Az Országgyûlés 2000 júniusában elfogadott határozata értelmében minden év február 25-én tartják a kommunizmus áldozatainak emléknapját. 1947-ben ezen a napon a szovjet hatóságok jogtalanul, köztársaság-ellenes összeesküvés vádjával letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt fõtitkárát. Nyolc évet töltött fogságban, elõször a Gulágon, majd 1951. szeptember 25-tõl az Állambiztonsági Minisztérium moszkvai központi börtönében.
Elõször 2001. február 25-én emlékeztek meg a kommunizmus áldozatairól az Országgyûlésben és a középiskolákban, hogy figyelmeztessenek és emlékeztessenek a korszak történéseire és a tanulságok levonására.
Hagyományosan közösen szervezett megemlékezést az 56-osok terén Székesfehérvár Önkormányzata és a Fejér Megyei Önkormányzat. A díszõrök bevonulását és a Himnuszt követõen emlékmûsort adtak a Székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium 11A osztályos diákjai. Az összeállítás Edward Grieg „Peer Gynt – Ase halála” címû zeneszámával és visszaemlékezõ történelmi felvezetéssel kezdõdött, majd prózai és verses elemekkel folytatódott. Elhangzott többek között Nagy Gáspár „Öröknyár”, Lénárd Ödön „Hiszekegy” címû verse és Kassay Kázmér visszaemlékezése. A résztvevõk meghallhatták a nemrég életének 101. évében elhunyt Olofsson Károly, szerzetesi nevén Olofsson Placid atya szabályait a túlélésrõl. A bencés szerzetespapot 1946-ban a Gulágra internálták, ahol tíz évig raboskodott, túlélésének törvényeit négy pontban foglalta össze. A mûsor a „Ha én rózsa volnék!” címû dallal zárult.
A megemlékezésen beszédet mondott Törõ Gábor országgyûlési képviselõ. Elhangzott többek között, hogy a kommunizmus az emberiség történetében fellelhetõ egyik legaljasabb szellemi kaland, kísérlet, amely megszámlálhatatlanul sok bûnt követett el a szellem, az egyetemes kultúra és a nemzeti kultúrák ellen. Törõ Gábor úgy fogalmazott: „Hetven éve, 1947. február 25-én tartóztatták le Kovács Béla kisgazda képviselõt. Bebörtönözték, vallatták, majd a Szovjetunióba deportálták. A magyaroknak Kovács Béla a szabadság és a nemzet függetlenségének jelképe volt. Letartóztatásakor mindenki úgy érezte, a demokrácia bástyája dõlt meg. Egy ember sorsáról volt szó, de ebbõl az egész nemzet megtudhatta: a szabadság elveszett.” A zsarnokság beszivárgott az otthonokba, beitta magát az emberek életébe és kivétel nélkül mindenkitõl elvett valamit a bizonytalansággal, egymás méricskélésével, a mindig lesben állással, az irigykedéssel és a képmutatással. Az erõs méreg azóta is nehezen tisztul ki a lelkekbõl, azonban a sötétség ellen nem fegyverrel, hanem fénnyel lehet harcolni. A hajnalhasadáshoz, a történelem igazságának tisztán látásához idõ kell!
Az emléknap koszorúzással zárult. Közösen helyezte el az emlékezés virágait Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes, dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyûlés elnöke, dr. Cser-Palkovics András polgármester, Törõ Gábor országgyûlési képviselõ, dr. Petrin László, a Fejér Megyei Kormányhivatal fõigazgatója és Dancs Norbert, a Székesfehérvári Járási Hivatal hivatalvezetõje. Ugyancsak koszorúztak a Magyar Honvédség Összhaderõnemi Parancsnokság, a Székesfehérvári Rendõrkapitányság, a Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, az egyházak, a pártok, valamint több oktatási intézmény és civil szervezet vezetõi, képviselõi. Az esemény végén, egy-egy szál virág elhelyezésével számos résztvevõ rótta le kegyeletét a kommunista diktatúrák áldozatai elõtt.
Forrás: okkfehervar.hu