Merjünk álmodni

– Nagyon sok dolog van, amire oda kell figyelnie annak, aki bármilyen pályázatot be szeretne nyújtani. Mindenek elõtt a vállalkozónak vagy szervezetnek hosszú távon, több évre elõre is tudnia kell, mit akar csinálni. Ha a célok tisztázottak, akkor ezek mentén kezdjék el gyártani a projektötleteket. Nyugodtan dolgozzanak a fióknak, higgyék el, megéri.

– Akkor lehet ugyanis valaki eredményes, ha a kidolgozott ötleteihez talál pályázati kiírást, nem pedig fordítva. Meg kell fogalmazni jó elõre – most már a 2007-2013 közötti uniós költségvetési idõszakra gondolva – az álmokat, vágyakat, elképzeléseket, hátha ezek közül valamelyik bekerül a pályázati kiírásokba.

– Az én fiókomban most is van néhány kidolgozott projektötlet, olyan is akad, amelyik már évek óta itt lapul. Ha felfedezem, hogy ezek közül valamelyik célra pályázatot írtak ki, csak elõ kell venni, leporolni, aktualizálni, és benyújtani. Ne várjunk tehát a kiírásokra, dolgozzunk elõre!

Fõ az alaposság, a türelem

– A pályázati kiírások sokszor hosszúak, szárazak. Nem szabad azonban az idõt sajnálni arra, hogy alaposan, kellõ figyelemmel átolvassuk, tanulmányozzuk a kiírás minden szavát. Egy-egy eldugott kitétel ugyanis akár ki is zárhat bennünket a pályázók közül, ugyanakkor lehetnek olyan passzusok, amelyek újabb lehetõségeket nyithatnak elõttünk.

– Számos esetben hivatkoznak egy-egy törvényre. Ne sajnáljuk arra sem az idõt, hogy elõvegyük a közlönyöket, és ezeket a törvényeket pontról pontra áttanulmányozzuk. Tehát mielõtt nekiállunk pályázatot írni, legyünk tisztában minden apró részletkérdéssel, szabályozással!

Sajátos nyelvezet

– A pályázatoknak is megvan a saját szakzsargonja, ügyeljünk arra, hogy a kiírásban megfogalmazott kifejezések visszaköszönjenek munkánkban. Nem lehetünk pongyolák, a megfelelõ szakkifejezésekkel kell élnünk!

Az értékelés szempontjai

A taktikus pályázó ezek után az értékelés szempontjait veszi szemügyre, amelyeket általában pontozásos rendszerben határoznak meg. Ha egy pályázat, mondjuk, kiemelt pontszámmal támogatja a hátrányos helyzetû kistérségeket, akkor ne megyeszékhelyi, belvárosi projektet akarjunk megvalósítani! Sokan azt hiszik, hogy a kiíró ismeri a tevékenységüket, szervezetüket. Ne essünk ebbe a csapdába, a személyek és a döntési szintek változhatnak, úgy kell megfogalmazni a pályázatot, mintha olyasvalakinek szeretnénk bemutatkozni, aki még sohasem hallott rólunk. Arra is ügyelni kell, hogy a pályázati ûrlap minden pontját töltsük ki. Még az evidensnek tûnõ kérdéseket is fejtsük ki részletesen, továbbá a ránk nem vonatkozó részekhez írjuk oda: pályázatunk esetében nem releváns. Tehát semmiképpen se hagyjuk üresen egyik rovatot sem.

Gazdasági háttér

– Az elbírálás egyik legfontosabb szempontja a biztonságos gazdasági háttér. Gondoljunk bele, mi van akkor, ha nyerünk, ám a projektet nem sikerül megvalósítani! Bizony, kamatosan kell visszafizetni a kapott támogatást az utolsó fillérig! Akkor fogjunk bele tehát egy elképzelés megvalósításába, ha rendelkezésünkre áll a biztos anyagi háttér.

– Azzal is tisztában kell lennünk, hogy sok pályázat utófinanszírozott, azaz a megfogalmazott feladatot elõbb meg kell valósítani, majd számlákkal igazolni a teljesítést, és ekkor kerül sor a támogatás kifizetésére.

Meg kell nézni az önerõ formáját is, nem biztos, hogy ez csak készpénz lehet, elõfordulhat, hogy a kiírók más forrást is elfogadnak.

Összefogás

A pályázatok szinte kivétel nélkül preferálják több szervezet összefogását, konzorcium létrehozását. Keressünk tehát céljainkhoz megfelelõ partnereket, akikkel ténylegesen, és hatékonyan együtt tudunk dolgozni.

Fontos szempont, hogy ha mondjuk egy konzorciumban van egy vállalkozás és egy önkormányzat, akkor a pályázati összegbõl különféle százalékban részesülhetnek. A vál-lalkozások általában a 40-60%, míg az önkormányzatok 80-90% támogatást kaphatnak, ennek megfelelõ a szükséges önerõ mértéke is.

(Folytatjuk)