Az elhúzódó pályázati döntések új problémákat hozhatnak

– Kezdjük talán azzal, mi az, amit már sikerült a korábbi tervekbõl megvalósítani, illetve elindítani?
– A kormány 2015-ben, az adósságkonszolidációból kimaradt önkormányzatokat – így Berhidát is – támogatta egy erre a célra létrehozott alapból. 180 millió forintot nyertünk, és ebbõl 150 millió értékben járdaépítést és –felújítást terveztünk 2016-ra. Kifogástalan mûszaki tartalommal sikerült megoldanunk ezt a feladatot annak ellenére, hogy az idõjárás nem kedvezett, és emiatt el is húzódtak a munkálatok. Ez elég nagy munka volt, de így is csupán töredékét sikerült megújítani a 33 kilométernyi járdánknak.
– A kormányzati támogatás fennmaradó részébõl – 30 millió forintból – a Süni Óvoda tetõszerkezetének a felújítását szerettük volna megvalósítani. A meghirdetett közbeszerzési pályázatra azonban nem érkezett ajánlat. Úgy döntöttünk, kibõvítjük a terveinket egy külsõ-belsõ rekonstrukcióval, és így, nagyobb projektként írjuk ki újra a közbeszerzést. Ezúttal sikerrel jártunk, az összköltség azonban így éppen a duplája lett az eredetileg tervezettnek.
– Tavaly is lehetõségünk nyílt pályázni a kormányzati alapba. Ez a keret éppen jól jött volna a forráshiányok pótlására ott, ahol a benyújtott elképzeléseink nem járnának sikerrel, vagy ahol pozitív döntés esetén többletköltséggel kellene számolnunk. A TOP-os pályázatok elbírálása azonban nem történt meg tavaly, ezért ismét az útjaink rendbetételét jelöljük meg célként.

– A TOP-os pályázatok keretében milyen fejlesztési terveket adtak be?
– Mindenképpen szeretnénk megoldani a Hétszínvirág Napköziotthonos Óvoda és Bölcsõde teljes felújítását. Az 53 éve épült intézmény ma már nem képes megfelelni a kor követelményeinek. Csak egy komplett felújítással – többek között az azbeszt hullámtetõ lecserélésével – korszerûsíthetõ az épület. Szeretnénk, ha a megújult létesítmény tetejére napelemek is kerülhetnének, segítve ezzel az energiaellátást. Az építési engedélyek és a kiviteli tervek rendelkezésünkre állnak, a korábban benyújtott költségek azonban várhatóan magasabbak lesznek.
– A másik TOP-os projektünk a gyermekorvosi rendelõnk felújítását célozza. Kinõttük az épületet. Korábban többször is adtunk be pályázatot bõvítésre, de ezeket forráshiány miatt rendre elutasították. Most egy új elképzeléssel álltunk elõ, a bõvítést oly módon kívánjuk megoldani, hogy az ingatlanon belüli két épületet kötnénk össze egy folyosóval, és itt helyeznénk el a szükséges létesítményeket: új, akadálymentes vizesblokkot, babakocsi-megõrzõt. Ehhez a munkához is készen állnak a terveink.
– Egy, a munkába járást segítõ kerékpárútra is benyújtottuk az igényünket. A Peremarton gyártelep kapujáig vezetõ kerékpárútra nagy igény van. Ott, ahol a meglévõ út teljesen alkalmas, csupán jelölésekkel kell ellátnunk, van, ahol szélesítenünk kell. Egy 5-6 kilométeres szakaszt terveztünk, ami összeköti a várost a gyárteleppel.

– A Zöld Város Programban is indultak. Ez mit takar?
– A városközpontban szeretnénk kialakítani egy igazi zöldövezetet, az itt élõknek egy kellemes találkozóhelyet. Az egykori csecsemõotthon lebontott épületének alapjai csúfítják ma a központi terünket. Ezzel szemben található a középkori kis templomunk. Ezeken a részeken kívánunk egy parkot kialakítani padokkal, mini játszótérrel. Ehhez csatlakozna egy fedett mini piac is, olyan, amely méltó körülményeket biztosíthat a vásárra érkezõknek.

– Államilag finanszírozott projektek is zajlanak?
– A Peremarton Gyártelep kármentesítésének III. üteme folyik, idén mintegy 11 milliárd forintnyi kerettel. Az elõkészületi munkák után ígéretet kaptunk egy elkerülõútra, hogy a kármentesítési folyamat ne a lakótelepet, illetve annak útjait terhelje. Késõbb a gyárak kamionforgalmát ide tudjuk majd terelni, ezzel évente több mint 1000 tehergépjármûvel kevesebb halad majd át a lakott területen.
– Az iskolánk teljes egészében átkerült a Klebersberg Központhoz, így az épület felújítása immáron szintén állami feladat.  Mi még tavaly készíttettünk tanulmányterveket, mert úgy láttuk, hogy elkerülhetetlen az épület megújítása. A legfontosabb lenne a nyílászárókat lecserélni, mert tavaly 2 millió forint volt a januári gázszámla. Ha a KLIK állja a költségeket, mi vállaljuk a lebonyolítást. Mielõbb energiatakarékossá kell tennünk az épületet. A nyílászárócsere után jöhet a szigetelés, majd a tetõcsere. Ha több szakaszban, évente egy-egy fázist haladva is, de elõbb-utóbb meg kell lépni ezeket.
– A Nemzeti Fejlesztési Programiroda keretein belül uniós forrásokból bõvülhet a szennyvíztisztító-rendszerünk, mely optimálisabbá teszi majd annak mûködését, illetve a térség ellátását. Az 1 milliárd forintos fejlesztésre a támogatási szerzõdés már megvan, jelenleg a tervek készülnek.

– Nem említette még – a korábbi tervek közül – a könyvtár átalakítását célzó terveket. Errõl lemondtak talán?
– Jelenleg nyitott kérdés a könyvtár helyzete. Tavaly mesteriskolás építészhallgatókat bíztunk meg a látványtervek elkészítésével. Hat alternatívát adtak, ezek között határozottan jó elképzelés is akad. Eszerint a meglévõ épület U-alakban bõvülne, és ott lenne a könyvtár. A konkrét tervek elkészítéséhez azonban látnunk kell, milyen forrásból, milyen idõtávon belül tudjuk megvalósítani az elképzeléseinket, mert a tervekre szóló engedélyek csupán két évre szólnak.  Ezért kezelhetetlen az önkormányzatok számára, ha elhúzódnak a pályázati döntések. Hiába pozitív az, ha addigra nincs érvényes terv, vagy épp a költségek lesznek sokszorosak. A legtöbb helyen nincs mibõl finanszírozni ezeket a többleteket.

-RÉZ