósorban, hiszen mindezeknek ez a végsõ célja – szeretném, ha minden városrész és minden várost építõ társadalmi csoport úgy érezné, hogy neki is volt, van lehetõsége a fejlõdésre, és minden fehérvári úgy gondolná, hogy javult a város által kínált élet minõsége.

RN