Megye specifikus cél a déli térség felzárkóztatása

– Szokatlan feladattal bízta meg a kormányzat néhány évvel ezelõtt a megyei önkormányzatokat. Az intézményfenntartói szerep helyett területfejlesztéssel, konkrétan a TOP elõkészítésével, lebonyolításával kellett elkezdeniük foglalkozni.
– Valóban jelentõsen megváltozott a szerepünk. Az elõzményekrõl annyit, hogy a megyei önkormányzatok helyzete 2010 elõtt már tarthatatlan volt. Az akkori kormányzati politika elõször 2/3-os törvénnyel próbálta megszûntetni a megyéket, aztán ennek hiányában az a döntés született – ezt az akkori belügyminiszter nyíltan meg is fogalmazta -, hogy ki kell véreztetni a megyéket. Ezért õk mindent meg is tettek. A megyei fenntartású intézményekben – gyermekvédelmi, egészségügyi, szociális, oktatási, és ápolást-gondozást nyújtó intézmények – a normatívák az ellátásához szükséges forrást 30-60%ban fedezték. Amikor egy gyereknek a napi ötszöri étkezésére 280 Ft jutott, akkor a megyék egy dolgot tehettek: hitelt vettek fel, vagy kötvényt bocsátottak ki. Ez pedig egy olyan eladósodási spirálhoz vezetett, ami kapcsán én azt mondtam, hogy a rendszert csak az tartja életben, hogy senki sem akar elõször látványosan bedõlni. Szó szerint kuncsorogni kellett a bankoknak, több mint megalázó volt a helyzet. A kormányváltás után az ország vezetése konszolidálta a megyéket, amelyek 2012. január elsejétõl tiszta lappal tudtak indulni. Azzal együtt, hogy a teljes adósságállományt átvállalta az állam, az intézményfenntartó szerep is megszûnt. Ugyanakkor a megyék fontos területfejlesztési, középszintû feladatokat, pénzelosztó és koordinációs szerepkört kaptak.

– Hogy álltak neki ennek a munkának Fejér megyében?
– A legfontosabb egy olyan tervezõ, elemzõ, elõkészítõ munka elvégzése volt, amely megfordította a korábbi gyakorlatot.  Azelõtt felülrõl címkéztek konkrét pályázati forrásokat, amelyekre a helyi szereplõk, települések eldönthették, hogy kívánnak–e pályázatot benyújtani. Ezzel ellentétben most alulról építkezve kezdtünk kialakítani egy rendszert: a legkisebb településen is felmértük a helyi igényeket, mit szeretnének az civilek, az önkormányzatok, az egyház. Ebbõl elkészítettük a megye fejlesztési stratégiáját, koncepcióját és programját, számos részdokumentummal együtt. Egy olyan fejlesztési csomaggal tudtuk várni a források kiírását, ami a megye 108 települése vonatkozásában tartalmazta azokat a szándékokat, amelyekhez próbáltunk forrást rendelni.
– A TOP esetében uniós forrásról van szó, tehát mindenképpen vannak kötöttségek. De ezek ellenére is azt tudom mondani, hogy sikerült egy olyan tervezõ munkát végezni, ami lefedi a települések igényeit. Nagy hangsúlyt fektettünk az egyes szereplõkkel, településvezetõkkel, országgyûlési. képviselõkkel való folyamatos egyeztetésre, hogy ne egymással rivalizáló, egymást kioltó pályázatok íródjanak a megyében. A 2014-2020-es idõszakban már nem országosan kell egymással versengeni projekteknek, ami kapcsán sokszor komoly hátrányba kerülhettek egyes szegényebb megyében a kisebb települések. A TOP-on belülk megyei, és megyei jogú városi szintû keretek vannak. Így maximum a megyén belül kellett a településeknek a fejlesztési forrásokért egymással versenyezni. Az egyeztetéseknek köszönhetõen több mint 90%-osan sikerült egy olyan kompromisszumos csomagot letenni, hogy itt nagyobb szükség van óvodára, ott felszíni csapadékvíz elvezetésre, máshol az önkormányzati épület energetikai korszerûsítése az elsõdleges. A sok tárgyalás után úgy tudtunk felállni az asztaloktól, hogyha ezek az elképzelések megvalósulnak, akkor mindenki többé-kevésbé elégedett lehet.

– A tervezés után mi volt a következõ lépés?
– Ezt követõen indult el a pénzek lekötése. Célunk, hogy 2017 év végéig minden egyes TOP-os forrást lekössünk. A megyei önkormányzat 32 milliárd induló keretet kapott, ehhez még sikerült 4 milliárdot megszerezni országgyûlési képviselõnk hathatós közremûködésével a déli térség öt számjegyû, alsóbbrendû útjainak fejlesztésére, és volt ezen felül két megyei jogú városunknak külön kerete. Tehát összességében 36 milliárd fölött diszponálunk, és 106 településrõl beszélünk a két MJV nélkül.
– Egyébként még a megyén belül is kétarcúság figyelhetõ meg. Az északi rész nagyon fejlett (Székesfehérvár, Mór, Bicske környéke), viszont a Sárbogárd, Enying alatti részek még a mai napig is fejletlenebbek. Ezért az egyik fontos célunk – természetesen a legfõbb szempont a gazdaság fejlesztése, a kkv-k segítése – a déli területek felzárkóztatása volt. A TOP-on kívül sikerrel kezdeményeztük egyébként az enyingi és sárbogárdi járás településeinek szabad vállalkozási zónába való besorolását is.

– Mekkora összegekrõl született eddig döntés?
– Most ott tartunk a források lekötése kapcsán, hogy ebbõl a 32+4 milliárd Ft-ból 18-ról van már végleges támogatói döntésünk, az említett 4 milliárd mellett. Ebbõl 16 milliárd Ft-ról már 124 darab támogatási szerzõdés is megköttetett a településekkel. Szintén újdonsága ennek a fejlesztési ciklusnak, hogy amennyiben a település kéri, a szerzõdéskötést követõen a támogatás teljes összegét elõlegként megigényelheti, és azonnal meg is kapja. Nem kell indokolni, hogy egy kistelepülésnek likviditás szempontjából ez mit jelent, de adott esetben mit jelent egy vállalkozónak-alvállalkozónak, látva a korábbi évek gyakorlatát, amikor hosszú évekkel késõbb kapták meg a díjazást munkájukért.

– Hogyan tudták támogatni a pályázatok elkészülését?
– Nagy hangsúlyt fektetünk a kistelepülések segítésére, ezért létrehoztunk az Albensis Fejér Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft.-t, amely már a legelsõ pillanattól kezdve közremûködött a települési pályázatok összeállításában, elõkészítésében, benyújtásában azon településeknek, akik ezt kérték. A kft. minden feladatot ellát: legyen az a pályázatírás, a nyilvánosság biztosítása, a közbeszerzések lebonyolítása, vagy a teljes körû projektmenedzsmenti feladatok ellátása. A kistelepülések, de összességében majdnem a megye összes települése kért tõlünk segítséget, ill. együttmûködést. Például a projektmenedzsment feladatokban most ott tartunk, hogy a települések 94-95%-a szerzõdést kötött vagy kíván kötni velünk a sikeres megvalósítás érdekében. Persze nem volt egyszerû átvészelni ezt az idõszakot likviditási szempontból, elindítani úgy egy kft-t, hogy tényleges bevétele még nincs, bár tudjuk, hogy lesz, hiszen a projektmenedzsment díja pályázatonként 2,5% projektenként.  De elõre néztünk, és úgy néz ki, jó döntést hoztunk. A kft. indulásához a megyei önkormányzat tagi kölcsönnel, a miniszterelnökség pedig ideiglenes, megelõlegezett összeggel – amit a kft-nek vissza kell fizetni majd a bevételeibõl – járult hozzá.

– Melyek voltak a legnépszerûbb pályázati ablakok?
– Természetesen voltak slágerfejlesztések, amiket a legtöbb település szeretett volna – felszíni csapadékvíz elvezetés, belsõ úthálózat rendbetétele, óvoda-egészségügyi alapellátás, orvosi rendelõk -, de a kompromisszumos tárgyalási sorozat eredményre vezetett, és én igazán csalódott településrõl nem tudok. A településvezetõkkel folyamatosan kapcsolatban vagyunk, és egyeztetünk. Nyilván azzal a polgármesterrel nem tudok mit kezdeni, aki nem hajlandó pályázatot benyújtani, mert „úgysem nyerünk”.

– Milyen feladatok várnak a megyére a közeljövõben?
– Az eddigiekhez hasonló feladataink lesznek a TOP második körében is, nyilván a döntéshozatallal nem ér véget a történet, hiszen 2020-ig fel kell használni a pénzeket, és el is kell számolni velük. Én a legfontosabb feladatnak azt tûztem ki Fejér megyében, hogy a TOP-ot lehetõség szerint 100%-osan lekötve, elszámolva minden rendben történjen. Pár évvel ezelõtt -, amikor felmerült, hogy a megyék az ágazati programTOP megvalósításának területi, konkrét pénzelosztó szereplõi legyenek -, csak bízni tudtunk benne, hogy sikerül, de mi magunk sem vettük komolyanis bizonytalanok voltunk. De hála Istennek sikerült bebizonyítani, hogy alkalmasak, készek és képesek is vagyunk ellátni az ilyen jellegû feladatokat. Ez alapján nyugodtan kijelenthetjük, hogy az ezeréves megyerendszernek van, és lesz is szerepe a közeljövõben a közigazgatás középszintjén..
Veér Károly