Az eddig kiaknázatlan adottságokra építene a kisváros vezetése

– Polgárdi Város Önkormányzata milyen elképzeléseket nyújtott be a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programba?
– Amikor a TOP-os pályázati felhívások megjelentek, számba vettük, hogy Székesfehérvár agglomerációjába tartozó kisvárosként, melyek lehetnek a legfontosabb fejlesztéseink. Összeállítottunk egy 10 pontos javaslatcsomagot, és egy reprezentatív közvélemény-kutatás keretében – 2000-bõl 550 fõt kérdeztünk meg -, azt vizsgáltuk, hogy az itt élõk mit tartanak a legfontosabbnak. A legjobb persze az lenne, ha valamennyi elképzelésünket valóra válthatnánk, de a rendelkezésre álló források tekintetében erre nincs valós esélyünk.
– Az eredményeknek nagyon örültem, mert azt tükrözték vissza, hogy a város vezetése és lakossága hasonló módon gondolkodik a jövõnket illetõen. Egyetértés van a tekintetben, hogy egy település fejlõdése akkor biztosított leginkább, ha a lehetõ legtöbb területen saját lábán tud állni. Ezért az elsõ helyre a munkahelyteremtés, az ipari park fejlesztése került, ami elsõ olvasatban talán közhelyesnek tûnik, hiszen minden város szeretne ezen a téren elõrelépni, de úgy vélem, Polgárdi esetében ez egy releváns elképzelés. Kiaknázatlan lehetõségeink vannak: M7-es autópálya és a 7-es út közelsége, Székesfehérvár szomszédsága páratlan geopolitikai adottságokat jelentenek. Eddig ez az irány nem volt kellõképpen felkarolva a városvezetés irányából, legalábbis a téma elõkészítetlensége erre utal. Most lehetõségünk nyílik ezen változtatni. Pályázati források felhasználásával szeretnénk a legfrekventáltabb befektetési területeinket vonzóvá, piacképessé tenni.
– Persze azt is tudjuk, hogy önmagában az infrastruktúra, ha az csupán egy üres telek marad, nem hoz adóbevételeket. Ezért az is fontos, hogy mindezt úgy lépjük meg, hogy eközben felismerjük a valós piaci elvárásokat, megtaláljuk az ideális befektetõket.

– Mi került a második helyre?
– Ennél a pozíciónál is teljes volt az egyetértés a lakosság és a városvezetés között. A helyi szolgáltatások, az intézményrendszer fejlesztését jelölték meg másodikként a polgárdiak. Alapvetõen kevés a helyi munkahely, számos olyan kisvállalkozás, szolgáltatás hiányzik, ami komfortossá tesz egy kisvárost. Sok tekintetben Fehérvárra szorulunk. A munkavállalók zöme, közel 75%-a ingázó. Ugyanakkor a születések, a beköltözõk és ezekkel együtt a lakosság száma is folyamatosan növekszik. Nem véletlen, hogy az óvoda és bölcsõde fejlesztése a lakossági felmérésben a legtámogatottabb projektek egyike volt. Ezért is nyújtottuk be a kérelmünket a TOP-ban egy 300 millió forintos óvodai-bölcsõdei komplexumra. Jelenleg nincs bölcsõdénk.

– Mi került a dobogó harmadik fokára a felmérés alapján?
– A Zöld Város Program keretében megfogalmazott fejlesztésekre szavaztak a legtöbben harmadik-negyedikként. Ezek zöme egészségmegõrzéshez kapcsolódó elképzelések, melyek tervezése 100 millió forintos nagyságrendben történt meg. Alapvetõen belvárosi területek fejlesztésében gondolkodtunk: futópályák, szabadtéri kondiparkok, ehhez kapcsolódó infrastruktúra – parkolók, öltözõk, szolgáltató egységek. De a program része például az õshonos növényfajok védelme, illetve helyreállítása is.
– A „zöld energia” is szerepel a tervek között?
– A pályázat ezt is lehetõvé teszi, de mi ezen már túl vagyunk. Pályázati forrásból napelem került az iskola és az óvoda közös épületének, az orvosi rendelõnek, és a városházának a tetejére. Nagyon pozitívak a tapasztalataink, éppen ezért a TOP-tól függetlenül jelenleg is tárgyalunk egy napelem-park telepítésérõl. Az már szinte biztos, hogy egy ilyen beruházás elindul a településünkön – vannak erre alkalmas területeink -, a kérdés csak az, hogy tisztán önkormányzati-állami beruházásként, vagy befektetõvel együttmûködve. A képviselõ-testület hamarosan ez ügyben is dönteni fog. Sok mindent át kell ehhez gondolni, hiszen egy ilyen elképzelésnek egy fentrõl összehangolt stratégiába kell illeszkednie.
– Ez tehát a három fõ projekt, melyek városunk életében nagy lehetõségnek számítanak, ezért is tartottuk fontosnak, hogy beavassuk a döntésbe az embereket. Nagyon sok energiát fektettünk az elõkészítésbe, a tavalyi év az önkormányzatnál gyakorlatig ennek a jegyében tellett.
– Ezek mellett persze futó projektjeink is vannak. Nagy erõvel zajlanak az EFOP programok, és a könyvtár, a mûvelõdési ház, valamint a szociális alapszolgáltatások fejlesztése kapcsán is vannak pályázati törekvéseink. A Szociális és Gyermekvédelmi Fõfelügyelõséggel is van egy közös fejlesztésünk. Reményeink szerint egy pályázatnak köszönhetõen az intézmény elhagyhatja a jelenlegi, nagyon rossz állapotban lévõ telephelyét, és helyette új épülhet. Ehhez az önkormányzat biztosítaná a telket.

– Hogyan érintette önöket az iskolafenntartási támogatás rendszerének átalakítása?
– Rendkívül pozitívan hatott a mérlegünkre, és nagyon nagy öröm a számunkra, hogy ez végre megtörténhetett. Három éve jelezzük, és kérjük ennek felülvizsgálatát. Számunkra nagyon megterhelõ volt az a hozzájárulás, gyakorlatilag semmink sem maradt a fejlesztésekre. 2017. január 1-jétõl eltörölték a kötelezõ hozzájárulásunkat, mivel az alacsony adóbevételû települések közé tartozunk. Ezzel közel évi 50 millió forintnyi adó maradhat itt helyben. Végre jut pénz a kisvárosokban is a fejlesztésekre, pályázati önerõre.

-réz