Hagyomány és korszerûség

Csolnok történetében jelentõs változásokat a XVIII. század hozott, amikor is a falu mai lakosságának 60%-át képezõ német népcsoportok települtek be. A lakosság nagy része még ma is beszéli a bajor-frank keverék nyelvjárást. A szénbányászatnak köszönhetõen a II. világháború után Csolnokról nem telepítették ki a német lakosságot, így tudott a németség a mai napig is fennmaradni. Bérces József polgármester 1990 óta vezeti az önkormányzatot.

– Hogyan ápolják a hagyományokat Csolnokon?
– A 3400 lakos jelentõs része német származású. Az önkormányzat igyekszik az itt élõket maximálisan szolgálni. Nagy hangsúly fordítunk a civil szervezetek támogatására, mivel ezek azok az egyesületek, akik so-kat tesznek a település fejlõdéséért. Rajtuk keresztül tudjuk megõrizni hagyományainkat és a sportéletet településünkön. Az országos hírû Csolnoki Bányász Fúvószenekar számos szép eredménnyel dicsekedhet. Megalakulását 1860-tól számítjuk, jelenlegi vezetõje 1961 óta Fódi János karmester.

A Német Nemzetiségi Vegyes Kórus Kultúrcsoport néven alakult 1951-ben. A csoport többszöri megszakítással mûködött, majd legutóbb 1986-ban alakult újjá Selmeczi Józsefné kezdeményezésére és azóta folyamatosan mûködik. Elsõsorban helyben gyûjtött német népdalokat adnak elõ. 2001. augusztus 30-án mûvészeti nívódíjjal tûntették ki, a bányász kultúra hagyományainak ápolásáért. Mûvészeti vezetõje Fódi János, vezetõ: Inkó Sándor és Kocsis László.

A Német Nemzetiségi Ifjúsági Tánc-csoport 1990-ben alakult néhány lelkes fiatal kezdeményezésére. Céljuk az 1951-ben elkezdett, majd megszakadt hagyomány újraélesztése és továbbvitele volt. Repertoárjukban fõként helyi gyûjtésû koreográfiák szerepelnek, de Wenczl József és Manninger Miklós koreográfusok munkáit is szívesen táncolják. Vezetõjük Tafferner Ingrid.

Két német településsel (Jettingen-Scheppach és Ubstadt-Weiher) van partnerkapcsolatunk, egyesületeink és a magánemberek is aktívan részt vesznek ebben az együttmûködésben. Eddig évrõl évre kölcsönösen szerveztünk programokat mindegyik településen, idén is várjuk barátainkat hagyományos falunapunkra, amelyet július 29-31. között rendezünk.

– A szellemi oldal után beszéljünk a fizikairól is!
– Ezen a téren sincs okunk panaszra. Az itt mûködõ vállalkozók nagymértékben befolyásolják a lakosság életét. A munkanélküliség nagyon kis százalékban van jelen, ez részben a helyi vállalkozások nagy érdeme, de a környezõ városokba is sokan járnak munkát vállalni. A Csolnoki Szerelvénygyártó Kft nagyrészt az önkormányzat tulajdonában van a privatizáció óta, és sokat segít községüknek és az itt élõknek.

Intézményhálózatunk jó helyzetben van, úgy ítélem meg, hogy magas színvonalú az ellátottság. Az iskola és az óvoda mellett egy szociális gondozási központot és egy zeneiskolát is fenntartunk. Ezeken kívül mûködtetünk még egy összetett sportlétesítményt. Rendelkezünk egy sportcsarnokkal és a térségben egyedülállóan egy uszodával. Reméljük, hogy a térségi feladatot ellátó intézményeink mûködtetéséhez a jövõben fogunk állami segítséget kapni.

– Hogyan alakul a falu képe az elkövetkezõ idõben?
– Az elmúlt tizenöt évben rengeteg fejlesztést hajtottunk végre. Az infrastrukturális kiépítettségünk teljes. Gondolok itt a kábeltévé-, gáz-, csatorna- és a telefonhálózatra. Az útjaink 95%-a aszfaltozott, de itt van egy kis probléma, mivel a közmûvek kiépítése közben a bontások miatt sok utcánk felújításra szorul. Ez a legsürgõsebb ránk váró feladat. Szerencsére itt úgy néz ki, hogy lesz pályázati lehetõségünk. Az elmúlt idõszakban egy panzió épült Csolnokon, ami elõsegíti a turizmus fellendülését. Az önkormányzat és szervezeteink is segítik a vendéglátás fejlõdését, hiszen nagyon fontos valamennyiünknek az idegenforgalom fellendítése. Településrendezési tervünket, amely tíz évig megállta a helyét, felül kell az idén vizsgálni, mert az évek során sok körülmény megváltozott. Ez a terv fogja majd meghatározni a következõ idõszak területrendezési és fejlesztési feladatait.