Jobb kormányzati kapcsolatot várnak az új polgármestertõl

– Kit tisztelhetünk az ön személyében? Mikor indult a politikai karrierje, illetve mi volt az eddigi civil foglalkozása?
– A végzettségemet tekintve középiskolai történelem tanár vagyok. Tíz évig tanítottam Bicskén a Vajda János Gimnáziumban. 2012-tõl az újonnan felállt Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Bicskei tankerületi igazgatója lettem, egészen a megválasztásomig. A közéletben jóval korábban is részt vettem: voltam önkormányzati képviselõ, külsõs bizottsági tag, önkormányzati alapítvány kuratóriumának alelnöke, helyi civilszervezet elnöke. Ebbõl adódóan elég széles rálátásom van a település múltjára, életére. A FIDESZ-KDNP keresett meg, hogy induljak el a választásokon a pártszövetség színeiben. Családi állapotomat tekintve nõtlen vagyok, de négy éve együtt élek a párommal, itt Csákváron. A szüleim, sõt a nagyszüleim is tõsgyökeres csákváriak, és jómagam is itt láttam meg a napvilágot.

– Minek köszönhetõ a gyõzelem?
– Sokan gondolták úgy – erre utal az a tény is, hogy a képviselõtestület többsége a Fidesz-KDNP jelöltjei közül került ki –, hogy nem hátrány, ha a város vezetése kapcsolódni tud az országos politikához, a kormányzathoz. Ettõl mindenki jobb lehetõségeket remél. Végül annak is kiemelt jelentõsége volt, hogy egy olyan választási programmal álltunk elõ, ami elnyerte a lakosság többségének tetszését.

– Mi minden van ebben a programban?
– A jól csengõ, üres ígéreteket kerültük. Nem akartunk olyasmit bevállalni, amire nem sok esélyt láttunk ebben a ciklusban. A realitások talaján próbálunk meg haladni. Olyan célokat tûztünk ki, amelyek valóban megvalósíthatóak. Szerepet kívánunk vállalni a helyi értékek megõrzésében, a helyi vállalkozások segítésében, a turisztika, az idegenforgalom fellendítésében. Szeretnénk megõrizni, illetve megerõsíteni azt a szerepet, amelyet Csákvár a térségben betölt. Ezt segíti az a kilenc településbõl álló térségi társulás is, aminek városunk a gesztora, és amelynek vezetése immáron az én feladatom. A polgármester kollégákkal jó a kapcsolat, közösen olyan szolgáltatásokat tudunk nyújtani, amelyek külön-külön nehézséget okoznának a kistelepüléseknek. Ilyenek a családsegítõ szolgálat, a gondozási központ, az idõsek otthona.
– Tudjuk, milyen problémákkal küzd jó ideje a település, de azt is tudjuk, hogy egyszerre nem fogjuk tudni – varázsütésre – megoldani az összeset. Erodált az út- és közúthálózatunk, a csapadékvíz-elvezetés sincs megoldva, a csatornahálózat fejlesztésre, bõvítésre szorul. A 2014-2020-as európai uniós projektciklusban, pályázati formában megpróbálunk ezekre forrásokat találni. Lesz, amire sikerül, lesz, amire nem.
– Szükségünk lenne továbbá egy közösségi térre is, Csákváron ma nincs ilyen.
– A megyei területfejlesztési tervekhez a korábbi képviselõtestület már benyújtotta a helyi elképzeléseket. Úgy tûnik, most lehetõség nyílik ezek módosítására, kiegészítésére. Ezen dolgozunk éppen.

– Fõ csapásként merre tart Csákvár? Hová kívánnak eljutni a fejlesztéseik kapcsán?
– – Elhelyezkedésünkbõl adódóan – a Duna-Ipoly Nemzeti Park, és a Natura 2000 közepén vagyunk – ipar telepítése szóba sem jöhet. Nekünk azokkal a lehetõségekkel kell élnünk, amelyeket a természet adott. Nem véletlenül gondolkodunk a turisztikában, és az idegenforgalomban. A rekreációs és a szabadidõs turizmus irányába szeretnénk fejlõdni. Ehhez erõs alapjaink vannak, több olyan vállalkozás mûködik itt, amelyek már évek óta sikeresen mûködnek ezen a területen. Az önkormányzattal összefogva – akár konzorciumi formában -, további eredményeket érhetünk el, és kiszélesíthetjük az ilyen típusú vállalkozások körét, a szolgáltatási spektrumot. Ha sikerül összehangolnunk a terveinket és a lehetõségeinket – különösen a forrásainkat –, akkor a most indult ciklusban jelentõsen elõbbre léphetünk.

– réz